fbpx

Nyílt szavazást kérnek a zöldek Verespatak kapcsán

A kétharmados támogatottsággal rendelkező kormány nem fogja visszavonni Verespatak-törvénytervezetét, így a parlamenti képviselők utasítsák el a tervezetet, amely a jogállamot és a környezetet is egyaránt veszélyezteti – kéri nyílt levelében a Zöld Erdély Egyesület a képviselőket és szenátorokat. A civil szervezet ugyanakkor megkér minden szavazópolgárt: követeljen nyílt, elutasító szavazást a tervezetről való vitán és jelezze véleményét parlamenti képviselőinek.

A tiltakozási hullámot a Ponta-kormány augusztus végén parlamentbe beterjesztett Verespatak-törvénytervezete robbantotta ki. Szeptember elsejétől kezdődően több városban is folyamatosan tüntetnek, a tervezet visszavonását követelve. Az elmúlt egy hónapban a kormány és a törvénytervezett kedvezményezettje – a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) –, mindent megtett annak érdekében, hogy „leverje” a tüntetéseket – írja a Zöld Erdély Egyesület, amely szerint előbb médiazárlat és elhallgatás volt tapasztalható, később a demonstrációk hitelrontásával próbálkoztak, agresszív csőcseléknek tüntették fel a tömeget, külföldi érdekszférák által pénzelt megmozdulásokról beszéltek, majd már nemzetbiztonságot veszélyeztető szélsőséges öko-anarchistáknak nevezték a tüntetőket. E mellett a munkahelyeket követelő 33 RMGC-alkalmazott bezárkózott a verespataki Katalin-tárnában kialakított bányamúzeumba, ahonnan a kormányfő hozta ki őket és megígérte, hogy mindkét féllel tárgyalni fog.


A ciántechnológiát használó bánya megnyitása ellen tüntetnek Bukarestben

„Egyetlen intézkedés maradt el: a törvénytervezet visszavonása” – írja a zöld szervezet, amely szerint jelen pillanatban a főszerep az ügyben létrehozott parlamenti különbizottságé, amely a tervezetet hivatott kielemezni és véleményezni, mielőtt szavazásra bocsátanák. Azonban bármilyen módosító javaslatokat fogalmaz meg a parlamenti bizottság, a  kormány tervezete alapjaiban annyira ellentmond a jogállamiságnak, azt csak elutasítani lehet. A parlament még megakadályozhatja a törvénytervezet életbe léptetését, és ezzel együtt Verespatak és környezetünk tönkretételét, a verespataki lakosok kényszerű kilakoltatását.

A bányanyitás ellen tiltakozók szerint Verespatak kapcsán nem a lényegről folyik a vita. „Nyilatkoznak ciánról, munkahelyekről, mesés nyereségekről, avagy a cégnek fizetendő busás kártérítésekről, ahelyett, hogy a törvénytervezettel foglalkoznának” – írják. Szerintük a kormány javaslata – amely közhasznúvá és kiemelt fontosságú nemzetérdekké nyilvánítana egy adóparadicsomokban jegyzett profitorientált magánvállalkozást – mentesítené a RMGC-t számos hatályos törvény betartása alól, amelyek többek között a környezet, a természet és a műemlékek védelmét, a pénzügyi felelősségvállalást, a független igazságszolgáltatást és a magántulajdonhoz való jogot biztosítják és szabályozzák. Felrúgja ugyanakkor a jogállamiság és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, alkotmányellenes, megsérti az alapvető emberi és állampolgári jogokat, korlátozza a független igazságszolgáltatást és célzottan felhatalmaz egy profitorientált magáncéget, hogy ne tartsa be a törvényeket! „Felkérünk minden szenátort és parlamenti képviselőt: szavazatával kategorikusan utasítsa el a jogállami rendet és környezetünket egyaránt veszélyeztető Veresapatak-törvénytervezetet!” – áll a dokumentumban.


Külszíni fejtés Verespatakon

A Zöld Erdély Egyesület természet- és környezetvédelmi szempontból vállalhatatlanul károsnak tartja az RMGC verespataki bányaprojektjét, számukra elfogadhatatlan, hogy a bányatervet a törvényhozás szintjén egy dedikált jogszabállyal mindenek fölé helyezzék, ez ugyanis vállalhatatlan nagyságú környezeti kockázatokkal és elkerülhetetlen – Erdélyben sosem tapasztalt méretű és intenzitású – környezetpusztítással járna.

A Zöld Erdély Egyesület felvázolja azt is, hogy milyen következményekkel járna a ciántechonlógiát használó bánya beindulása. Az RMGC bányaterve szerint négy hegyet őrölnének lisztfinomságú kőzetporrá és mosnának át ciánnal. A keletkező nehézfémekkel és ciánnal terhes 215 millió tonna iszapot (zagyot) egy 185 méter magas kőgáttal elzárt völgyben helyeznék el, szigetelés nélkül. Innen iszonyatos mennyiségű – ezer tonnás nagyságrendű – ólom, cink, arzén, egyéb nehézfémek és kénsav szabadulna a felszíni és felszín alatti vizekbe, folyamatosan és megállíthatatlanul terjedve. Ez a környezeti csapás végigáramlana az Aranyoson, Maroson, Tiszán majd a Dunába jutva komoly gondokat okozna Erdély és Délkelet-Magyarország egészséges és biztonságos vízellátásban. A nehézfémszennyezés megállítása lehetetlen, ezek folyamatosan felgyűlnek, akkumulálódnak az élőlények sejtjeiben anyagcsere zavarokat, rákot és születési rendellenességeket okozva. A bányában 200 ezer tonna nátrium-cianidot használnának fel. Ez ugyan lebomlik, de közben hidrogén-cianid képződik, amely a második világháború gázkamrás kivégzéseinél használt Cyclon-B hatóanyaga, amely vegyi fegyvernek számít és 50-60 milligramm cián megöl egy embert. A völgyzáró gát mögött felhalmozott veszélyes hulladék – jobb esetben – örökre ottmarad, folyamatos és számottevő kiadást jelentve állami költségvetésnek. Egy esetleges gátszakadás azonban példa nélküli katasztrófát okozhat. A kétszáz millió köbméter ciános, nehézfémekkel teli és kénsavas iszap kizúdulása a 185 méteres gát mögül elképzelhetetlen rombolást végezne. A zöldek arra figyelmeztetnek, hogy jelenleg a tervezett zagytározó helyén egy település található lakóházaival, templomaival, temetőivel és halottaival, valamint a még élő és élni akaró emberekkel, akiket kényszerű kilakoltatással fenyeget a bányaprojekt. A Gabriel Resources Rt. – amely a bányatervet kiötlő RMGC főrészvényese –, eddig semmiféle bányászati tevékenységet nem folytatott, hiszen kifejezetten a merész verespataki bányaterv kedvéért hozták létre, adóparadicsomokban bejegyzett fantomcégeken keresztül. A bányaprojektre egyetlen biztosítótársaság sem volt hajlandó biztosítást kötni, így képtelenség lesz bárkit is kártérítésre kötelezni, a felbecsülhetetlen gazdasági károkat adóinkból az államnak kell majd kifizetni.

Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke szerint az állampolgárok egy évvel ezelőtt nem arra szavaztak, hogy szenátoraink és képviselőink nemzetérdekké nyilvánítsanak egy profitorientált magánvállalkozást, amely igen súlyos környezeti és gazdasági károkat okozna. „A Verespatak-törvénytervezet elfogadása nagyon veszélyes precedenst teremt. Ha ezt ma meg lehet valósítani Romániában, holnap elözönlenek a merészebbnél merészebb spekulánsok, üzleti kalandorok” – írja az egyesületi vezető, aki szerint a képviselőktől nyílt és számonkérhető szavazást várnak el.

A cikk eredetiben itt olvasható.

Forrás: http://www.maszol.ro

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: