fbpx

Alacsonyabb költséggel sokkal jobb kórházi ellátás

Az inkontinencia (széklet és vizelettartás zavara) az egyik leggyakoribb és legkomolyabb ápolási feladat a fekvőbeteg intézményekben, az újpesti Károlyi Sándor Kórházban csak pelenkára évi 9,3 millió forintot költöttek. Most azonban változik a helyzet.

Az újpesti Károlyi Sándor Kórházban nemrég lezárult próbaprojekt célja az inkontinencia ellátásban az életminőség pozitív megváltoztatása mind a szakdolgozók, mind pedig az ápoltak körében, az eddig rejtve maradó többletköltségek, esetleges hibaforrások feltárása, és az ellátás alacsonyabb összköltségen történő biztosítása voltak.

Ha megvizsgáljuk az inkontinencia intézményi ellátásának költségszerkezetét maga a közvetlen pelenka költség – azaz a beszerzett pelenka ára – minimális a teljes kórházi kontinencia-gondozási kiadáshoz képest. Az összköltség kétharmadát, az olyan “járulékos költségek” teszik ki, mint a nem megfelelő termékválasztás miatti gyakori pelenkacsere, vagy a szivárgás miatti ágyneműcsere és extra mosatás, valamint a bőrproblémák kezelésének költsége. A kórházakban “keletkező” használt pelenka (mivel az veszélyes hulladéknak számít) kezelési költségei már önmagukban is felülmúlják a pelenka beszerzési kiadásokat.

A munka a helyi sajátosságok felmérésével – naponta képződött hulladék mennyisége, a szennyes textília súlya stb. – kezdődött. A következő héten az ápolási személyzet betanítására került sor. Ennek során a program koordinátor segítségével először elméletben, majd a gyakorlatban is elsajátították az osztály dogozói a személyre szabott inkontinencia ellátás szabályait és praktikáit. Az osztályon e területen is bevezették a keret alapú gazdálkodást, a személyre szabott ellátási tervet és a dokumentált ápolási folyamatokat.

A kapcsolódó szakmai irányelveket szem előtt tartó, a betegek valós rehabilitációs szükségletei szerint differenciáló gyakorlat megvalósításával számos kézzelfogható eredményt értek el a munkatársak az intézmény krónikus belgyógyászati osztályán.

Az egy betegre eső átlagos pelenka felhasználás 10 százalékkal (3,4-ről 3,1 darab/napra) csökkent, ezzel párhuzamosan a képződő hulladék mennyisége is 5 százalékkal mérséklődött. Egytizedével csökkent az ápolási személyzet inkontinencia ellátással töltött átlagos napi ideje is. A betegek valós szükségletei szerint differenciáló gyakorlat leglátványosabb eredménye a szivárgások csökkenése, a (nagyrészt a helytelen eszközhasználatnak köszönhető szivárgásokból) keletkező mosodai szennyes mennyisége több mint negyedével mérséklődött a kísérlet ideje alatt. Összességében a változtatásokkal évente közel 3 millió forintos megtakarítás érhető el – egyetlen osztályt alapul véve! A fenti gyakorlat bevezetése az ország összes fekvőbeteg és szociális ellátásban érintett intézményében összességében évi 10 milliárd forint megtakarítást eredményezne!

Mi kell ehhez az eredményhez? – Mindenekelőtt szükség van egy modern inkontinencia eszköz (pelenka, betét) választásról szóló szabványra – az ISO 15621 szabványra -, és annak a következetes, rutinszerű alkalmazására a kórház beszerzésén át a betegágy melletti teendőkig.

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .