fbpx

Nő a környezettudatosság, magasabb a szelektíven gyűjtött hulladék aránya

Nőtt az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya tavaly, és az elszállított szemét csaknem negyede hasznosult újra – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából, amely a települések infrastrukturális ellátottságának 2018-as állapotát mutatja be.

A KSH kiemeli, hogy a települési hulladék mennyiségének alakulása fontos eleme az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődési céloknak is, ezen belül a felelős fogyasztás és termelés indikátora. A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék éves mennyisége Magyarországon hárommillió tonna körül mozog. 2013-ig csökkenő tendenciát mutatott, azóta évről évre kis mértékben nő, 2018-ban hárommillió 126 ezer tonna volt, 70 ezer tonnával több, mint 2017-ben.

Ezen belül az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya egyre nő, a háztól történő elszállításnak és a környezettudatosság növekedésének köszönhetően. Tavaly a közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék 16 százaléka volt szelektíven gyűjtött, szemben az előző évi 15 százalékkal.

A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék járásonkénti egy főre jutó éves mennyisége 2018-ban 178-670 kilogramm/fő között ingadozott. Volumene a gazdaságilag fejlettebb járásokban, illetve az idegenforgalmi szempontból jelentős területeken, így például a Balaton környékén volt a legmagasabb.

A KSH kiadványa szerint tavaly a települési hulladék közel negyede, 24 százaléka újrahasznosult. Megjegyzik, hogy évről évre a szemét egyre nagyobb része kerül anyagában hasznosításra, ezzel párhuzamosan csökken a legnagyobb környezeti terhet jelentő szemétlerakás. Tavaly a települési hulladék 15 százalékát, 455 ezer tonnát kezeltek – energiahasznosítással vagy anélkül történő – égetéssel a kiadvány szerint.

mti

Facebook Comments

2 thoughts on “Nő a környezettudatosság, magasabb a szelektíven gyűjtött hulladék aránya

  • 2019/11/04 at 18:18
    Permalink

    “ezzel párhuzamosan csökken a legnagyobb környezeti terhet jelentő szemétlerakás.”
    A 6. oldalon a 15. ábra szerint a lerakás aránya pont, hogy ki mértékben nőtt.

    “Budapesten csökkent a papír- és a műanyaghulladék aránya a vegyes települési hulladékon belül.”
    Az adatokból akár következtethetünk a lakosság nagyobb szelektív hulladékgyűjtési fegyelmére is, sajnálatos ugyanakkor, hogy az üveghulladék aránya a megelőző évhez képest stagnált, a fémé pedig még növekedett is.

    Reply
  • 2019/11/04 at 18:08
    Permalink

    “A KSH kiadványa szerint tavaly a települési hulladék közel negyede, 24 százaléka újrahasznosult. Megjegyzik, hogy évről évre a szemét egyre nagyobb része kerül anyagában hasznosításra.”
    Az Eurostatnak jelentett legutolsó, 2017. évi adatok szerint 26,9% volt a újrahasznosított települési szilárd hulladék aránya, további 8,4% a komposztálás és anaerob rothasztás.

    A két adat közötti eltérés oka, hogy a KSH a hulladékgazdálkodási közszolgáltatóktól gyűjt adatokat, míg az Eurostatnak jelentett adatok a közszolgáltatás keretein kívül gyűjtött és kezelt hulladékokat is tartalmazzák. Ebből viszont arra lehet következtetni, hogy a közszolgáltatás keretein kívül – a mennyiségtől függően, de valószínűleg jelentősen – nagyobb mértékben hasznosult a hulladék, mint a közszolgáltatók által gyűjtött mennyiség. Ennek egyik oka lehet, hogy közszolgáltatás keretében elsősorban lakossági hulladékot gyűjtenek, míg azon kívül a lakosságnál keletkezett hulladék részesedése elenyésző. Eltérő forrás pedig eltérő összetételt, eltérő újrahasznosíthatóságot jelent.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: