fbpx

Tavalyhoz képest több mint három héttel későbbre tolódott idén a túlfogyasztás világnapja

Tavalyhoz képest több mint három héttel későbbre, augusztus 22-ére esik idén a túlfogyasztás világnapja, vagyis az a dátum, amikorra a Föld lakossága elhasználja a bolygó egyéves erőforrásait – olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében, amely szerint az emberiség ökológiai lábnyomának zsugorodása a koronavírus-járvány miatti korlátozások közvetlen következménye.

Noha a járvány több százezer emberéletet követelt eddig világszerte és jelentős gazdasági károkat okozott, a közép- és kelet-európai országok ökológiai lábnyoma többé-kevésbé változatlan maradt 2019-hez képest. A régió állampolgárai idén is jóval december 31. előtt felélték a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokat. Magyarország tavalyhoz hasonlóan idén is június 14-én érte el a túlfogyasztás napját.

A globális ökológiai lábnyom hirtelen zsugorodása ugyanakkor messze elmarad attól a mértékű változástól, amelyre szükség van a fenntarthatóság két alappillérének, az ökológiai egyensúlynak és az emberek jólétének biztosításához.

A Global Footprint Network szerint tavaly július 29-ére esett a túlfogyasztás világnapja. Az idei dátum azt tükrözi, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma 9,3 százalékkal csökkent a január 1-je és a túlfogyasztás világnapjának aktuális dátuma közötti időszakban az előző év azonos periódusához képest, ami a koronavírus-járvány miatti korlátozások közvetlen következménye.

A történelmi zsugorodás – az 1970-es évek elején megkezdett mérések óta ez volt a legnagyobb elmozdulás a túlfogyasztás napjában egyik évről a másikra – hátterében álló két legfőbb tényező a fakitermelés és a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás visszaesése.

Az emberiség jelenleg 1,6-szor gyorsabban használja fel a bolygó erőforrásait, mint ahogy az ökoszisztémák regenerálódni képesek, vagyis úgy élünk, mintha 1,6 Föld állna rendelkezésünkre.

Az európai országok közötti jelentős eltérések ellenére egyetlen állam működése sem éri el a fenntartható szintet. Irene Lucius, a WWF közép- és kelet-európai részlegének vezető munkatársa szerint Európa hosszú távú stabilitását, biztonságát és jólétét kizárólag egy egyebek között a párizsi klímaegyezményt és a fenntartható fejlesztési célokat is magába foglaló európai zöld megállapodással és zöld megújulással lehet biztosítani.

A túlfogyasztás világnapjának évente öt nappal való kitolásával – ennek elősegítésére indult a #MoveTheDate kezdeményezés – az emberiségnek már 2050 előtt sikerülne elérnie, hogy csak annyi erőforrást használjon fel, amennyi ténylegesen meg tud újulni egy év alatt.

A koronavírus-járvány kezelését célzó erőfeszítések azt mutatják, hogy lehetséges rövid idő alatt megváltoztatni az erőforrás-felhasználási trendeket. Az elmúlt hónapokból levonható legfőbb tanulságok közé tartozik, hogy a biológiai sokféleséget muszáj megóvni az emberek és a bolygó egészsége érdekében, a jövőbeli világjárványok csak úgy kerülhetőek el, ha az emberek megtanulnak harmóniában élni a természettel, és a kormányok képesek gyorsan cselekedni – a szabályozások és a pénzügyi döntések szempontjából egyaránt -, ha az emberéletet helyezik mindenek elé.

mti

 

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: