fbpx

A Dunában is van mikroműanyag

Tíz országon halad át, vízgyűjtő területe pedig hét további országot érint. Az Európai Unió nagyjából minden hetedik polgára, több mint nyolcvanmillió ember él a Duna-medencében – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában.

Új jelenség a mikroműanyag vízbe kerülése

Hivatalosan most indult el a 4. Duna-vizsgálat, amely átfogó elemzést ad a folyó állapotáról, többek közt kémiai, mikrobiológiai és hidromorfológiai teszteket végeznek el a szakemberek – mondta Kovács Péter, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság elnöke. Mint mondta, hat évente kerül sor az elemzésekre, azaz meghatározhatók belőlük a tendenciák, például, hogy erősen javult a Duna állapota.

Kifejtette: sokat javultak a szennyezést megakadályozó feltételek, például sok országban létesítettek szennyvíztisztítókat, így a szennyvíz nem tud ellenőrizetlenül a Dunába áramlani.

A szakértő új jelenségekre is felhívta a figyelmet. A mikroműanyag megléte a folyóvizekben nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is kiemelt téma, amely külön szabályozást léptet életbe az egyutas műanyagokkal kapcsolatban.

Magyarországon a Felső-Tisza-vidékén jelent leginkább gondot, ahol a határon túlról érkezik a kommunális hulladék, például a PET palackok – fejtette ki.

Több ponton kell vízmintát venni a hiteles eredményekhez

A vizsgálat eredményei akkor megbízhatók, ha ugyanabban a laboratóriumban, ugyanazokkal az eljárásokkal értékelik ki a mintákat – hangsúlyozta Záray Gyula tudományos tanácsadó, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Intézetének tagja. Hozzátette: így a későbbiekben is összehasonlítható eredményeket kapnak.

Mivel a Dunának több mint 400 kilométeres a magyarországi szakasza, így sok ponton kell mintát venni, hogy megbízható adatokat nyerhessenek ki a szakemberek. Ezek után lehet például a Dunában található gyógyszermaradványok arányát összehasonlítani más folyókban található maradványok mennyiségével – fogalmazott.

Technológiával minden kiszűrhető a vízből, de a forrásnál kellene megakadályozni, hogy gyógyszermaradványok kerüljenek a vízbe – reagált Kovács Péter. Mint mondta, szennyvízből csapvizet mindig lehet készíteni, de nem mindegy, mekkora költséggel.

Az emberek túl sok antibiotikumot vesznek meg

Magyarországon 2006 óta él egy rendelet, amely szerint a patikáknak vissza kell venniük a lejárt szavatosságú és már feleslegessé vált gyógyszereket. Sok felelőtlen ember azonban a szennyvízbe juttatva szabadul meg az orvosi szerektől, ami rendkívül helytelen – hívta fel a figyelmet Záray.

Mint mondta, az antibiotikumok baktériumölők, a vírusokra pedig hatástalanok, azaz fontos, hogy az emberek ne használják felelőtlenül gyógyszereket, hiszen nem minden betegség ellen hatásosak.

Egyelőre nem létezik olyan technológia, amellyel százszázalékosan ki lehetne szűrni a gyógyszermaradványokat a kommunális szennyvízből, illetve az állattartó telepek szennyvizéből. A jelenleg rendelkezésre álló mérési technikákkal hazánkban az ivóvízben nem találtak kimutatható mennyiségben gyógyszermaradványt, annak ellenére, hogy a módszerek érzékenysége nagy, hiszen nanogrammnyi mennyiségeket is képesek kimutatni.

Forrás: hirado.hu

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: