fbpx

Feltérképezik az élelmiszerpazarlást

Munkacsoportot hozott létre az Agrárgazdasági Kutató intézet (AKI) az élelmiszerpazarlásból adódó, évi mintegy 200 milliárd forintnyi  veszteség  csökkentése érdekében – mondta el Kürthy Gyöngyi, az AKI élelmiszerlánc elemzési osztályának vezetője az MTI-nek.

A mezőgazdasági termelés, a feldolgozás és a kereskedelem, illetve a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szakembereiből álló munkacsoport vezetője hangsúlyozta, hogy első körben egységes mérőrendszer kidolgozására van szükség, a tervek szerint 2017-re. Ma még ugyanis eltérő mutatók alapján tartják számon például a szántókon a betakarítás után keletkező zöldtrágya, a hús feldolgozásnál megmaradt csontok, nyesedékek vagy a lejárt szavatosságú, de még fogyasztható élelmiszerek gazdasági értékét. Így  pedig nehéz a termékpályán nyomon követni, pontosan hol keletkeznek a gazdasági  veszteségek – jegyezte meg.  
Kürthy Gyöngyi megjegyezte, hogy az EU várhatóan néhány éven belül kötelező kvótákat ír majd elő a veszteségek mérséklésére. Ezen irányelvek betartását pedig megkönnyíthetik az áttekinthetőbbé váló élelmiszer-termékpályák – hangsúlyozta.
Az EU és a FAO készített már a pazarlásról felméréseket, amelyekből kiderült például, hogy a  veszteségek az adott ország fejlettségének függvényében a termékpálya más-más pontjain keletkeznek. A gazdaságilag fejlett országokban a lakosság az egyik legnagyobb pazarló, amely átlagosan jövedelme legfeljebb 10 százalékát fordítja élelmiszerre, így kevésbé kényszerül takarékosságra.  A szegényebb országokban éppen fordított a helyzet.  Sok helyen a jövedelmek 60-70 százalékát az élelmiszerkiadások teszik ki,  ezért nagyobb figyelmet fordítanak a konyhapénzre – ismertette.
Magyarországon az átlagjövedelem 18-23 százalékát költi egy család az élelmezésre, és az utoljára 2006-ban az EU által készült becslés szerint évente háztartásonként 40 ezer forint értékű élelem, főként gyorsan romlandó  húsáru, tejtermék  kerül a kukákba. Ezzel a közepesen pazarló társadalmak közé tartozik az ország – jegyezte meg.
Az elemzésekből az is megállapítható, hogy a gazdaságilag gyengébb országokban az élelmiszer-termékpályán a mezőgazdaság és a feldolgozóipar az egyik legnagyobb pazarló – tette hozzá.  A kevésbé korszerű  géppark és technológiák miatt ugyanis nagyobbak a termelés során keletkező veszteségek, mint a fejlettebb gazdaságokban általánosabb modernebb gépsorokkal felszerelt gyártási egységekben.

Forrás: MTI

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: