fbpx

Mit kap “cserébe” a környezet a városoknak kínált lehetőségekért?

A város külső “anyagcseréje”

Kölcsönhatások város és környezete között

A város az ember által létrehozott mesterséges rendszer, amely azonban kapcsolatban van a bioszféra elemeivel. A természetes ökológiai rendszerektől lényegesen különbözik az alábbiakban:
működését az ember szabályozza
működését a napenergián kívül más, ún. bevitt energiák tartják fenn
kevés benne a zöld növényzet, így az általa előállított szerves anyag is
a városi ember és a többi élőlény kis mértékben hasznosítja a szerves anyagot
itt nem mehet végbe az elemek természetes körforgása
a városban élő ember külső rendszerekből szerzi be a táplálékát, és rengeteg olyan hulladékot termel, amely biológiailag nem bontható le, így fokozatosan felhalmozódik a városban, vagy azon kívül

A különböző városövek eltérő mértékben vesznek részt a város és környezete közötti anyagcserében
BEVITT ENERGIÁK
A háztartások villamosenergia-fogyasztása többféle alapanyagból biztosítható, csakhogy ezek igen különböző tömegűek, feldolgozásuk eltérő módon és mértékben károsítja a környezetet. Az ábra azt mutatja, hogy egy átlagos magyar család éves elektromos áram igénye hogyan fedezhető.

Mennyiségi városfejlődés

“Étvágy”

Elgondolkodtál-e már azon, hogy kiért is vannak a városok? Általában – a mind nagyobb gazdasági növekedés reményében – a város gazdasági teljesítményeit igyekeznek fokozni, sokszor figyelmen kívül hagyva a lakosság életkörülményeit és a várost körülvevő természetes környezet tűrőképességét. Ez azonban nemcsak helyi problémákhoz vezethet, hanem válság felé sodorhatja egy táj vagy egy egész ország környezeti állapotát. Lássunk minderre németországi példákat!
Minőségi városfejlődés
A városi élet során keletkező “felesleges termékek” a városok növekedésével egyre nagyo gondot jelentenek lakóiknak. Figyeld meg az ábrákon, hogy milyen mennyiségben keletkeznek ezek az anyagok! Gondold végig budapesti példák segítségével, mit is lehet velük kezdeni!

Budapest napi anyagcseréje

Egy észak-amerikai nagyváros napi anyagcseréje

A hulladéktermelő nagyváros

szilárd hulladék folyékony hulladék

Budapest részesedése az ország települési hulladékmennyiségéből az 1990-es években

Mit tegyünk azért, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön a környezetünkbe?
meg kell szervezni, és általánosan el kell terjeszteni a szelektív hulladékgyűjtést azért, hogy könnyebb legyen elkülöníteni az újrafeldolgozható hulladékokat
a termelőknek újrafelhasználható csomagolóanyagokat kell alkalmazniuk, a kereskedőknek pedig meg kell teremteniük a visszavásárlás feltételeit
a családoknak gazdaságosabbá kell tenniük háztartásuk anyagfelhasználását.
Hogyan és hol kell elhelyezni a már használhatatlan hulladékot?
A hulladéklerakóhelyet ott kell kialakítani, ahol a természetes vízzáró rétegek megakadályozzák a talajvíz elszennyeződését. Ha nincs ilyen adottságú hely, akkor a hulladéklerakóhelyet szigetelni kell, hogy ne szivároghasson el belőle a környezetre ártalmas szennyeződés. A lerakott hulladékot az újratöltést követően, folyamatosan felülről is mindig szigetelni kell.

A szilárdhulladék-gyűjtő elhelyezése

A HULLADÉK BUDAPESTEN
A szilárd hulladék kezelése Budapesten

A rákospalotai hulladékégető

A fővárosban képződő, majd összegyűjtött települési szilárd hulladék lerakása egyre nagyobb gond, hiszen mára nagyrészt beteltek a felhagyott agyagbánya-gödrök, amelyekbe korábban töltötték a városi szemetet.
A lakossági hulladék 60 %-át a rákospalotai szemétégető- műben semmisítik meg. Annak ellenére, hogy az égetés korszerű technológiával történik, szennyező gázok kerülnek a levegőbe.
A hulladékok fennmaradó 40%-át kénytelenek a városon kívüli lerakókban elhelyezni.
A települési szilárd hulladék összetétele Budapesten az 1990-es években:

veszélyes hulladék, egyéb hulladék
A folyékony hulladék kezelése Budapesten

Ülepítő medence

A szennyvizet összegyűjtő csatornarendszer a szivattyú- vagy tisztítótelepekre vezeti a megtisztítandó vizet. A szivattyútelepeken a szennyvíz kezelése csak egy durva fizikai szűrésből és ülepítésből áll, majd ezt követően a szivattyúk a szennyvizet a Dunába továbbítják. Sajnos Budapesten a naponta keletkező szennyvíz 80 %-a biológiai tisztítás nélkül jut vissza a Dunába.

Szivatyútelep Szentendrén
Csak két olyan biológiai szennyvíztisztító telep van a fővárosban, ahonnan a korszerűen kezelt szennyvizeket az előírt határértékekre tisztítva vezetik a folyóba.

Felépítése az alábbi ábrán látható:

HOGY ÁLL A VÍZMŰOLLÓ?
Érdekes és találó jelkép a vezetékes vízellátottság és a csatornázottság kapcsolatára egy olló, amelynek az egyik szára az ivóvízé, a másik a csatornáé. A csatornázottság többé-kevésbé elmarad a vezetékesvíz-hálózattól. Minél jobban, annál inkább “nyílik a vízműolló”, más szóval közműolló.
Ha minden vízvezetékes lakás csatornázva is lenne, az “olló” teljesen zárna, mert az eltérés nulla. Ez azonban még álom.
A közműves ellátottságot egy %-os vonalon szemléltetjük. Minél lejjebb helyezkedik el azon az olló, annál elmaradottabb a település, amelyre vonatkozik. Egy ország egészségügyi civilizáltságát az is mutatja, hogy a lakosság milyen arányban részesül a vízvezeték és a csatorna higiéniás előnyeiből. 1945-ben a vízműolló nyitottsága mindössze 5 %-os volt, 1985-ben pedig 38%-os, de negyvenhat évvel ezelőtt a lakosság csupán 17 %-a vehette csapról a vizet, és 22 %-a önthette szennyét a lefolyóba.

Nyílik a vízműolló

Ez bizony nagyfokú elmaradottságot jelent 1985-höz viszonyítva, amikor a lakosság 84 %-a élvezhette a többé-kevésbé tiszta csapvizet, és fele rendelkezett csatornával.

Figyeljük meg 1945-1990 között:

a vízvezeték-hálózat rohamos növekedését,
a csatornázottság lehetőség szerinti dicséretes kiépülését,
az olló ugyan csekély, de fokozatos kinyílását napjainkig,
majd az olló szárának záródó tendenciáját 1990 után, 2005-ig.
Részlet a legfrissebb jelentésből:
“A mai helyzet szerint:
közművesvíz-ellátásban részesül 9,4 millió fő (90 %),
a közművesvíz-ellátásba bekapcsolt lakások száma 2,7 millió db (69 %),
a közcsatorna-ellátásba bekapcsolt lakások száma 1,6 millió db (40 %),
a vezetékes vízzel ellátatlan települések száma 874, ebből nitrát (és egyéb) szennyezés miatt közegészségügyi szempontból veszélyeztetett település 570,
szervezett vízellátásban (pl. tasakos víz) részesült 1990-ben 475 település, 25700 m 3 .”

Forrás: http://www.mozaweb.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: