fbpx

Napi 3 milliárd műanyag zacskó Kínában – keresik ott is a kiutat

Műanyag ebéddobozok, műanyag poharak és szívószálak a tejes teához, a szupermarketekben kínált műanyag zacskók, ezek a műanyagtermékek megkönnyítik életünket, de nagy terhet jelentenek a környezet számára. A műanyagok többsége természetes körülmények között nem lebomló. A műanyagok égetése levegőszennyezést okoz, és nagy kárt okoz az óceánban, a talajban és az élőlényekben – írja a China Radio International.

A műanyagszennyezés kezelése Kínában nagy figyelmet keltett. November végén a Kínai Kereskedelmi Minisztérium kiadta az egyszer használatos műanyagtermékek felhasználásáról és újrafeldolgozásáról szóló jelentéstételi intézkedéseket, amely értelmében az egyszer használatos műanyagokat használó munkahelyek, így például a kiskereskedelmi létesítmények, az e-kereskedelmi platformok és ételek házhoz szállításával foglalkozó társaságok a fent említett intézkedéseknek megfelelően az illetékes kormányszerveknek beszámolnak a felhasználási és újrafeldolgozási helyzetről.

Valójában már az idei év elején Kína dokumentumot adott ki arról, hogy megerősítik a műanyagszennyezés kezelését, meghatározzák az illetékes műanyagok betiltásáról vagy korlátozásáról szóló végrehajtás határidejét, a feltörekvő területeket – e-kereskedelem és csomagkézbesítés – is érinti a tilalom.

A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság, a Kínai Ökológiai és Környezetvédelmi Minisztérium kiadta a műanyagszennyezés kezelésének további megerősítéséről szóló irányelveket (továbbiakban: irányelvek), amely szerint 2020-ra bizonyos régiókban, bizonyos területeken betiltják és korlátozzák bizonyos műanyag termékek gyártását, értékesítését és felhasználását. 2022-re jelentősen csökkentik az egyszer használatos műanyag termékek kereskedelmét, népszerűsítik az alternatív termékek használatát, és a műanyag hulladékok erőforrás vagy energia célú újrahasznosításának aránya jelentősen növekszik. Az irányelvek az „egyesek korlátozása és tiltása, egyesek alternatívakra cseréje, egyesek szabályozása” elv alapján meghatározzák a műanyag szennyezés csökkentésének szakaszos céljait, és megfelelő intézkedéseket javasolnak a különféle műanyag termékekre. Li Yong professzor, a Központi Pártiskola professzora ezzel kapcsolatban elmondta:

„A műanyag olyan mesterséges találmány és anyag, amely nagyon hasznos az emberi társadalom fejlődésében és az emberek életszínvonalának javításában. Ugyanakkor a tényekből láthatjuk, hogy sok problémát is okoz, ezért a műanyag korlátozása elengedhetetlen. A kínai csomagküldés, az online vásárlás és a vendéglátóipar gyors fejlődésével a műanyagok használata robbanásszerű növekedést mutatott. Ezért a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság eltökélt szándéka, hogy különböző ágazatokban, különböző területeken, különböző régiókban szakaszos intézkedéseket tesz, fontosnak tartja az ellenőrzést és a szigorú végrehajtást, törekszik a probléma megoldására. Ez a megoldás tudományosabb és pragmatikusabb.”

Megdöbbentő a műanyagtermékek használata Kínában. Vegyük például a műanyag bevásárlószatyrot. A Kínai Műanyagszövetség statisztikái szerint naponta mintegy 3 milliárd műanyag zacskót használnak Kínában. 2019-ig a műanyag zacskók éves felhasználása meghaladja a 4 millió tonnát, az olyan iparágak, mint az ételek házhoz szállítása és csomagküldés súlyosbítják ezt a problémát. A statisztikák szerint Kínában évente körülbelül 1,8 millió tonna műanyagot használnak a csomagok kézbesítésére, ez a szám több mint 500 ezer tonna az ételek házhoz szállításában.

A nagy szupermarketek korábban rengeteg egyszer használatos műanyag termékeket használtak, mára javult a helyzet?

Shenzhen Kína déli részén fekszik, a négy első szintű kínai város egyike. Egy shenzheni szupermarketben még mindig műanyag zacskók sorakoznak a pénztáraknál. Egy eladó elmondta, hogy a műanyag bevásárló zacskókért fizetniük kell a vásárlóknak, a jövőben ez az érintett szervek legújabb követelményeinek megfelelően változik.

A vendéglátóipari cégek szintén nagy felhasználói a műanyagtermékeknek. Az ételdobozok, villák és szívószálak egyszer használatos műanyagból készülnek. A műanyagtermékek korlátozására hogyan reagálnak a nagy vendéglátóipari vállalatok?

Egy shenzheni KFC-gyorsétterem továbbra is ingyenesen biztosít műanyag szívószálakat, de az egyszer használatos pálcikákért, villákért, kanalakért és egyéb evőeszközökért 0,1 jüant kell fizetni. Egy Starbucksban a műanyag szívószálakat alapvetően papírból készülők váltották fel.

Az idei októberben az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség közzétette a tengeri szemét problémájának megoldására vonatkozó tervet, amelyben öt ázsiai országot, Kínát, Indonéziát, a Fülöp-szigeteket, Thaiföldet és Vietnámot nevezte meg, mint az óceánba kerülő műanyag hulladékért leginkább felelősöket.

Az amerikai National Geographic magazin szerint azonban a tudósok nem értenek egyet ezzel az állítással. A Science Advances című nemzetközi tudományos folyóirat által végzett legújabb jelentés rámutatott, hogy az Egyesült Államok a világ legnagyobb műanyag hulladék előállítója. A Mennyi műanyag hulladékot engednek a szárazföldre és a tengerbe az Egyesült Államokban című jelentés azt mutatja, hogy 2016-ban az előállított műanyag hulladék szempontjából az Egyesült Államok 42 millió tonnával messze megelőzte a világ más országait, az egy főre eső műanyag hulladék éves szinten 130 kg volt.

„Noha az Egyesült Államokban a világ teljes népességének csak 4%-a él, a világ műanyag hulladékának 17%-a keletkezik itt” – fogalmazott a kutatási jelentés egyik szerzője, Kara Lavender Law óceánográfus. „Az Egyesült Államoknak meg kellene vizsgálnia a saját műanyagszennyezés problémáját.”

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egyszer kijelentette, hogy Kína a felelős a globális műanyagszennyezés közel 30%-áért. Erre reagálva Zhao Lijian kínai külügyi szóvivő elmondta:

„A kínai kormány nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, a kínai sajátosságú szocializmus építésére vonatkozó öt főbb terület egyikének tekinti az ökoszisztémát, a jó ökológiai környezetet az emberek életszínvonalát meghatározó tényezőnek tekinti, és erőteljesen kezdeményezi a zöld, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható fejlődést, hatékonyan végrehajtja a levegő-, a víz- és a talajszennyezés megelőzésére és kezelésére vonatkozó akciótervet és figyelemre méltó eredményeket ért el. Nemzetközi szinten Kína komolyan végrehajtja az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményét, a Párizsi Megállapodást, a Bázeli Egyezményt és a higanyról szóló Minamata Egyezményt és egyéb szerződéseket, és pozitívan járul hozzá a globális környezetvédelemhez.”

 

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: