Gorillák, csimpánzok élőhelyét pusztítják ki azért, hogy okoskütyüket használjunk?

Nagyobb árat fizetünk a készülékekért, mint gondolnánk. Az okostelefonok alkatrészeinek gyártásához szükséges alapanyagokat jórészt Afrikában bányásszák, melynek következménye számos állat élőhelyének elpusztítása. Nemrég kampány indult a hulladék-mobiltelefonok újrahasznosítására azzal a céllal, hogy ezzel is óvjuk környezetünket – írja a hirado.hu.

A készülékek alapját az alaplap adja, minden egyéb kiegészítő alkatrész. Gombok, szenzorok, akkumulátor – sok mindent rejt egy okostelefon. Sokszor nem is gondolnánk azt, hogy még nemesfémek is találhatók az alaplapban – mondta Fülöp Zoltán, az Arénatel Service and Shop szerviztechnikusa.

Hozzátette: ahol kamerák, mikrofonok és hangszórók csatlakoznak a készülék alaplapjára, azok felülete aranybevonatú.

Az arany sok elektronikai eszközben megtalálható, többnyire az elektromos áramkörök működésének elősegítésére használják. Ezenkívül ezüst, palládium és nikkel is akad a telefonokban.

Elfogyhatnak a gyártáshoz használt fémek

Bár egy telefonban kevés ilyen nemesfém van, azonban rengeteget gyártanak belőle. Nem a hétköznapi ember által ismert fémekkel van az igazi probléma, hanem a ritkább, speciálisabb fémekkel, amiket egyébként a bolygónak csupán egy-két részén lehet bányászni. Korlátozottak a lehetőségek, például az LCD-kijelzők gyártásánál is több olyan fémet használnak fel, ami várhatóan 10-20 éven belül el fog fogyni – mondta Fülöp Zoltán.

A Jane Goodall Intézet becslései alapján 2018-ban 5,1 milliárd mobiltelefon jutott 7,6 milliárd emberre. Ebbe azok a készülékek is beletartoznak, amelyeket már nem használnak.

Gorillák, csimpánzok élőhelyein bányásznak

Minden elektronikai termékben megtalálható egy koltán nevű anyag, amit a forrasztásokhoz használnak fel. Ez a kolumbit és a tantalit szóból összerakott mozaikszó. Ezek ugyanis együtt fordulnak elő a földben, tehát együtt is bányásszák őket – magyarázta Kádár András, a Jane Goodall Intézet ügyvezetője.

A világ koltánkészletének nyolcvan százaléka Afrikában, jelentős mennyiségben a Kongói Demokratikus Köztársaságban található, ahol a hegyi és a keleti síkvidéki gorillák, a bonobók, valamint a csimpánzok is élnek. Élőhelyüket drasztikusan megváltoztatja a bányászat. Ráadásul a koltán kitermelése gyakran háborús övezetben, illegális módon történik. Nem ritka, hogy a környezetpusztítás mellett kényszermunka, gyermekmunka is kíséri.

A militáns csoportok elfoglalnak egy területet, ott kiirtják a növényzetet és az állatokat. Üzletek híján a környéken élő állatokat vadásszák le és árusítják a piacokon, mint füstölt árut. Például a gorillák és a csimpánzok is hasonlóan végzik, kicsinyeiket pedig megpróbálják a turistáknak vagy cirkuszoknak értékesíteni – mondta Kádár András.

Hozzátette: jó esetben a kisállatokat a természetvédelmi őrök és a helyi hatóságok segítségével elkobozzák és a Tchimpounga csimpánzmenhelyre kerülnek, ahol egy második esélyt kapnak az életre.

A WWF 2018-as Élőbolygó jelentése szerint 1960 óta a főemlősfajok nyolcvan százaléka eltűnt a Földről. A fajpusztulás jelentős hányadáért az illegális bányák nyomán járó környezetpusztítás felelős.

Az elektronikai hulladékok újrahasznosítása 

A Jane Goodall Intézet, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet Egyesület „Passzold vissza, tesó!” címmel közös kampányt indított. Hazánkban országos hálózatot építenek ki, ahol a mobiltelefonok újrahasznosításra leadhatók. A készülékek ebbe az elektronikai hulladékfeldolgozóba kerülnek.

Az alapanyagot először hasznosításra készítik elő, főként a fémhulladékot hasznosítják újra egy-egy elektronikai eszközből. Típusonként, illetve feldolgozási technikákként különválogatják a hulladékot – magyarázta Tihanyi Ervin. Az Inter-Metal Recycling Kft. elektronikaihulladéküzletág-vezetője elmondta, a hulladéktelepen maradt hulladékok kézi szétszerelésen esnek át, hogy a veszélyes összetevőktől mentesítsék, majd gépi technológiával kiválogatják a különböző tulajdonságú anyagokat.

A világon évente legkevesebb ötvenmillió tonna elektronikai hulladék keletkezik, és ennek csupán húsz százalékát hasznosítják újra.

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: