Történt előrelépés a hulladékmegelőzésben az Európai Unióban?
A legtöbb európai országban és az EU egészében a keletkező hulladék mennyisége növekszik, de lassabb ütemben, mint ahogy az unió gazdasága növekedik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közzétett jelentése szerint azonban nincsenek arra utaló jelek, hogy a teljes hulladéktermelés csökkentésére vonatkozó átfogó célkitűzés közel állna a megvalósításhoz. A jelentés megállapításai rávilágítanak a pazarlás hatékonyabb megelőzésére, a textilhulladékok reflektorfénybe helyezésével.
A hulladékok keletkezésének megelőzése kulcsfontosságú eleme az erőforrás-hatékony és klímasemleges körkörös gazdaságra való átállás európai stratégiájának. A hulladékok mennyisége Európa-szerte 5,2%-kal nőtt 2014 és 2018 között, miközben a GDP 14,8%-kal növekedett az EU-ban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Progress towards preventing waste in Europe — the case of textile waste prevention” című jelentése szerint. A trendek azt is mutatják, hogy az EU legtöbb országában a hulladékmegelőzési programok elfogadása nem volt elegendő a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére.
Az elemzés azt mutatja, hogy a keletkező hulladékok mennyisége továbbra is nagymértékben függ a gazdasági teljesítménytől, de összességében az EU a gazdasági növekedésénél alacsonyabb mértékű a keletkezett hulladékok százalékos aránya.
Az EEA elemzése a nemzeti hulladékmegelőzési programokat és különösen a hulladékáramokat, a mutatókat, a célokat és a hulladékmegelőzési intézkedéseket vizsgálta. A felülvizsgálatból kiderült, hogy idén a vizsgált 32 országból 10-ben nem működik az uniós jogszabályok által előírt hulladékmegelőzési program.
A textilhulladék a fókuszban
Egy átlagos európai ember körülbelül 11 kg textilhulladékot termel évente. A textilhulladék megelőzése nagy lehetőségeket rejt magában, főként a textilfelhesználás csökkentésén, a környezetbarát tervezésen és végső soron az újrafelhasználáson keresztül. Ennek elősegítése érdekében hangsúlyt kell helyezni a terméktervezésre a tartós és hosszú élettartamú anyagok előmozdítása érdekében, valamint támogatni kell a javítást (például adókedvezményekkel) és az újrahasználatot (pl. szabályozással).