fbpx

Egyszeri használat helyett új életet a PVC-nek

A klímavédelem fókusza egyre inkább a zöld energia és a hidrogén felé fordul, pedig legalább ekkora problémát okoz bolygónk számára a minden otthonban jelenlévő műanyagszemét. Az elsődleges megoldás ez esetben is a gyártók kezében van, valamennyi kontrollt azonban adhat a kezünkbe, hogy a magunk módján mi is tudunk tenni az egyszer használatos műanyag kiiktatásáért a mindennapjainkból. És ehhez még túl sok kompromisszumot sem kell kötnünk. A Deceuninck szakértői összeszedték a legfontosabb tudnivalókat.

 

Először 1837-ben állítottak elő műanyagot, majd az ipari termelése 1938 körül indult el. Rugalmasságának köszönhetően rengeteg különböző tárgy készíthető a különféle műanyagokból, és napjainkra könnyű súlyának, tartósságának, rugalmasságának és olcsó előállításának köszönhetően széles körben alkalmazzák a PVC-t: megtalálható minden háztartásban és életünk szinte minden területén.

Mindenhol szem(é)t szúr

Az egyszer használatos műanyagokból és csomagolóanyagokból keletkező hulladék azonban egyre nagyobb problémát okoz. Egy, az ENSZ megbízásából készült, friss tanulmány szerint jelenleg az óceánokban található műanyag mennyisége 75 és 199 millió tonna közé tehető, és ez rendkívül komoly hatással van a vizek élővilágára. 2016-os adatok alapján évente 9-14 millió tonnányi műanyaghulladék kerül bolygónk vizeibe, és ha semmin nem változtatunk, akkor a becslések szerint ez a mennyiség 2040-re a triplájára nőhet, 23 és 37 tonna közé.

Vannak lépések a műanyaghulladék visszaszorítására, például idén júliustól számos egyszer használatos műanyagtermékeket betiltottak az EU-ban, köztük az ilyen jellegű, plasztik evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, fülpiszkálókat, bizonyos ételtartókat és poharakat, illetve léggömbök pálcikáit. Ezzel egyidejűleg az újrahasznosítás terén is vannak erőfeszítések, bár ezek egyelőre nem tűnnek elégségesnek.

Az Eurostat friss számai szerint 2019-ben átlagosan 34,4 kg műanyag csomagolási hulladékot termelt minden állampolgár az EU-ban, és ebből csak 14,1 kilogrammot hasznosítottak újra. Ez 41 százalékot jelent, és Magyarország ebben az EU-s átlag alatt teljesít, nálunk a plasztik szemétnek mindössze a harmadát hasznosítják újra. A 2009 és 2019 között a termelt hulladék mennyisége 24 százalékkal nőtt az EU-ban, és az újrahasznosítási kedv ennél meredekebben emelkedett. Az újrahasznosított műanyaghulladék mennyisége ugyanis 50 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. De még így is gyarapodott az újrahasznosítatlan szemét mennyisége is. Ezért mindenképpen szükséges lenne javítani az arányokon, az EU például elő is írta, hogy 2035-ig minden tagállamának 55 százalékra kell emelnie az újrahasznosítás arányát.

Mit tehet egyetlen ember?

Ezeket a számokat olvasva úgy érezhetjük, nincs beleszólásunk a dolgokba, és eltörpül bármilyen erőfeszítésünk. Vannak azonban dolgok, amiket megtehetünk, és ez a kontroll érzését is visszaadhatja számunkra. Először is, ügyelhetünk arra, hogy megfelelő módon, szelektíven gyűjtsük a hulladékot, másrészt pedig tudatos vásárlással is hozzájárulhatunk az ügyhöz. Például kereshetjük azokat a termékeket, amelyek egyáltalán nem, vagy csak kisebb arányban tartalmaznak egyszer használatos műanyag csomagolást. Másrészt, ha műanyag terméket vásárolunk, akkor odafigyelhetünk arra, hogy újrahasznosított alapanyagból készült árut válasszunk.

A műanyag ugyanis nem ördögtől való, még ha ez a kép is alakulna ki egyre több emberben a riasztó számok alapján. A PVC-nek rengeteg hasznos tulajdonsága van, ami miatt kifejezetten hasznosnak bizonyul. Különösen olyan esetekben, amikor biztosan tudjuk, hogy sok évig fogjuk használni az adott tárgyat, és az életciklusa végén pedig gondoskodhatunk róla, hogy újrahasznosítsák. Erre nagyon jó példa a nyílászáró, ami évtizedekig fog bennünket szolgálni.

Plasztik mint a Jolly Joker

Az ablakprofilok esetében egyértelműen a műanyag a legjobb választás. A Deceuninck adatai szerint a PVC profil az alacsony hővezetésének köszönhetően háromszor hatékonyabb hőszigetelést biztosít, mint az alumínium. Ráadásul a műanyag nyílászárók élettartama, előállítása és újrahasznosítása során felhasznált energia mennyisége, illetve a kibocsátott szén-dioxid mértéke is kevesebb: feleannyi, mint alumínium profilok esetében.

Természetesen az ablakprofilok esetében is opció az újrahasznosított műanyagból készült darab. A Deceuninck kínálatában is található ilyen modell, és még a megjelenés terén sem kell kompromisszumot kötni, ha ilyet választunk. Sokan azt gondolják az újrahasznosított műanyagról, hogy nem tud szép látványt nyújtani: nem lesz homogén, és látszani fog rajta, hogy nem ez az első élete. Ez azonban nem így van, a gyártók professzionális, jól bevált módszerekkel tudnak arról gondoskodni, hogy esztétikus legyen a végeredmény.

A Deceuninck-nél két megközelítést is alkalmaznak. Az egyikben az újrahasznosított anyag bizonyos mennyiségét, körülbelül 30%-át adják hozzá az alapanyaghoz a gyártás során. A másik pedig a koextrudálás, amikor a gyártás folyamán 100 százalékban újrahasznosított profilmagot új (szűz) PVC-réteggel vonják be. Az elsődleges és az újrahasznosított anyagból készült profilok megjelenése így tökéletesen azonos. Az újrahasznosított műanyag tehát nem módosítja negatívan az ablakprofil megjelenését. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a Decenunick egyik ilyen terméke, az Elegant profilcsalád még Red Dot Dizájn Díjat és Német Dizájn különdíjat is nyert.

A műanyag ablakprofilok ráadásul az életciklusuk végén újrahasznosíthatók, nem is egyszer. A Deceuninck szakértői szerint a PVC a minőség és ellenállóképesség megtartása mellett akár hét alkalommal is újrahasznosítható, tehát valóban hosszú távú megoldás.

 

 

Facebook Comments

2 thoughts on “Egyszeri használat helyett új életet a PVC-nek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: