fbpx

Szemétszállítás a kormány parancsára

Szükség esetén a katasztrófahelyzetben bevonható vállalkozások járműveivel és közfoglalkoztatottak közreműködésével oldaná meg a kormány a szemétszállítást – derül ki az egyes közszolgáltatások ellátásával kapcsolatban a múlt héten elfogadott törvénymódosításból.

A hulladékról szóló 2012-es törvény szerint normális esetben a települési önkormányzat „a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja”. A rezsicsökkentési program keretében a szemétdíjat is tíz százalékkal mérsékli a Fidesz, ám könnyen előfordulhat, hogy az eddiginél kevesebb pénzért a szolgáltatóknak – amelyek részben külföldi tulajdonban vannak – egyszerűen nem éri majd meg, hogy begyűjtsék a háztartási hulladékot.

A rendszerben további változást jelent, hogy jövőre már csak nonprofit társaságok foglalkozhatnak hulladékkezeléssel, ha pedig a hasznot nem lehet kivinni a cégből, a magántőke bizonyosan kivonul. A szolgáltatók számára további költséget jelent, hogy a hulladéklerakási járulék az idén háromezer forint/tonna összegről indul, és 2016-ra eléri a 12 ezer forint/ tonna értéket. A kormány azonban erre a helyzetre is felkészült.

A törvénymódosítás szerint kormányrendeletben egy – közelebbről egyelőre nem meghatározott – állami szerv a szemétszállítás zavara esetén „hatósági eljárás keretében közérdekű szolgáltatót jelöl ki a hulladékgazdálkodási engedéllyel, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező szolgáltatók közül”. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, az ideiglenes ellátási kötelezettségre vonatkozó döntés tehát – amely legfeljebb egy évig maradhat érvényben – azonnal végrehajtható. Vagyis: amennyiben valahol az eddigi szolgáltató kiszállna ebből az üzletből, ott hatalmi szóval a környező településeken hasonló feladatot ellátó cégek közül jelölhetnék ki valamelyiket a szemétszállításra. Amennyiben az ésszerűen szóba jöhető vállalkozások kapacitása nem lenne elegendő további városok/községek kiszolgálására, a szükségellátásról az a bizonyos állami szerv „a katasztrófavédelmi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség szabályainak megfelelő alkalmazásával” gondoskodhatna.

Ilyen durva beavatkozásra akkor lenne lehetőség, ha „az egészségügyi államigazgatási szerv határozattal megállapítja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának kiesése miatt járványveszély vagy más súlyos közegészségügyi kockázat alakult ki”. Egyszerűbben fogalmazva: a kormány mindenáron meg akarja akadályozni, hogy szeméthegyek halmozódjanak fel az utcákon. Ilyesmire több olasz városban is akadt már példa, mert önkormányzati köztisztasági cégek mentek tönkre. Arrafelé egyébként a hulladékon állítólag az alvilág is elég jól keres.

A hatályos jogszabályok szerint a „katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása érdekében a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség kiterjed (…) meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére” is. Erre hivatkozással az állam a szemétszállításra alkalmas járművek tulajdonosait arra kötelezhetné, hogy indokolt esetben bocsássák eszközeiket rendelkezésére a hulladékgazdálkodási közszolgáltatások ellátásához. Ahol a hatóságnak kellene gondoskodnia a szemétgyűjtésről, a törvénymódosítás szerint közfoglalkoztatottakat is alkalmazhatnak majd. A katasztrófavédelmi törvény alapján bevont cégek költségeit, illetve a közmunkások bérét az államnak természetesen ki is kellene fizetnie.

A múlt héten elfogadott jogszabály-módosítás helyesnek tűnő válasz a hulladéktörvény változására – véli Szabó Ferenc szegedi környezetgazdálkodási szakértő. A környezetvédelmi szempontból indokolt szigorítások – például a hulladéklerakási járulék, a környezetvédelmi biztosítás, a felügyeleti díj, a kötelező céltartalék és a hulladékok szelektív gyűjtésének kötelező bevezetése – szerinte szakmai szempontból elfogadhatók, ám ez „finanszírozási paradoxonhoz” vezethet. Miközben a költségek emiatt folyamatosan emelkednek – magyarázta –, a július 1-jétől bevezetett tízszázalékos díjcsökkentés a szolgáltatókat igen nehéz helyzetbe sodorja.

Szabó Ferenc úgy látja, hogy az új szabályozás a következő három évben szemétszállítási költségek harminc-hatvan százalékos emelkedéséhez vezethet. A rezsicsökkentési program viszont a szakértő szerint nehezen egyeztethető össze a törvényben meghatározott díjmegállapítás alapelveivel, továbbá figyelmen kívül hagyja az új szabályozás által okozott többletterheket, amelyeket egyetlen közszolgáltató sem lesz képes hosszú távon kigazdálkodni. Jelezte ugyanakkor, hogy a példaként emlegetett nyugat-európai országok a legfejlettebb hulladékgazdálkodási rendszereket a ma legmagasabb hazai díjak több mint a kétszereséből tudják fenntartani. Az adminisztratív intézkedések elsősorban ott okozhatnak rövid időn belül gondot, ahol a szolgáltatási díjak a legalacsonyabbak, hiszen a megállapított díj elsősorban ezeken a területeken nem fedezi majd a tényleges költségeket, holott ez a fenntartható finanszírozás alapvető feltétele – véli a szakértő. De a megemelkedett költségeket hosszú távon szerinte azok a közszolgáltatók sem tudják finanszírozni, amelyeknél most a legmagasabbak a díjak. Szabó Ferenc azt gondolja, ezekre az esetekre biztosít megoldást a törvénymódosítás, amely végső soron a katasztrófavédelem hatáskörébe utalja ennek a problémának a kezelését.

A cikk eredetiben itt olvasható.

Forrás: http://nol.hu

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: