fbpx

Óriási e-szeméthegyen üldögél a világ

A hulladék ügye rendszerint akkor kerül az érdeklődés homlokterébe, amikor valamilyen súlyos szennyezés éri a környezetünket. Pedig nyugodtan kijelenthetjük: nálunk is, a világ más tájain is szeméthegyeken üldögélnek az emberek.

A hulladék, a szemét „termelése” a huszadik, a huszonegyedik század jelensége, egyaránt jellemzi az ipari, a posztindusztriális s az úgynevezett információs társadalmakat. A közelmúltban a Tőzsdefórum is beszámolt róla, hogy az elektromos berendezésekből és elektronikai készülékekből álló hulladék mennyisége 2012 és 2017 között egyharmadával növekszik egy, az ENSZ támogatásával készült tanulmány szerint. Az e-hulladékhegy 2017-re a várakozások szerint évi 65,4 millió tonnával gyarapszik. Ez bizony kétszázszor nagyobb, mint az Empire State Building súlya.

e-szemét1

Elönt bennünket az e-szemét.

2005-ben kezdődött itthon a szervezett gyűjtés

Az e-hulladék gyűjtése Magyarországon is fontos ügy. A keletkező mennyiségről elsősorban jó becslések állnak rendelkezésre. Annál is inkább, mivel – az európai uniós előírásoknak megfelelően – az elektromos és elektronikai berendezések gyártóinak regisztrációja és a hulladékok kibocsátásarányos gyűjtése és hasznosítása szervezetten csak 2005-ben kezdődött meg Magyarországon.

A regisztrált gyártók száma 2012. év végén meghaladta az 1.500-at. A bejelentkezett gyártók 2004-2007 között évente mintegy 120-130 ezer tonna elektromos berendezést helyeztek piacra. Jóllehet ez mennyiség a 2008-2012 közötti gazdasági válság következtében csökkent, hosszabb távon azonban a fejlődés ütemét tekintve ezzel az évi summával lehet számolni. A piacra kerülő e-hulladék mennyiségét befolyásolja az is, hogy időről időre tartósabb, hosszabb élettartamú elektromos, elektronikus cikkek kerülnek a fogyasztókhoz.

Forgalomba helyezett EEB mennyisége 2009-2012 között (tonna)

2009 2010 2011 2012
126 814 124 177 105 065 83 206

Forrás: 2009-2010.: VM/Eurostat, 2011-2012.: OHÜ

Magyarország az uniós egyezményeknek megfelelően vállalta, s határidőre, 2008-ra teljesítette a 4 kg/fő/év hulladékká vált háztartási elektromos és elektronikai berendezés összegyűjtését és annak megfelelő arányú hasznosítását. A gyűjtött mennyiség legjelentősebb részét a háztartási nagygépek teszik ki, beleértve a háztartási hűtőgépeket is. A forgalomba hozatal némi csökkenésével párhuzamosan a gyűjthető hulladékok mennyisége is csökkent. Bár hivatalos adatokban ez nem mutatható ki, de a szervizhálózatok forgalma nőtt, új berendezés vásárlása helyett a lakosság is inkább az elromlott berendezések javíttatása irányába mozdult el.

EEB-hulladékok gyűjtése 2009-2012. között (tonna)

2009 2010 2011 2012
46 533 40 520 35 030 40 808

Forrás: 2009-2010.: VM/Eurostat, 2011-2012.: OHÜ

Az e-hulladék begyűjtését és hasznosítását nehezíti a lakosság – európai összehasonlításban – gyengébb környezettudatossága. Másfelől viszont az is tény, hogy az e-szemét elszállíttatása nem kis összegbe kerül. Az egyik budapesti cég nagyjából tízezer forintot kér az elszállításért, ami még egy teljes háztartási selejtezés esetében sem biztos, hogy e módszer választására ösztönzi az embereket. Inkább apránként a kukában végzi az öreg porszívó, vagy a városszéli erdőben a monitor és a leváltott gáztűzhely.

Arany, ezüst, réz rejtőzik a készülékekben

Nemzetközi felmérések szerint egy mobiltelefont átlagosan tizennyolc hónapig használ a tulajdonosa. Lehet, hogy furcsán hangzik nekünk magyaroknak, de nemzetközileg a televíziókat és a laptopokat általában legfeljebb három, vagy négy évig tartják meg a tulajdonosaik. A készülékek utána a szemétbe kerülnek. Európában az e-hulladéknak csupán negyven százalékát gyűjtik be és hasznosítják újra a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően. Pedig azok anyagában igencsak sok hasznos anyag, a többi között arany, ezüst, réz rejtőzik. Ezeknek azonban mind a mai napig csupán egynegyedét, ha visszanyerik.

A helyzet, mint látszik, közel sem rózsás. Magyarország azonban az e-hulladék összegyűjtésében időben van. A tervek szerint 2018-ra a cél a kibocsátott mennyiséghez képest 65 százalékos gyűjtési és 75-85 százalékos hasznosítási szint elérése.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.tozsdeforum.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: