10 év után újra elemezték a hazai vegyes hulladékot – mit mutatnak a számok?

Még a Földművelésügyi Minisztériumban indult 2017-ben az az országos vegyes hulladék összetétel vizsgálat, aminek eredményéről már az Innovációs és Technológiai Minisztérium Fenntarthatóságért Felelős Államtitkársága számolt be honlapján február végén. Bár egy-egy településen illetve Budapesten rendszeresen készül összetétel analízis és a lerakók üzemeltetői is évente jelentenek a vonatkozó szabvány szerinti összetételről, átfogó, részletes országos vizsgálat utoljára 2006-2007-ben volt. Portálunk megpróbált utánajárni, mit is mutatnak az adatok.

 

A mérési módszer kidolgozását 10 évvel ezelőtthöz hasonlóan a Miskolci Egyetem végezte. Az analízis kiemelt területei voltak a papír, fém, műanyag és üveg anyagáramokon belül külön a csomagolási eredetűek arányának meghatározása illetve az élelmiszerhulladék részletes vizsgálata (élelmiszer ehető része, élelmiszer nem ehető része, élelmiszer ehető és nem ehető része egyben). A válogatás során külön kategóriát képeztek a 3D műanyag, 2D műanyag (fólia) és a PET, továbbá a fémek további válogatásra kerültek Fe, Al, Cu, és rozsdamentes alkategóriákra.

 

Az eredmények nem is csak önmagukban, hanem a 10 évvel ezelőttiekkel összevetve is nyújthatnak információkat. A korábbi mérésekről ugyanakkor ellentmondó közléseket találtunk – legalábbis a világhálón. A Köztisztasági Egyesülés szombathelyi konferenciáján 2008-ban Pfeiffer Zsuzsanna (FKF) 2007-2008-ra olyan országos adatokat közöl, melyek a 2017-2018-ban mért biológiailag lebomló tartalom majd kétszeresét, papírnál és műanyagnál azonban a mainál csak alig nagyobb arányt mérnek. Hasonló adatokat mutatnak a KvVM Hazánk környezeti állapota 2010 2007-es KvVM-adatai. A mostani méréseket is végző Miskolci Egyetem 2006-s vizsgálatai a most mért adatokhoz hasonlóakat, azonban finomfrakciónál mintegy 60%-kal nagyobb részarányt mért.

 

Az eltérések oka lehetne, hogy míg a Miskolc Egyetem tanulmánya jól előkészített eseti vizsgálat volt, Budapest nélkül, a másik két múltbeli adat forrása esetleg a lerakók által jelentett negyedéves rutin összetételi vizsgálatok. A mostani mérésekben továbbá volt idegen anyag frakció, ez korábban az egyes frakciók között oszlott meg, és csak feltételezhető, hogy a 2007-2008-as adatok is száraz adatok.

 

Az összetételek értelmezéséhez célszerű továbbá odatenni a keletkezett vegyes települési hulladék mennyiségét is. Ez az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint 2008-ban 3,5 millió t körül alakult, a mostani mintavételezés már csak mintegy 2,5-3 millió t-ra becsülte. Így például – ha a vegyes hulladékban a műanyag részaránya csak mintegy 20%-kal is csökken, abszolút értékben a csökkenés 40%-s.

 

Az mindenesetre megállapítható, hogy a vegyes települési hulladékban – továbbra is – jelentős mennyiségű műanyag-, fém- és üveghulladék van. Az üveghulladékok aránya tükörként mutatja, hogy alacsony üveg csomagolás hasznosítás (lásd Eurostat) mellett hova lesz az üveg. Csak feltételezzük, hogy a fogyasztási szokások változása áll a higiéniai és a veszélyes hulladékok jelentős növekedése mögött, ezek mindet adat szerint is abszolút értékben is nőttek mintegy 50%-kal – utóbbi alapján meg kell kockáztatni a kijelentést, hogy a veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése nem fejlődött a 10 évvel ezelőttihez képest, sőt!

 

Az eredmények:

 

 

A 2017-2018-as vizsgálat módszertana és eredményei részletesen a kormany.hu-n olvashatóak.

 

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: