fbpx

Hulladékhasznosítási ötletek

Miért készítenénk bármit is hulladékból? Almacsutka, krumplihéj, használt zsebkendő? Mi abban a szép? Nos, ezekben nem sok, de szerencsére nem is erről van szó, hanem a csomagolóanyagokról. Főként. Hisz ezek teszik ki a napi szemétadagunk tetemes részét.
Írásunk átvizsgálja a háztartási szemétdomb tartalmát, és sorra veszi a kreatív újrahasznosítás lehetőségeit. Két legyet ütünk egy csapásra: vígan barkácsolunk, és egy zsák szeméttel kevesebbet dobunk a világnagy szemétdombra. A lényeg azonban az, hogy beszéljünk a környezetszennyezés problémájáról, és olyan lépéseken gondolkozzunk, amelyeket magunk is megtehetünk. Cseppként a tengerben.

Képzeljük el egy átlagos napunkat, amikor alaposan bevásárolunk, majd hozzáfogunk a főzéshez, előtte azonban mindent kicsomagolunk. Ripsz-ropsz, már térdig is ér a műanyag a konyhában. Mindenen van minimum egy fólia, még valami plasztik, aztán egy kisebb nejlon, majd egy nagyobb.

újságpapír játék

Ez ellen persze tehetünk a magunk módján úgy, hogy köszönjük szépen, nem kérünk nejlont, mert van szép fonott kosarunk. Továbbá úgy, hogy jól megválogatjuk, milyen és hányszor csomagolt portékát vásárlunk. Legyünk azonban bármilyen tudatosak és elővigyázatosak, a csomagolóanyagok háztartásunkba szivárgása gyakorlatilag elkerülhetetlen. Ha pedig megvettük azt a fránya flakont, mert abban mérik a sampont, és hát a víz is jobban fest manapság, ha palackos, még mindig van valami, amit tehetünk, feltéve, hogy hajlamunk van a barkácsolásra: hasznosítsuk újra! Ettől fogva hirtelen minden kifacsart fogkrémes tubusban és félrehajított kólásdobozban a nagy lehetőséget látjuk majd. Az egész szemétdomb gyémánt félkrajcárrá változik. Nem kell többé kreatív hobby-, művészboltba járnunk drága alapanyagért, hisz az anyag az utcán hever (meg a konyha- és a fürdőszobapadlón). Ezzel pénzt is spórolunk, és a voksunkat is letesszük amellett, hogy ne gyártsanak még több műanyag hobbyizét, és adják el drága pénzért. Így is, úgy is keletkezik elég érdekes anyag körülöttünk. Így legalább ezzel sem növekszik az úgynevezett ökológiai lábnyomunk, ami azt jelzi, hogy létünk fenntartásához és az általunk termelt hulladék elhelyezéséhez körülbelül hány hektár területre van szükségünk. Ez a terület fejenként körülbelül két hektár lehetne, de mi, a Föld tehetősebbik felének lakosai, pazarló életmódunkkal messze túllépjük ezt a méretet.

pet_palack_urhajok

A hulladék házilagos újrahasznosítása nyilván minimális mértékben szól csak bele a lábnyom méretébe, de ha a szeméttel való foglalatoskodás kapcsán magunkba nézünk, és elgondolkodunk azon, hogy mit, mennyit, hogyan és miért fogyasztunk, és erről a gyerekekkel is beszélgetünk, szépen lassan ésszerűbbé válhat ez az egyelőre esztelen fogyasztás és szemetelés.

Nyilvánvaló, hogy a cél nem az, hogy feldolgozzunk egy köbméter szemetet, hanem hogy beszéljünk és gondolkozzunk a környezetszennyezés és az eszetlen szemetelés problémáiról. Fontos, hogy a gyerekekben tudatosítsuk, hogy miért tesszük, amit teszünk. Fontos beszélni a környezetvédelemről, a szelektív hulladékgyűjtésről, a tudatos és mértékletes fogyasztásról, az emberiséget érintő környezeti és társadalmi kihívásokról, amelyeknek ők is részesei. Egyre több olyan tankönyv és segédanyag jelenik meg, amely globális társadalmi és környezeti problémákkal foglalkozik. Az ezekről való beszélgetés mellett a hulladékból való barkácsolás egyrészt kedvcsináló lehet a témához, másrészt egy remek út kis mennyiségű hulladék házilagos újrahasznosítására, melynek során a gyerekek megtapasztalhatják, hogy ők is tudnak tenni valamit, ami talán egy kis lökés lehet számukra a környezettudatosabb és talán felelősségteljesebb életmód felé.

Eltekintve a háttérben meghúzódó környezetszennyezés problémájától, a hulladékbarkácsolás örömteli tevékenység, mert lehet törni a fejünket, hogy miből, mit és hogyan tudunk készíteni. Felfedezhetjük, és csodálkozhatunk azon, hogy milyen szép egy talált tárgy anyaga, és mi mindenre jó, aztán lehet örvendezni a végeredménynek, sőt nem utolsósorban használni is lehet azt.

Papír

Papírhulladékból – főleg egy iskolában – annyi termelődik, hogy több órányi hulladékbarkácsolást alapozhatunk rá, mint a többi hulladéktípusra együttvéve.

Sima, félig használt papírlap

A papírlapnak két oldala van, ez elég kézenfekvő, de sokszor kihasználatlan adottsága. Rajzolni, kivágni, befesteni, felragasztani a félig használt papír is kiváló. Ezt sose feledjük, és tegyünk azért, hogy a gyerekek se feledjék!
Készíthetünk belőle:

  • Füzetet
    Vágjuk tetszőleges méretű, egyforma darabokra a papírlapokat (legjobb margóvágóval), keményebb papírlapból vágjunk ugyanolyan méretű első és hátsó borítót, amit tetszés szerint díszíthetünk újságkivágásokkal, rajzokkal, egyéb színes papírhulladékkal. Az így kapott papírkupacot lyukasszuk át a füzet leendő bal széle mentén, vagy a tetején két ponton, és cipészszegeccsel tűzzük össze.
    Ha nincs szegecs, tűzőkapoccsal is rögzíthetjük a tűvel előre kilyukasztott lapokat, ez esetben kétszer akkora lapokat vágjunk, mint amekkora füzetet szeretnénk, és középen tűzzük össze őket.
  • Díszletelemeket a toldozott-foldozott világokhoz
    Vágjunk ki tetszőleges figurákat, falevelet, gyümölcsöket, állatokat, fessük vagy ragasztgassuk tele színes hulladékpapír fecnikkel.

Újság; szórólap; csomagolópapír; képeslap; Pesti Est; csokipapír; régi, betelt füzet; szalvéta…

A papírhulladékoknak e típusai szintén elárasztanak bennünket. A rengeteg színes képet, betűt, csillogó fecnit azonban azon kívül, hogy a szelektív kukába dobjuk, használhatjuk színes papír helyett, és készíthetünk belőlük:

  • Füzetborítót, könyvborítót
    A fent leírt módon díszíthetjük a borítót, de a hagyományos füzet és könyvborító papír helyett is használhatunk például újságpapírt.
  • Montázst adott témakörben
    Az újságokból, csokipapírból, illetve egyéb színes papírhulladékból kivagdosott képekből és formákból ragasztgathatunk például egy mesevárost vagy bármilyen más témájú montázst kreatívan, bátran használva a kezünk ügyébe akadó képeket.
  • Mozaikot
    Tépkedjük kis fecnikre a hulladék papírt, és a tetszőleges hátteret (halforma, nagy kartonvár, arckép…) ezekkel a kis mozaikokkal díszítsünk.
  • Díszletelemeket a toldozott-foldozott világokhoz
    Újságpapír-falevelet, Pesti Est-házfalat, csokipapír kutyát, virágos képeslapot ragaszthatunk a falra megrajzolt, vagy nagyobb papírból/kartonból kivágott mesevárosba, tündérkastélyba – A montázs és a mozaik technikák keverésével nagyon érdekes igazi toldozott-foldozott világot teremthetünk.
  • Kasírozott díszítést
    Kasírozzunk, azaz díszítésként ragasszunk a papírképeket, szalvétát, újságpapírt tapétaragasztóval vagy decoupage lakk segítségével különféle felületekre: virágcserépre, szemeteskukára, a később részletezett ékszerekre, falapra, polcokra, szekrényekre, a falra. A lényeg, hogy a papírt alul-felül kenjük be a ragasztóval/lakkal, hogy jól belesimuljon az adott felületbe. Minél vékonyabb, nedvszívóbb papírt használunk, annál jobban működik ez a technika.
  • Dominót
    Vágjunk ki keményebb papírból (pl. karton, szórólap, képeslap) dominó méretű téglalapocskákat. A pöttyöket ne fessük, hanem lyukasztóval lyukasszuk a leendő dominó két végére. A lyukasztóban maradt „lyukak” pedig szilveszteri konfettik lehetnek, ha sokat lyukasztottunk abban az évben.

Papírmasé

Iratmegsemmisítővel csíkokra szabdalt papírból, tapétaragasztóból és meleg vízből remekül formálható massza gyúrható. Az arányokkal kapcsolatban nagyanyáink szófordulatát tudjuk idézni: „hát, csak úgy gondolomformán”. A lényeg, hogy épphogy formálható legyen, ne legyen túl puha, mert sosem fog megszáradni, ragasztó viszont mehet bele bőven, hogy egyben tartsa. Például egy nagy zsáknyi (IKEA-ás szatyor) darált papírhoz biztosan kell legalább fél kilogramm tapétaragasztó. A szükséges víz mennyisége a papír nedvszívó képességétől és a tapétaragasztótól is függ. Ha poharanként adagoljuk a vizet, érezni fogjuk, hogy a massza mennyi folyadékot vesz fel.
Ebből a masszából gyurmázhatunk kedvünkre, vagy valamilyen alapformát beboríthatunk vele (lufit – ez utóbb kiszedhető –, műanyag flakont, vécépapír-gurigát, kólásdobozt, miegyebet), és az így keletkezett formát továbbgondolhatjuk egyrészt úgy, hogy papírmaséból hozzátoldunk az alapformához, hogy valamilyen figurát kapjunk, másrészt kifesthetjük, teleragaszthatjuk a kész formát.

Létezik egy másik módja is a papírmasé-készítésnek: a se nem túl hígra, se nem túl sűrűre hígított tapétaragasztóba mártott körülbelül tenyérnyi papírlapokat simítjuk rá valamilyen felületre (megint csak lufi, flakon, kólásdoboz) 3-4 rétegben.
Az előző módon készített papírmasé hosszabb ideig szárad, de önmagában is gyúrható, és nem kell hozzá alapforma, továbbá masszívabb is lesz. A száradás sebessége a szél- és a napjárástól függ.

Papírmasé felhasználásával készíthetünk:

  • Gyöngyöket
    A formálható masszából gyúrjunk golyócskákat, ezeket még nedvesen húzzuk hurkapálcikára, hogy megmaradjon rajtuk a lyuk, száradás után fessük be, és újabb száradás után fújjuk le őket lakkal, de ha igazi környezetvédők vagyunk, akkor ezt a lépést inkább hagyjuk el!
  • Lógattyút
    Az előbb említett színes gyöngyöket és valamilyen papírmaséból gyúrt és kifestett figurát (madárka, hal, szív, csillag…) akasszunk egy zsinegre. Felülre kerüljenek a gyöngyök, alulra a figura. Két keresztben összekötött rudacska mindegyik végére akaszthatunk egy-egy ilyen lógattyút, de egymagában is felfüggeszthetjük.
  • Lampiont
    Nagyméretű lufit a második technikával borítsunk be minél érdekesebb (színes, átlátszó, fényes) papírral, 2 rétegben. A kész gömbökbe ringliket helyezve szakadásmentesen fellógathatjuk a lampionokat.
  • Díszletelemeket a toldozott-foldozott világokhoz
    Gyúrhatunk konkrét formákat (csillag, tengericsillag, hal, virág…) vagy különféle testeket (lufi vagy flakon alkalmazásával), és a megadott díszletbe illő lényeket, tárgyakat készíthetünk belőlük, ha kifestjük őket, és rájuk ragasztunk ezt-azt. (Így lesz belőlük gömbhal, víziuborka, palackorrú delfin, bolygó, űrhajó, erdei manó feje, katicabogár, miegyéb.) Ez általában adja magát, mindenki mást lát bele egy adott formába, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek szeretnek kilépni az A/4-es papír világából, és más formákat festegetni, és nagyon jópofa kis jószágokat készítenek.

Hullámlemez, kartondoboz

Sniccer segítségével hullámpapírból kivághatunk bármit, amit aztán festhetünk, ragaszthatunk. A toldozott-foldozott világoknál a kartonból kivágott nagyobb formák jó alapul szolgálhatnak a további dekorációhoz. Kivághatunk fákat, lovagvárat, házakat, bármit, amit utána az egyéb pontokban felsorolt díszletelemekkel díszíthetünk, vagy csak egyszerűen kifesthetünk.

A díszlet apróbb részletei is készülhetnek kartondobozból, kivághatunk belőle halakat, virágokat vagy bármit, ami a háttérbe illik.

Forrás: Raabe Kiadó: Szabadidő-kalauz

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: