fbpx

Környezetvédelem a rajzfilmekben

Bár a környezeti nevelést tudatosan még csak nemrégiben kezdték hangsúlyozni a gyerekeknek a különféle oktatási intézményekben, a környezetvédelem már nem egy, ma már klasszikusnak számító rajzfilmben is jelen volt. Melyek a legzöldebb rajzfilmek? – írja a covent.hu.

Bambi, Simpsonék, Garfield, és a törpök

Ott van például Bambi, az őzgida, akinek anyukája a vadászok áldozata lesz. Persze nem állítjuk, hogy a Bambi fő profilja a környezeti nevelés, de az 1942-es ős-Walt Disney-filmből már kiderül, az emberek és az állatok gyakran ellenségek.

A Greendaily.com weboldal összegyűjtötte a kifejezetten zöldnek mondható rajzfilmfigurákat, a kis Bambi mellett helyet kaptak a leosztásban olyan klasszikusok is, mint például a Hupikék törpikék. Bár gyerekkorban nem tűnt fel, hogy a törpök különösebben óvnák környezetüket, az oldal szerkesztői szerint a kicsi kék lények azt közvetítik a gyerekek felé, hogyan lehet békében együtt élni környezetünkkel úgy, hogy a legkevésbé avatkozunk a természet rendjébe. Hiszen a törpöknek még a háza is gombából van és nincs semmilyen csodakütyüje vagy szén-dioxid-kibocsátó járműve.

Szintén környezetbarát üzemmódban működik Garfield gazdája, Jon, aki ha akarna sem tudna sok kárt okozni a környezetben, hiszen többnyire ki sem mozdul otthonról. Bár az oldal szerkesztői inkább azért említik meg, mert Jon többször fellázad az uniformizált közértek ellen, és megpróbálja saját maga megtermelni a napi betevőjét, aminek aztán a kövér macskája nem nagyon örül. És nem lehet természetesen elfeledkezni Lisa Simpsonról sem, aki kilencéves kora ellenére az egyik legkörnyezettudatosabb rajzfilmfigurának mondható. Fákat ültet, az üvegházhatás miatt aggódik, sőt még a húsról is leszokik, és mindezekre megpróbálja családját is rábeszélni, elenyésző sikerrel. És végső soron az egész estés Simpsons-mozifilmnek is az a végső üzenete, hogy nem lehet büntetlenül szennyezni környezetünket, jelen esetben a városka tavát.

Simpson család

A legnagyobb zöld figura természetesen a Bolygó kapitány, aki a kilencvenes évek elejének nagy kedvence volt. A kapitány öt segítőjének, a Planétásoknak a nevét ma már kevés gyerek tudná felsorolni, de 1990-ben nagy újdonságnak számított egy olyan sorozat, amelynek minden része egy-egy környezeti problémát jár körül. Bolygó kapitány igazi szuperhős, erejét kizárólag a környezetszennyezés tudja csorbítani, ezáltal tudatosítja a gyerekekben, hogy a szmog, a nukleáris sugárzás, a szemetelés vagy a háború gyengévé tehetik az embert.

A Simabőrű gonosz

Idehaza Fekete István jól ismert a természeti vonatkozású műveiről, amelyeknek üzenete a könyveknél némileg fiatalabb korosztálynak szóló rajzfilmekre is átkerült. Vuk által már 1981-ben minden rajzfilmnéző kisgyerek számára kiderült, hogy az emberek tönkre tudják tenni az erdőt, az állatok életterét, vagyis hogy a Simabőrű milyen kegyetlen tud lenni. Az igazi környezetvédős magyar rajzfilm azonban a szintén Dargay Attila nevével fémjelzett Erdő kapitánya. Zéró, a főgonosz macska három segédje segítségével megpróbálja megszerezni az erdő felett az uralmat, hogy aztán az erdő lakóival mit sem törődve, a busás haszon reményében eladhassa a fát a hódoknak. Terve szerencsére meghiúsul. Az Erdő kapitánya Dargay legutolsó egész estés rajzfilmje volt. Azóta egyébként alig készült egész estés rajzfilm, és ez nemcsak a környezetvédelem, de a magyar rajzfilmgyártás állapotáról is sokat elmond.

A magyar rajzfilm agóniája mindenki előtt ismert, bár Alpár Vera, a Gyermekmédia Egyesület elnöke szerint nem teljesen igaz az, hogy nem készülnek magyar rajzfilmek, inkább magyar gyerekeknek szóló rajzfilmek nem készülnek. Hazánkban még mindig sok a tehetséges rajzoló, magyar megrendelés híján azonban külföldi gyerekeket kénytelenek boldogítani. Ezekről a külföldön sugárzott mesefilmekről sohasem derül ki, hogy magyarok, ráadásul a rajzolók sem engedhetik nagyon szabadjára a fantáziájukat, hiszen igazodniuk kell a külföldi megrendelő igényeihez. Emellett felnőtteknek szóló rajzfilmek készülgetnek, erre példa a Macskafogó második része. Alpár Vera ennek ellenére optimista, éppen most van készülőben egy rajzfilmsorozat, melyhez mesepályázatot hirdettek. Minden megvalósuló rajzfilmhez a gyerekek maguk írták a történetet, sőt ők rajzolták meg a főbb karaktereket is, a kivitelezésben pedig profi rajzolócsapat segít nekik.

Gordana Duspara Moriarty, a Turner Kelet-Közép-Európáért felelős általános igazgatója elmondta, vállalatuk nagyon komolyan veszi a környezetvédelmet, és az általuk üzemeltetett két rajzfilmcsatornán (Boomerang, illetve Cartoon Network) kifejezetten odafigyelnek arra, hogy rajzfilmjeikben kiemelkedő szerepet kapjon a téma, ennek ellenére konkrét, kifejezetten környezetvédelemről szóló rajzfilmet nem említett. Pozitív példaként talán a KidsCo gyerekcsatornán induló Vad jövő című animációs sorozatot hozhatjuk fel, mely a mai gyerekek körében már kissé ódivatúnak számító Bolygó kapitánya helyett terelgetheti a tévéző kiskorúakat a természet jobb megismerése felé. John Adamsnek, a sorozat készítőjének kifejezetten az volt a célja, hogy a jövővel foglalkozzon, mivel szerinte a rajzfilmek többsége leragadt a múltnál, különösen mióta divatba jöttek a dinoszauruszok. A Vad jövő az evolúcióval, és ezáltal a fajok és a bolygó védelmével ismerteti meg a gyerekeket, és a készítők saját bevallása szerint arra szeretnék rávenni a tévé előtt ülőket, hogy menjenek ki a természetbe és tanulják meg tisztelni azt.

Albert megmutatja

Figyelnek a környezetvédelemre a MiniMaxnál is. Maschek Szilvia, a Minimax főszerkesztője elmondta, mindig nyitott szemmel járnak, kifejezetten keresik a környezetvédelemmel foglalkozó projekteket. A MiniMaxon korábban többször is ment az Albert mondja, a természet jobban tudja című sorozat, amelyben Albert mutatja be a gyerekeknek a Föld élővilágát, és beszél a természeti károkról, melyeket mi, emberek okozhatunk. Ez ráadásul egy magyar koprodukcióban készült sorozat, ami külön örömre ad okot. Albert Barillé ma már világhírű rajzfilmjének, az Egyszer volt, hol nem volt… sorozat legújabb részének a témája is a Föld bolygó és annak megóvása. Szintén a MiniMaxon megy a Bindi, a dzsungel lánya című sorozat, amelyben egy kislány száll harcba a dzsungel állatainak a megmentéséért. Zöld rajzfilmek tehát készülnek, de ahogy Maschek Szilvia fogalmazott, ők is azt látják, hogy a választék nagyon korlátozott.

A MiniMax egyébként a Hulladék Munkaszövetséggel (Humusz) is együttműködött. A csatorna saját, gyerekeknek szóló magazinjába szeretett volna zöld tartalmat csempészni, így a Humusz Kuka Gyurka néven minden számba levelet írt a szerkesztőnek a környezetvédelem vagy éppen a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról. Ha rajzfilmet nem is, oktatófilmeket a Humusz maga is készített, a Mi lesz a szeméttel? című, nemzetközi Comenius-díjjal jutalmazott oktatófilmjük például animációval és játékokkal teletűzdelve mutatja be a 12-18 éves korosztálynak a hulladék útját és keletkezését. Szintén hulladékról szóló filmjük a Szemét egy film, ami a reklámmal és a fogyasztással, valamit az azt vonzó hulladékkal járó problémákra igyekszik humoros módon felhívni a figyelmet. (Mindkét film megrendelhető az egyesülettől.)

Fontos, de nincs

Bár a zöldek is úgy gondolják, hogy a gyermekek környezeti nevelésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, kifejezetten gyerekeknek készült filmjük, rajzfilmjük – nyilván megfelelő források híján – kevés van. A rendszerváltás környékén még lelkesen vetették ebbe bele magukat, a győri Reflex Egyesület például bevállalta a Kasper, a környezetvédő című német bábfilm magyar szinkronjának elkészítését, amit aztán nagy sikerrel vetítettek a kisiskolások körében. Pályáztak további bábfilmek készítésére, szinkronizálására is – a projekt kivitelezésére saját bábosuk is volt -, de pénzt sohasem kaptak, és azt találják a legnagyobb problémának, hogy nem is nagyon voltak ilyen jellegű pályázatok. A környezetvédelmi alap, amelynek keretein belül esetleg lehetett volna pályázni, azóta meg is szűnt.

Nyugati példák alapján úgy látják, ma már nem is annyira a rajzfilmeken, mint az internetes játékokon keresztül lehet megszólítani a gyerekeket, de nálunk egyelőre erre is kevés példa van. Bár néhány zöld szervezet kínál interaktív programokat a gyermekeknek az oldalain (például kiszámolhatják szén-dioxid-kibocsátásukat és ökológiai lábnyomukat), kifejezetten zöld internetes játékot csakúgy, mint rajzfilmet, keveset találunk.

Szöveg: Kalas Györgyi

A cikk eredetiben itt olvasható: http://covent.hu

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d blogger ezt szereti: