fbpx

Lassan haladunk a körforgásos gazdaság felé

Az Európai Bizottság évről évre áttekinti, hogy a tagállamok milyen ellőrelépést tettek a strukturális reformok terén, hogy állnak a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzésével és korrekciójával. A napokban publikált országjelentésből az  éghajlat-politika, valamint a környezetvédelmi politika terén tett bizottsági megállapításokat emeltük ki.

Éghajlat-politika

 

Magyarország jó úton halad éghajlat-politikai céljainak megvalósítása felé, de a dekarbonizáció és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén továbbra is kihívásokkal szembesül. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere alá nem tartozó kibocsátások 2020-ig a 2005-ös szinthez képest legfeljebb 10 %-kal emelkedhetnek. Ehelyett 2017-ig 9 %-kal visszaestek, és az előrejelzések szerint 2020-ig 19 %-kal csökkennek. E javulás ellenére a légszennyezés továbbra is probléma. A városokban a légszennyezéshez nagymértékben hozzájáruló közlekedési ágazat 2013–2016 között 24 %-kal növelte üvegházhatásúgáz-kibocsátását. A gazdaság további dekarbonizációjához beruházásokra lesz szükség. Ezenkívül Magyarország területének fele jelentős mértékben ki van téve az éghajlatváltozás okozta kockázatoknak, köztük aszálynak és áradásoknak, ami szükségessé teszi a fő folyókon a vízgazdálkodásba történő beruházást.
Az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló rendelettel összhangban 2019. december 31-ig elfogadandó nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervében Magyarország áttekintést ad 2030-ig tartó beruházási igényeiről az energiaunió különböző dimenziói tekintetében, beleértve a megújuló energiát, az energiahatékonyságot, az ellátás biztonságát, valamint az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást. A többek között a 2019. január 31-én benyújtott tervjavaslatban foglalt információk hozzájárulnak Magyarország energiával és éghajlat-politikával kapcsolatos beruházási szükségleteinek azonosításához és értékeléséhez. A magyar Országgyűlés 2018. október 30-án fogadta el Magyarország 2018–2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáját.

 

Környezetvédelmi politika

 

A légszennyezés és a vízminőség továbbra is aggodalomra ad okot. 2015-ben Magyarországon körülbelül 15 000 korai halálozás volt betudható a levegő rossz minőségének (EEA, 2018). A szennyezés fő forrásai a háztartások által elégetett szilárd tüzelőanyagokból, a mezőgazdaságból és a közlekedésből származó kibocsátások. A vízellátás és szennyvízelvezetés még mindig nem felel meg teljes mértékben az ivóvízről szóló irányelvnek, és a víz megfizethetősége továbbra is problémát jelent az alacsony jövedelmű népesség számára. A víz- és szennyvízszolgáltatások szabályozott díjai nem mindig elegendőek az üzemeltetők fenntartási költségeinek fedezésére.
Magyarország a körforgásos gazdaság felé való elmozdulás kezdeti szakaszában van. A hulladékgazdálkodási rendszer közelmúltbeli jelentős reformja ellenére Magyarország esetében veszélyben forog az újrahasználatra előkészített / újrafeldolgozott települési hulladékra vonatkozó 2020. évi 50 %-os célkitűzés teljesítése (Európai Bizottság, 2018g). 2016-ban az újrafeldolgozott települési hulladék aránya 11 százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól, míg a hulladéklerakás aránya 23 százalékponttal meghaladta azt. Az előrehaladás lassú, mivel a háztartásokat nem ösztönzik az elkülönített gyűjtésben való részvételre, a gazdasági eszközök pedig elégtelenek. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa kritizálta a hulladékgyűjtés finanszírozási rendszerét, megkérdőjelezve annak pénzügyi fenntarthatóságát (AJBH, 2018).
A környezetvédelmi kihívások számos beruházást és intézményi kapacitásépítést igényelnek. A beruházásoknak leginkább a légszennyezés fő forrásait, valamint a hulladékgyűjtést és az újrafeldolgozást kellene megcélozniuk. A specifikus ágazati politikák (például energia, közlekedés) keretében hozott fő intézkedéseket is össze kell hangolni a levegőminőségi célkitűzésekkel. Az intézményi kapacitást gátolja a környezetvédelmi igazgatás gyakori változása; a 2018-ban végrehajtott jelentős létszámcsökkentés aggodalomra ad okot.

 

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: