Mobilvécé is lenne a legújabb űrruhában
Az amerikai űrügynökség pályázatot hirdetett feltalálóknak, hogy megoldja a toaletthasználat kényes kérdését az űrben szkafanderbe szorult asztronautáknak. 30 ezer dollárt ajánlanak a legjobb hulladékkezelő módszerek kiötlőinek – írja a hirado.hu.
A pályázók december 20-ig küldhetik be ötleteiket egy olyan személyre szabott rendszerre, amely kézhasználat nélkül képes minden problémát kezelni, akár hat napon át.
Korábban pelenkát használtak ideiglenes megoldásként, ami azonban egy napnál tovább nem egészséges és védelmet sem nyújt hosszabb időre. Az asztronautáknak pedig néha jóval tovább kell várakozniuk.
A múlt héten a Szojuzba beszállt két férfinak és egy nőnek két teljes napot kellett várnia a kazahsztáni felbocsátás után, mire elérte a Nemzetközi Űrállomást. A Szojuzon viszont van hordozható toalett, ami leginkább légmeghajtású vizeletgyűjtő kacsa.
A jövőbeli mélyűri missziók – akár aszteroidára, akár a Vörös Bolygóra – során viszont a NASA gyanúja szerint akár 144 órába, vagyis hat napba is telhet, mire az űrhajósok megfelelő toaletthez jutnak.
Vészhelyzetben ráadásul sisakkal és kesztyűvel kiegészült szkafanderbe kell bújniuk. A NASA szerint a légmentesen lezárt űrruhában az űrhajós nem fér hozzá saját testéhez, még az orrát sem tudja megvakarni.
Itt jönnek a képbe a feltalálók. Az asztronautáknak hatékony módszerre van szükségük, hogy megszabaduljanak a vizelettől, ürüléktől és menstruációs vértől, különben fertőzés kockázata áll fenn. Probléma, hogy súlytalanságban a folyadékok hajlamosak cseppekbe állni és a különféle felszínekhez tapadni, míg a szilárdabb halmazállapotúak lebegni.
Jelenleg a Nemzetközi Űrállomáson az űrhajósoknak elérhető egyfajta toalett, amely vákuumot és csövet használ az ürülék eltávolítására. A vizeléshez tömlőhöz erősített tölcsért használhatnak, amelyet álló és ülő helyzetben is lehet alkalmazni, és amely levegőt használ a vizeletelszívásra.
A NASA három darab, 30 ezer dolláros díjat ajánlott fel a legígéretesebb, szkafanderbe építhető anyagcseretermék-kezelő rendszerért. A cél, hogy egy éven belül tesztelhessék, és három éven belül pedig élesben bevethessék őket.
Az első emberi missziókat a 2030-as évekre tervezik a Marsra küldeni.