fbpx

Elkészült az élelmiszer-hulladékok számítási módszertana

Az Európai Bizottság elfogadta a Hulladék Keretirányelv kiegészítését az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertannal és minimális minőségi követelményekkel.

 

A határozat indokolása szerint “az élelmiszerek előállítása, forgalmazása és tárolása természeti erőforrásokat vesz igénybe, és környezeti hatásokkal jár. A még ehető vagy az iparban melléktermékként felhasználható élelmiszerek kidobása növeli ezeket a hatásokat, és pénzügyi veszteséget okoz a fogyasztók és a gazdaság számára….2015 szeptemberében a 2030. évi fenntartható fejlesztési célok részeként az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a célkitűzést, amely szerint kiskereskedelmi és fogyasztói szinten a felére kell csökkenteni az egy főre jutó élelmiszerhulladék mennyiségét, valamint csökkenteni kell az élelmiszer-veszteséget a termelési és ellátási láncokban. Az EU és a tagállamok elkötelezettek e cél elérése mellett.”

 

A hulladékokról szóló irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy kövessék nyomon az élelmiszer-hulladék keletkezését, és hozzanak intézkedéseket a hulladékképződés korlátozására. Ugyanakkor még mindig nincs harmonizált módszer az élelmiszer-hulladék mérésére az EU-ban, ami megnehezíti a hatóságok számára, hogy felmérjék annak nagyságrendjét, eredetét, és időbeli trendjeit. A mérési kérdés megoldása fontos lépés a probléma jobb megértése, a koherens nyomon követés és jelentéstétel, valamint az összehangolt uniós szintű politika, különösen az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó lehetséges mennyiségi célok meghatározása felé.

 

Az élelmiszer-ellátási lánc teljes egészében keletkezik élelmiszer-hulladék: úgy az elsődleges termelés, a feldolgozás, a gyártás, a forgalmazás során, mint a vendéglátásban és az étkeztetésben. Ez különösen megnehezíti számszerűsítését, mivel az élelmiszer-ellátási lánc minden egyes szakaszában jelentős különbségek vannak az élelmiszer-hulladék jellemzői, forrásai és keletkezésének módjai között.

 

A hulladékra vonatkozó, jelenleg gyűjtött adatok – különösen a hulladékra vonatkozó statisztikákhoz szükséges adatok – nem tartalmaznak az élelmiszer-hulladék mennyiségére vonatkozó részletes információkat. Ennek az az oka, hogy az élelmiszer-hulladékot nagyon gyakran más hulladékkal együtt gyűjtik össze. Továbbá, mivel a hulladékra vonatkozó adatok gyűjtése általában a hulladékgyűjtés fázisában történik, azok nem tartalmazzák az olyan hulladékokra vonatkozó információkat, amelyek nem kerültek be a hulladékgyűjtő- és kezelő rendszerbe.”

 

A jogszabály tervezetéhez számos észrevétel érkezett. “Gyakori kérés volt, hogy a jogi aktus tartalmazza az élelmiszer-veszteség és -pazarlás önkéntes nyomon követését a gazdaságok szintjén, a be nem takarított növényekre vonatkozóan is. Mivel azonban a tagállamok még nem készek ilyen nyomon követésre, ezt a kérést egyelőre nem vették figyelembe.”

 

A jogszabályi 1. cikk pontosítja az élelmiszer-hulladék mérésének hatókörét.
A 2. cikk a mérések elvégzésének módjáról rendelkezik annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok éves szinten naprakész adatokat tudjanak szolgáltatni.
A 3. cikk bizonyos adatok önkéntes bejelentésére vonatkozik, ideértve az élelmiszer-hulladékra vonatkozó részletesebb adatokat vagy az élelmiszer-hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos egyéb adatokat.
A 4. cikk minőségi követelményeket ír elő a mérések minőségének biztosítása érdekében a jövőbeli javításokra tekintettel.

 

A bizottsági határozat előzetes magyar fordítása itt megtekinthető.

 

Forrás: Európai Bizottság

 

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: