fbpx

A divatipar a legszennyezőbb ágazatok egyike

A divatipar a világgazdaság GDP-jének két százalékát adja, az éves globális üvegházgáz-kibocsátásnak viszont 10 százalékáért felel, s ezzel a legszennyezőbb ágazatok egyike. Az öltözködés nem opcionális, fakultatív tevékenység. Bolygónk minden polgára résztvevője a ruhaiparnak, és így előidézője a környezetszennyezésnek. A kelmék megmunkálása és festése irdatlanul nagy mennyiségű víz- és vegyianyag-felhasználást igényel – írja a Piac és Profit.

Gerjesztett túlfogyasztás

A gyorséttermek után fast fashionnek nevezett szegmens márkái, mint például a H&M vagy a Zara, hozzászoktattak minket az olcsósághoz. Bármilyen ruhadarabot megkaphatunk 5–10 ezer forintért, a rendszeres árleszállítások során akár még olcsóbban is. Ráadásul eddig két szezon létezett, de a diszkontdivat márkái eltüntették az éles határokat azzal, hogy felgyorsították a gyártást és a forgalmazást. Az Asosnál már csak 2–4 hét telik el a ruhatervezéstől az áruszállításig, a Zara és a H&M pedig évente 16–20 kollekciót dob piacra.

Mindezt azért, hogy vásárláskényszerben érezzük magunkat, nehogy lemaradjunk a legújabb trendekről. Az olcsóságot kihasználva a túlfogyasztás önkéntes rabjaivá válunk: a fejlett országok polgárai átlagosan 60 ruhadarabot vesznek évente, 60 százalékkal többet, mint 2000-ben, állítja a World Resources Institute. Nem csoda, hogy dübörög a fast fashion. Az elmúlt évtizedben a Zarát, a Pull&Beart és a Bershkát birtokló Inditex 60 százalékkal növelte forgalmát, de a H&M is hasonló sikert könyvelhetett el.

Iparági elemzők további növekedést prognosztizálnak: míg 2014-ben hárommilliárd ember tartozott a globális középosztályba, a népességnövekedés és a gazdasági fejlődés miatt 2030-ra már 4,5 milliárdra nő ez a létszám. Addigra a ruhaipar emissziója a globális légszennyezés 25 százalékát adja a jelenlegi 10 százalék helyett, mi pedig 102 millió tonna ruhát fogunk kollektíven vásárolni évente, jóval többet, mint a 2017-ben megvett 63 millió tonna, állítja a Boston Consulting Group.

Drágább az ökoruha

Az elmúlt tíz évben a vásárlók tudatosabbak lettek. Ma már érdekli őket, hogy fair trade szisztémában működik-e egy márka anyagbeszerzése, s milyen lépéseket tesz a környezetszennyezés beszüntetésére. A #whomademyclothes (Ki készítette a ruhámat) kampány 129 millió embert ért el az Instagramon és a Twitteren. Az ökobarát ruhák vásárlása ugyanakkor luxusnak számít, mert ezek drágábbak, mint a hagyományos divatcikkek. Az Y generáció inkább az olcsót veszi – mert emlékszik még a gazdasági válságra –, ezeket viszont nem hosszú távra gyártják. Egyáltalán nem strapabírók, néhány hónap alatt elhordottá válnak. Ebben az üzleti modellben vesz részt a lakosság túlnyomó része. És ezért van az, hogy a Boston Consulting Group 2017-es felmérésében megkérdezett 90 divatipari menedzser többsége ugyan felismerte, hogy a fenntarthatóság fontos, de az 50 százalékuk semmit nem tett a megvalósításáért. Jó hír viszont, hogy az európai divatcégek közül több dolgozott ki átfogó fenntarthatósági stratégiát konkrét célokkal (69 százalék), mint amerikai versenytársaik (58 százalék).

További részletek a Piac és Profit oldalán ide kattintva.

A cikk megjelenése a Piac és Profit weboldal hozzájárulásával történt.

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: