fbpx

Olcsó vs. egészséges – új szabályozás kell az élelmiszerkereskedelemben

A globális élelmiszer-kereskedelem alapvető minden ország számára, de eljött az ideje hogy a jelenlegi kereskedelmi szabályok újragondolásra kerüljenek azzal a céllal, hogy az az egészséges és tápláló élelmiszereknek kedvezzen, ne kizárólag az olcsóknak – nyilatkozta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgatója, José Graziano da Silva.

Korábban, a háborút követő időszakban, az exporttámogatás volt a fő irány, hogy az emberek élelmiszerhez juthassanak. Mára ezek az árucikkek a „feldolgozott élelmiszerek szinonimájává váltak,” és az elhízás veszélye ugyanolyan fenyegető, mint az éhínségé. „Most a teljesen megváltozik minden.”

Az élelmiszerlánc a „termelőtől a fogyasztóig” modellje nem tükrözi az élelmiszer-rendszerek összetettségét, mondta.  „A fontos dolgok ugyanis nem az asztalnál dőlnek el.”

Az élelmiszerekre vonatozó szabályzások, szabványok, termelési protokollok, támogatások és közzétételi eljárások mind újragondolásra szorulnak, hogy megvédjük az egészséges élelmiszereket. „Az egészséges táplálkozás előmozdítása a FAO feladata, mi több, kötelessége” – tette hozzá.

Graziano da Silva a Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutató Intézet (IFPRI) által kiadott 2018-as globális élelmiszerpolitikai jelentés bemutatóján beszélt Rómában, melynek központi témája a globalizáció okozta elégedetlenség csillapítása.

„Nem szabad csupán a termelésre fókuszálnunk” – mondta Shenggen Fan, az IFPRI főigazgatója.

„Kétségtelenül szükségünk van a kereskedelemre, mivel általa tudjuk ellátni a lakosságot. A kérdés inkább az, hogy milyenre?” – mondta José Graziano da Silva.

A növekvő kereskedelmi összetűzésekre utalva, főleg a friss áruk kapcsán, meghaladottnak nevezte azt a szabályozást, ahol „egz Brazíliából Japánba exportált árura ugyanazon előírások vonatkoznak, mint egy a környéken termett árura, amit aztán a helyi piacon értékesítenek.”

A jelenlegi gyakorlat gyakran a tömegesen előállított, feldolgozott élelmiszereknek kedvez, melyek tele vannak telített zsírsavakkal, cukorral és sóval.

„Ahhoz, hogy a jövő élelmiszerellátó rendszerei egészséges táplálékot biztosítsanak az emberiség számára, nagy változásnak kell történnie,” mondta Graziano da Silva, hozzátéve, hogy ez komoly terhet ró majd a standardokat kidolgozó testületekre, mint a Codex Alimentarius. „Ha valóban meg akarjuk lépni ezt a változtatást, nagyban kell gondolkoznunk”.

A nemzetközi élelmiszerpolitikai jelentés

A nemzetközi kereskedelem növeli az élelmiszerek elérhetőségét és sokféleségét, ahogy trópusi gyümölcsök válnak elérhetővé hűvösebb klímájú országokban a téli időszakban, ahonnan cserébe a gabonafélék érkeznek, hangsúlyozta Fan.

A jelentés kitér arra is, hogy az elmúlt 40 év alatt a külföldi élelmiszerekből származó táplálkozással bevitt kalóriamennyiség 12 százalékról 19-re nőtt.

De természetesen az élelmiszer-kereskedelem a kalóriákon és fogyasztáson kívül sok más kérdést befolyásol.  Fan Kína „virtuális víz-importját” említette példaként, ami a Brazíliából, Kanadából és az Egyesült Államokból érkező élelmiszerek révén történik, amelyet csak a saját vízkészletének kímerítése árán lehetne pótolni.

Annak érdekében, hogy a kereskedelem pozitív hatása meghaladja a potenciális negatívokat, fontos a befogadó környezet megteremtése, különösen a világ kistermelői számára, mondta Fan.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: