fbpx

Így mentik meg a világ legrégibb édesvízi tavát

Oroszország egyik legszebb természeti kincsét egyes részein szinte teljesen tönkretette a tömeges turizmus és az ellenőrizetlen ipari tevékenység. Központi programokkal szeretnék ismét tisztává tenni a Bajkál-tavat – írja az eurazsiaport.hu.

A világ legmélyebb és legidősebb édesvízi tava a maga páratlan szépségének és lenyűgöző környezetének köszönhetően nem csak Oroszországban, hanem az egész világon egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az utóbbi években nőtt meg igazán az ide érkező turisták száma, akik a természet lágy ölén szeretnének pihenni, sokszor azonban nem megfelelően kiépített ingatlanokban. Ez, és a terület ipari létesítményeiből, valamint szennyvízvezetékekből a tóba engedett hulladék is komoly károkat okoz a “Szibéria gyöngyének” becézett tónak.

Az egyik legfőbb szennyező az 1960-ban épített Bajkálszki Papírgyár. A Greenpeace orosz oldala szerint a létesítmény már ekkor is elavult volt, azóta pedig lényeges változást nem eszközöltek rajta. Egészen 2008-ig évente mintegy 200.000 köbméter tiszta vizet használt fel a gyár a fehérítésre, melyet tisztítás nélkül engedett vissza a tóba. Ebben az évben azonban szigorú szabályok miatt zárt rendszerben kellett felhasználni a vizet, de ezzel túlságosan drága lett a termelés és a gyár kénytelen volt bezárni. Mivel Bajkálszk városának legfőbb munkaadója veszett el, politikai okokból engedélyezték a környezetszennyező eljárás további alkalmazását, de egy év múlva ismét romlott a víz minősége, így végleg bezárták a komplexumot.

Ezzel azonban nem ért véget a történet, ugyanis az 1960 óta felhalmozott mérgező ipari hulladék, mely mintegy 6 millió tonna, még mindig tárolókban áll és folyamatosan szivárog a talajba. Egy súlyosabb katasztrófa, például földrengés hatására a falak átszakadhatnak, ami beláthatatlan következményekkel járna a tó jövőjére. Moszkva elkülönített összeggel szeretné felszámolni a papírgyár maradékát is.

A másik nagy szennyező tényező a már említett turizmus. Sok nyaralónak például nincs alkalmas szennyvízelvezetése illetve szennyvíztárolója. Még a szovjet idők hagyatéka, hogy sok ingatlan nincs rákötve a központi rendszerre és még mindig a tóba engedik a hulladékot. Ez korábban az alacsony népesség miatt nem jelentett gondot, de mára komolyan foglalkoznak a problémával. Vannak például olyan nyaralóövezetek, ahol teljes szállodák engedik a szennyvizet a Bajkál-tóba, aminek következtében eddig idegen organizmusok, különböző algák jelentek meg a vízben. Központi támogatással bírnák rá a helyieket a megfelelő infrastruktúra kiépítésére.

Optimizmusra adhat okot, hogy Moszkvának egy részletesen kidolgozott programja van a térség fejlesztésére a 2012-2020 közötti időszakra. Nem csak elkülönített pénzösszeggel érnék el a kitűzött célokat, hanem szigorított szabályokkal óvnák meg a természeti értékeket. Persze Moszkva kellően nagyvonalú ami az összegeket illeti és csak idén rubel százmilliókat ad szennyvízvezetékek és tisztító központok építésére. Sőt, 2020-ig a környékbeli ipari hulladék 80 százalékát fel szeretnék számolni.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.eurazsiaport.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: