fbpx

Elképesztő: összeomlás előtt a hazai hulladékgazdálkodás

A Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. csődje csak a jéghegy csúcsa. A szakmailag megalapozatlan kormányzati döntések, illetve a Fidesz adóprésének hatására a magyar hulladékgazdálkodási rendszer összeomlóban van. Ha megszűnnek az önkormányzati társulások 5 millió magyar állampolgár várhatja feleslegesen a kukásautót – írja az alfahir.hu.

Ahogy korábban megírtuk, április 9-én a környezetvédelmi főhatóság indítványára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) inkasszót vetett ki a Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. számláira. Ha az önkormányzati társulás nem tudja ellátni a feladatát, akkor Észak-kelet Pest és Nyugat-Nógrád megye 108 településén szűnhet meg a következő hetekben a hulladék elszállítása. Mindez körülbelül 300 ezer ember életét érintheti.

Az Alfahír, Gémesi György, az Észak-Kelet Pest Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás elnöke által Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levélre hivatkozva kongatta meg a vészharangot. Sajnos, azóta kiderült, a baj sokkal nagyobb és összetettebb, mint azt elsőre hihettük.

Ugyanis a Fidesz-kormány a hulladékgazdálkodási szakma érveinek semmibevételével, egyben a szektor túladóztatásával az országban működő nonprofit önkormányzati társulásokat csőd közeli állapotba sodorta. Aminek viszont anyagi következményeit – a nyilvánvalóan kivéreztetett települések – már nem lesznek képesek kigazdálkodni. Kerepes például legalább 40 millió forint iparűzési adótól esne el, akkor, ha a Zöld Híd Régió Kft. csődbe menne, hiszen a település határában működik a vállalat hulladék lerakója.

Lapunk telefonon érte utol Gémesi Györgyöt, aki egyébként Gödöllő polgármestere, és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is, hogy tájékoztasson minket erről a súlyos problémáról.

Gémesi szerint nem a Zöld Híd program inkasszója jelenti az egyedüli problémát, a helyzet ennél sokkal súlyosabb, hiszen körülbelül a fél országban hasonló helyzetben lévő önkormányzati társulások látják el a hulladékgazdálkodási szolgáltatást, így legalább 5 millió embert érint ez a kihívás, aminek a következményei most – a döntéseiktől függetlenül -, az önkormányzatok nyakába szakadhatnak. Az az aprópénz, amit a többi vállalat kapott, sem jelent igazi segítséget, hiszen jelenleg körülbelül 15-20 milliárd forint hiányzik a rendszerből – emlékeztetett a településvezető.

Gémesi ezután a hulladékgazdálkodás költségoldalára tért ki.

A kormány által is aláírt, az Európai Unióval megkötött szerződés alapján rekultivációs és amortizációs költségekre is képezni kell egy keretet, amit a szolgáltatás díjába kell beemelni. Ebből az összegből építünk ki újabb tárolókat, vagy éppen vásárolunk új gépeket, ez egyébként nem egy nagy összeg, körülbelül a költségek 10 százalékát jelenti

Az amortizációs alap önképződése azonban nincs sehol megoldva, ha kiürül ez a keret, már pedig most elfogyott ez a pénz, akkor vajon miből vehetünk meg egy 300 millió forint értékű válogatógépet, vagy épp egy 100 millió forintos aprítógépet? – fogalmazta meg aggályait a korábbi országgyűlési képviselő.

A társulás elnöke figyelmeztet:

a munkafolyamat azzal nem merül ki, hogy elvisszük a településekből a hulladékot, hiszen azt fel is kell dolgozni. Tudomásul kell venni ez egy felelősségteljes szakma, ezzel nem lehet szórakozni.

Ugyanakkor környezetvédelmi EU-s jogszabály alapján ezeket az óriási hulladéktárolókat be is kell fedni, hogy a hulladék végleg a föld alatt maradjon, erre kell biztosítani egyébiránt a rekultivációs összeget.

A különféle adók kivetése, illetve a szolgáltatási díjak befagyasztása miatt, az elmúlt időszakban ezekre a célokra félretett pénz azonban elúszott, és sajnos ugyanez a helyzet alakult ki a többi társulás esetében is, csak máshol esetleg ezt nem merik a nyilvánosság előtt vállalni. A rezsicsökkentés ennek a hiánynak egyébként csak egy kisebb részét képzi – mondta el Gémesi.

Szerinte kitermelhetetlen a lerakási járulék összege is, ugyanakkor a díjszabásunkba ezt a tételt sem engedik beépíteni. Ha egy tonna hulladék kezelése 15 ezer forintba kerül, de a lerakási járulék tonnánként 6 ezer forint, akkor ott valami nem stimmel. Ehhez tartozik, hogy a szintén Uniós, a szennyező fizet elve alapján, nem az önkormányzatoknak, és nem is az államnak kell a költségeket állnia, hanem annak, akinél a hulladék keletkezett.

Kijelenthető, hogy aki nem ismeri a hulladékgazdálkodási szakmát, nem is lehet tisztában azzal, hogy milyen tételekből állnak össze ezek az összegek.

A jövőt firtató kérdésünkre azt válaszolta, hogy a jelenlegi állapot szerint, ha nem történik csoda, és a NAV további inkasszóval sújtja a társulásunkat, nem tudjuk az alkalmazottaink bérét kifizetni. Ezzel háromszáz ember munkahelye kerül veszélybe, akiknek a 85 százaléka egyébként is nehéz anyagi helyzetben élő állampolgár. A feladatot átveheti ugyan a katasztrófavédelem, aminek törvényi kötelessége is ellátni azt, ám megfelelő eszközök híján, ez csak további problémákat generál majd.

Mivel az elhangzottakból az valószínűsíthető, hogy nincsenek szakmai okai a Zöld Híd ellehetetlenítésnek, él bennünk a gyanúper, hogy akkor politikai motivációt keressünk a háttérben.

Az ország elszomorító helyzetéről tanúskodna, ha lennének olyanok, akik Gémesi György személye miatt hoznák ilyen helyzetbe a Zöld Híd társulást – reagált lapunk felvetésére a társulás elnöke.

Gémesi hangsúlyozta: lassan 10 éve, társadalmi munkában végzem ezt a feladatot a polgármesterség mellett. Egy fillért sem vettem fel ezért. Ezzel tudom szolgálni, mind Gödöllőt, mind pedig a környező településeket. A Zöld Híd által végzett hulladékgazdálkodás a legmagasabb színvonalon zajlik, és az egyik legköltséghatékonyabb módon. S ami ugyanolyan fontos, működésünket folyamatosan vizsgálták, mind szakmai, mind pedig anyagi, finanszírozási szempontból, és minden alkalommal rendben találták a Programot.

Nagyon sok információt, adatot, elemzést küldtünk át a belügyminisztériumnak, a földművelésügyi minisztériumnak, illetve a hatóságoknak – sorolta, majd hozzáfűzte: és folyamatosan kértük a segítségüket, amit dokumentáltunk is, de egy alkalommal sem találtunk érdemi együttműködő partnert, aminek nem tudom az okát.

Elképesztő, hogy senki nem ült le velünk normális, komoly keretek közt tárgyalni – háborodott fel Gémesi.

Pedig lehetne találni tárgyalási alapot, például, érjék, mondjuk, 5 év alatt utol magukat a szolgáltatási díjak, de akkor a társulásoknál addig keletkező veszteségeket kompenzálja az állam – javasolta.

A hulladékgazdálkodásban elképesztő katyvasz tapasztalható, még egyszer hangsúlyozom, nemcsak a Zöld Híd, hanem más társulások is rendkívül nagy bajban vannak – állapította meg Gödöllő polgármestere. A kormány nem oldotta meg a helyzetet az egyszeri, 1,5 milliárd forint értékű pályázat biztosításával, ez mindössze csepp a tengerben.

Az Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelemet egy segélykiáltásnak szántam, és nem gondolom, hogy ezért nekem kellene szégyenkeznem, de rejtegetni valóm sincs. Arra a munkára, amit a szakembereinkkel elvégeztünk, büszke vagyok, hiszen háromszázezer ember hulladékgazdálkodásának megszervezése komoly felelősséggel bír.

Eljutottunk a végkifejletig, többet már nem tudunk tenni, viszont erről tájékoztatni kell a lakosságot – hívta fel a figyelmet a hihetetlen magyarországi viszonyokra Gémesi György.

Természetesen, az Alfahír tovább foglalkozik a témával, hiszen attól még, hogy az Orbán-kormány a szőnyeg alá próbálja söpörni hazánk hulladékgazdálkodási rendszerének problémáit, azért létezik akkora szemétdomb, amit már nem lehet eltitkolni.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://alfahir.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: