Itt a műanyag világ vége?

Polisztiroldobozban hozza a futár az ebédet, amit műanyag evőeszközzel fogyasztunk el. Közben műanyag pohárból szívószállal kortyoljuk a PET palackból kitöltött üdítőt – írja az Új Szó.

És még nincs vége a napnak, mert a délutáni bevásárlásból műanyag szatyorban visszük haza a műanyagba csomagolt ropikat, édességeket meg ásványvizet, és miután mindezt kibontottuk, kitöltöttük, majd a csomagolást eldobtuk, a fürdőszobában műanyag flakonból kitöltött tusfürdővel mosdunk meg, és műanyag pálcikával tisztítjuk a fülünket. De már nem sokáig, mert 2021-től az Európai Unió területén érvénybe lép az egyszer használatos műanyag termékek korlátozásáról szóló szabályozás.

Inkább üveg és papír

A bécsi karácsonyi vásárban már évekkel ezelőtt két euróért kapható üvegpohárba töltötték a puncsot, aki visszavitte, az visszakapta a két euróját, aki nem, az megtarthatta a poharat emlékbe. Idén már Szlovákiában is sok karácsonyi vásárban fogják üvegpohárba, kerámiabögrébe tölteni a forralt bort, papírtálcán felszolgálni a sült kolbászt. Az Európai Parlament október végén hagyta jóvá az egyszer használatos műanyag termékek betiltását, és miután ezt az egyes tagállamok is jóváhagyják, hamarosan környezettudatosabban és talán kulturáltabban is fogunk élni és étkezni. Mert ismerjük el, üvegpohárból inni, porcelántányérról enni mégiscsak gusztusosabb, mint műanyagból, arról nem is szólva, mennyire sikkesebb papírzacskóban hazavinni az élelmiszert, mint műanyag szatyorban – elvégre a filmekben is így csinálják.

Műanyag tonnamilliók a tengerben

Az uniós jogszabály persze nem esztétikai, hanem környezetvédelmi okokból született, ugyanis a világot lassan elárasztja a műanyag hulladék. Az óceánokba és tengerekbe másodpercenként ötven kiló, évente több mint nyolcmillió tonna műanyag kerül, ami legkevesebb 8 milliárd dollárnyi kárt okoz a tengerek élővilágában. Évente mintegy egymillió tengeri madár, százezer tengeri emlős és meghatározhatatlan számú hal pusztul el a vízbe került műanyagtól, aminek a kétharmada Ázsiából ered. Az Ocean Cleanup holland környezetvédelmi alapítvány kutatásai szerint a műanyagszennyezés kétharmada 20 folyóból érkezik, s ezek nagy többsége ázsiai. A legnagyobb ilyen környezetszennyező a kínai Jangce. A világ harmadik leghosszabb folyója évente mintegy 330 ezer tonna műanyagot hord a Kelet-kínai-tengerbe. További nagy szennyezők az indiai Gangesz, és a kínai Hszi, a Tung és a Csucsiang folyó, valamint az indonéz Brantas, Solo, Sarayu és Progo folyók. A világ többi része a műanyagszennyezés 14 százalékáért felelős.

Tavaly Thaiföldön fogtak ki az óceánból egy bálnát, amelynek a gyomrában nyolckilónyi műanyag hulladékot találtak. Megemészteni természetesen nem tudta, ezért elpusztult. De nem csak bálnák, hanem delfinek és teknősök is tömegesen pusztulnak a lenyelt műanyag hulladéktól, és még nem tudjuk, mennyi kárt okoz ez az emberi szervezetben. Mert műanyag részecskék már az ivóvízben és a talajban is vannak. Világviszonylatban a városi csapvíz 82 százalékát szennyezik láthatatlan mikroműanyag rostok. Ez az arány Amerikában 92, Európában 72 százalék.

A cikk megjelenése az Új Szó hozzájárulásával történt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: