Nem állunk jól a biológiai kórokozók elleni védekezésben a munkahelyeken

A bejelentett, kivizsgált és regisztrált foglalkozási megbetegedések nagy részéért vírusok, baktériumok, gombák, paraziták és egyéb biológiai kórokozók felelősek Magyarországon – derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) összefoglalójából. A biológiai veszélyeknek kitett munkahelyek több mint nyolcvan százalékánál találtak valamint szabálytalanságot.

Mivel az utóbbi két évben – a régebbi időszakoktól eltérően – a foglalkozási megbetegedések többségéért a biológiai kóroki tényezők voltak felelősek, az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága egy kéthónapos, országos ellenőrzést indított.

A nyáron befejezett ellenőrzéssorozat keretében egységes szempontrendszer alapján végeztek ellenőrzéseket elsősorban olyan munkahelyeken, amelyeknél jelentős a munkavállalók biológiai veszélyeknek, fertőzéseknek való kitettsége.

A biológiai kórokozók elsősorban olyan munkahely-típusoknál jelent veszélyt, mint az egészségügyi intézmények, az állatorvosi rendelők, a klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumok, élelmiszer-előállító létesítmények, valamint olyan mezőgazdasági munkahelyek, amelyeknél szükségszerű az állatokkal, állatok tetemeivel, illetve állati eredetű termékekkel való érintkezés. A munkavédelmi ellenőrzések emellett kiterjedtek a hulladék megsemmisítő és ártalmatlanító létesítmények, valamint a szennyvíztisztítókra is.

Az ellenőrzések a biológiai kóroki tényezőkkel összefüggő munkakörülmények vizsgálatára terjedtek ki 767 munkáltatót illetően, közülük 626-nál (82 százalék) tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot, amelyekben 7852 munkavállaló volt érintett. Az országos ellenőrzés közel 6 ezer munkaeszköz vizsgálatát is magába foglalta, melyek közül minden tízediknél tapasztaltak hibát, hiányosságot a felügyelők.

A hatósági intézkedések a legtöbb – mintegy négyezer – esetben valamilyen hiányosság megszűntetésére irányultak. Munkavédelmi bírságot hat esetben, csak a dolgozók egészségét és biztonságát közvetlenül és súlyosan veszélyeztető munkáltatókkal szemben rótt ki a hatóság, összesen egymillió forintot némileg meghaladó értékben.

Rendszeresen, tízből hét munkáltatónál visszatérő hiányosság volt az egyes biológiai tényezőkkel járó tevékenység kötelező bejelentésének elmulasztása, amely a munkáltatók ez irányú tájékozatlanságára, információ hiányára utal. Az ellenőrzött munkáltatók 90 százaléka – néhány esetet kivéve – rendelkezett kockázatértékeléssel, noha harmaduk nem teljes körűen készítette el azt. A nagyobb intézmények, kórházak, jelentősebb létszámot foglalkoztató vállalkozások kockázatértékelései pontosabbak, alaposabbak voltak. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján a kockázatértékelések leginkább az állatmenhelyeknél, állattartással foglalkozó munkáltatóknál, állatorvosi rendelőket üzemeltetőknél hiányoztak.

Pozitívum, hogy a kockázatok csökkentése érdekében szinte mindegyik munkáltató törekedett a biológiai veszélyt jelentő anyagok, hulladékok szétszóródásának és a munkahelyről történő kikerülésének megakadályozására. A vizsgált munkáltatók igyekeztek a kockázatnak kitett munkavállalók számát a lehető legalacsonyabb szinten tartani, igaz ezt gazdasági okok is indokolták. Az ipari eljárásoknál több helyen alkalmaztak manipulációs tereket, eszközöket, védőberendezéseket – például szűrővel ellátott fülkéket -, amelyekkel elkerülhető a veszélyes anyagokkal való közvetlen érintkezés.

A veszélyforrások ellen megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket az ellenőrzött munkáltatók zöme biztosította munkavállalói részére, egy-két esetet kivéve, például volt, ahol mechanikai hatások elleni védőkesztyűt alkalmaztak biológiai kóroki tényezők hatása ellen, illetve a biztosított egyéni védőeszköz nem rendelkezett biológiai kockázat elleni védelmi képességgel. Nem megfelelő védelmi képességű védőkesztyű használatával még diagnosztikai laboratóriumában is találkoztak a felügyelők.

Több munkahelyen, például humán egészségügyi intézménynél, élelmiszergyártó vállalkozásnál, szociális gondozó intézménynél, és hulladékszállítónál kifogásolták az ellenőrök, hogy az öltözőket nem megfelelően alakították ki, de sokszor hiányzik a munkavállalók készsége is, ha a személyi higiénia szabályairól van szó. Több munkáltató által biztosított zuhanyozó helyiség kihasználatlan, a dolgozók gyakran azokban a helyiségekben étkeztek, ahol a biológiai veszélyek fenyegették őket.

Forrás: http://biztonsagpiac.hu

A cikk eredetiben itt olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: