Csődbe juttatják az önkormányzati cégeket, majd jöhet az állam

Az energiaszolgáltatás után a hulladékos szektort is államosítja a kormány: megindult a helyi társaságok beolvasztása az állami kukáscégbe. A recept pofonegyszerű: ha egy hulladékkezelő már nem tudja ellátni a közszolgáltatást, a katasztrófavédelem kényszerszolgáltatót jelölhet ki – annak pedig semmi akadálya, hogy mindenütt az új állami vállalat kerüljön helyzetbe – írja a nol.hu.

A települési hulladékos közszolgáltatást csak állami vagy önkormányzati többségi tulajdonú vállalat végezheti; ezeket a köztulajdonban álló cégeket a kormány új adók bevezetésével veszteségessé tette; ha a közszolgáltatás ellehetetlenül, a katasztrófavédelem jelölheti ki a kényszerszolgáltatót, hogy a környezetbiztonságot és a közegészséget veszélyeztető helyzet ne alakulhasson ki.

Új jelenség: megjelent a színen egy állami közszolgáltató, amely (az energiapiacon megismert modellt követve) megkezdte a kormányzati eszközökkel ellehetetlenített szolgáltatók piacának bekebelezését.

Mindez egy parlamenti bizottsági vita mellékszálaként vált szélesebb körben ismertté a múlt héten. Az MSZP-s Heringes Anita határozati javaslatot nyújtott be, amely rögzítette volna, hogy a közszolgáltatók tömegesen válnak fizetésképtelenné a rájuk kivetett féltucatnyi új közteher, illetve a rezsiháború keretében bevezetett díjbefagyasztás miatt, és ennek nyomán a kormány által kifundált új hulladékkezelési szisztéma tarthatatlanná vált.

A jellemzően önkormányzati tulajdonosok nem tudják finanszírozni a bővítetten újratermelődő deficitet, a rendszer folyamatos költségvetési veszteségpótlásra szorul. A kormányzat képviselője ugyanakkor – a javaslat alapállításait nem cáfolva – arra az álláspontra helyezkedett a tárgysorozatba vételről szóló szakbizottsági vitában, hogy mindez tervszerűen történik, nincs szükség beavatkozásra.

Rácz András helyettes államtitkár, az illetékes földművelésügyi tárca képviselője szerint a kormány arra törekszik, hogy „ne külföldi tulajdonosok végezzenek extraprofitot eredményező tevékenységet, amit kivisznek az országból”.

Ezt maradéktalanul sikerült megoldani, mivel a külföldieket kiszorították, ugyanakkor a magyar köztulajdonosok mindegyike veszteségessé vált, és a deficit a kormány adatai alapján is több tízmilliárd forintra rúg. Jelentős hiány halmozódott föl többek között Oroszlány, Gödöllő, Debrecen, Szeged, Kaposvár és Szombathely hulladékkezelő cégénél.

A többi közműszolgáltatáshoz hasonlóan a hulladékgazdálkodást is szép lassan saját kezébe veszi az állam
A többi közműszolgáltatáshoz hasonlóan a hulladékgazdálkodást is szép lassan saját kezébe veszi az állam
Balogh László / Reuters

A helyettes államtitkár arra is hivatkozott, hogy senki sem marad ellátatlanul: ha valahonnan pénzügyi okokból kivonul a szolgáltató, akkor ott másokat jelölnek ki a helyére – akadt olyan időpont, amikor 250 kijelölt kényszerszolgáltató volt, jelenleg 100 körül mozog a számuk. A vita egy pontján Rácz András azt is megemlítette: a kormány létrehozta a Nemzeti Hulladékgazdálkodási és Szolgáltató (NHSZ) Zrt.-t, és ez az „állami tulajdonú közszolgáltató vett át nagyon-nagyon sok települést”.

A helyettes államtitkár mindehhez még hozzátette: „nincs az ágazattal olyan probléma, amely indokolná a határozati javaslat tárgysorozatba vételét”, amit nehéz máshogy értelmezni, mint hogy minden a kormány szándékai szerint történik. Azaz

előre megtervezett az önkormányzati cégek csődbe juttatása, és ugyancsak tervezett az állam térfoglalása is.

Heringes a bizottsági vita lezárásaként megismételte, hogy tömeges jelenség az önkormányzati hulladékkezelők ellehetetlenülése, majd a parlamenti zöldbizottság hat kormánypárti szavazattal (két ellenzéki voks ellenében) elvetette a határozati javaslat tárgysorozatba vételét.

Mindez azt jelenti, hogy a fentebb vázolt folyamat töretlenül folytatódni fog: a helyi cégeket továbbra is veszteségben tartják, majd az állami holding átveszi a piacukat. Így természetesen a veszteség is állami marad, viszont egy szűk kormányközeli kör hatalmas befolyáshoz jut: a kommunális cégek számos településen a legnagyobb munkaadók közé tartoznak, és a beszerzéseik, illetve alvállalkozási szerződéseik révén akkor is hozzá tudnak járulni jelentős magánprofitok létrejöttéhez, ha ők maguk továbbra is csak deficitet termelnek.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://nol.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: