fbpx

Élelmiszerveszteség: csak a szemléletformálás hozhat valódi eredményt

Az OMÉK nyitónapján, a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI) szervezésében megrendezett konferencia az élelmiszer ellátási láncban keletkező élelmiszerveszteség globális és EU-s szinten is egyre inkább megkerülhetetlen témakörére fókuszált. Mindezt az intézet Élelmiszerlánc-kutatási Osztályának többéves kutatási eredményeit összegző „Élelmiszer-veszteségek keletkezésének okai, azok kezelése és megítélése a feldolgozóipari vállalatok körében” című, napokban megjelent könyvének bemutatásán keresztül – írja a NAIK.

Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója köszöntőjében elmondta: az élelmiszerpazarlás és -veszteség társadalmi kára egyértelmű, a feleslegesen előállított élelmiszerek pótlólagos energiafelhasználást, környezeti terhelést jelentenek. Emellett a veszteségek nagy része értékes biológiai anyag, amelynek megfelelő hasznosítása számos előnnyel járhat környezetvédelmi, fenntarthatósági és gazdasági értelemben.

Mint kiemelte, e sokszereplős tématerületen különösen értékesnek tekinthető az eddigi, de még ennél is fontosabb a további kutatómunka, a párbeszéd és a megoldások keresése, amely célokat a NAIK hálózata a jövőben is igyekszik minden eszközével támogatni.

Amint arra Robert van Otterdijk, a FAO Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) agrár-ipari szakértője nemzetközi helyzetet ismertető előadásában rávilágított, a világszinten évente elpazarolt 1,3 milliárd tonna élelmiszer legalább felét mindenekelőtt szó szerint életbevágóan fontos okosan hasznosítani. Mindezt azért, mert ezzel a 2050-re várhatóan 60 százalékkal növekvő élelmiszerigényt a kibocsátás mindössze 28 százalékos növelésével könnyedén kielégíthetnénk.

Bemutatta a FAO SAVE FOOD programját, amely az élelmiszerveszteség visszaszorítását a hatékony értékláncok kialakításán keresztül igyekszik megvalósítani.

A NAIK AKI napokban megjelent könyvét Dr. Kürthy Gyöngyi főosztályvezető-helyettes mutatta be. Elmondta: a könyvvel lezárt első kutatási szakasz az élelmiszer-feldolgozásra koncentrált. A visszajelzések alapján az élelmiszer-feldolgozók számos akadályozó tényezővel szembesülnek, amennyiben jó hasznosítási lehetőséget keresnének keletkező élelmiszer-hulladékaiknak.

Ezek többsége szabályozási kérdés, de emellett jelentős kihívás az is, hogy a melléktermékeknek nem alakult ki valós piaca, nincs megfelelő láncszerű együttműködés az érdekeltek között és jelenleg nincs elég ösztönző erő a veszteségek csökkentésére.

Szabályozásra van szükség

Az élelmiszer-hulladékok csökkentésében, illetve jobb hasznosításában ennek megfelelően csak akkor lehetne áttörést elérni, ha az élelmiszer-veszteségekkel kapcsolatos szabályozásban alapvető szemléletváltozás történne. Olyan ösztönzők kellenének, hogy a cégeknek megérje a termelődő hulladékok elkerülése, a veszteségek minél jobb hasznosítása.

A panelbeszélgetés keretében, az értéklánc különböző pontjain tevékenykedő szakértők röviden bemutattak néhány követendő és továbbfejlesztésre alkalmas kezdeményezést. Gyakorlati tapasztalataikkal egyértelműen alátámasztották a NAIK AKI kutatása során feltárt problémák jelenlétét, valamint megerősítették a további kutatás és konstruktív párbeszéd szükségességét.

Forrás: NAIK

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: