fbpx

Rezsicsökkentés: Szemétügyek a szőnyeg alól

A július 1-jétől tervezett tízszázalékos szemétdíjcsökkentés több, eddig a szőnyeg alá söpört problémát hoz a felszínre – ért egyet a hasonló fideszes véleményekkel Nagy György, a települési hulladékos társaságokat tömörítő Köztisztasági Egyesülés igazgatója.

Az elterjedt hírek, miszerint az árcsökkentés vetítési alapja a tavaly április 14-ei tarifa lesz, a legtöbb esetben úgy értelmezendők, hogy a 2011 elején kihirdetett áraknál 4,2 százalékkal magasabb díjakból jönne le a tíz százalék. Mindazonáltal ez szavai szerint a települések túlnyomó többségében tíz százaléknál nagyobb mérséklést eredményezhet. Kérdésünkre viszont azt is megerősítette: a tavalyi áremelésekről még az önkormányzatok döntöttek.

A Fidesz-kormány a szemétdíj-emelési moratóriumot tavaly április 14-én oldotta fel. Ezt követően az igazgató beszámolója szerint a helyhatóságok nagy többsége – az árstop okozta költségfeszültségre hivatkozó, a zömében szintén önkormányzati tulajdonú hulladékszállító cégek kérésére – áremelésről döntött. Ez év január 1-jétől a szemétdíj megállapításának joga elkerült az önkormányzatoktól, viszont a kormány mindenütt engedélyezett egy infláció alatti, legfeljebb 4,2 százalékos áremelést.

A kedélyeket ugyanakkor most ennél jóval magasabb áremelések borzolják. A láthatólag a központ üzenetét közvetítő fideszes rezsibiztos, Németh Szilárd csepeli polgármester ezeket „trükkös galádságoknak” nevezi, gondosan kerülve a zömében fideszes önkormányzatok ebben játszott szerepének boncolgatását. Különböző „trükkök” révén több tízszázalékos áremelkedést tapasztalt a fideszes központoknak számító Debrecen, Miskolc vagy épp Székesfehérvár lakossága.

Ilyen „trükk” például a kukaűrtartalom, illetve az elszállítási gyakoriság növelése. Kaposváron még egyszerűbb módszerhez folyamodtak: tavaly, amikor a képviselő-testületnek még jogában állt, Szita Károly polgármester előterjesztése nyomán idénre vonatkozólag hétszázalékos emelésről döntöttek.

Most ugyanakkor a nyilvánosság előtt többnyire a döntésekben érintett fideszes polgármesterek kezdeményeznek vizsgálatokat a túlzott áremelések okainak kivizsgálására. Jellemző példa a több megyében több tucat települést ellátó, szintén önkormányzati hátterű Dunanett példája, amelynek lakossági ügyfelei a díjak közel duplázódására figyeltek fel az idén.

Dorkota Lajos fideszes honatya, a kormány Fejér megyei megbízottja – akinek a neve felmerült a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöki posztjának várományosaként is – lapunk megkeresésére elmondta: a Dunanettnek nem volt semmiféle önkormányzati engedélye ekkora áremelésre, a lépést a cégvezetés egyéni akciójának tartja, így Dunaújváros polgármesterével együttműködve megakadályozzák a díjemelés érvényesítését.

Szavai szerint a Dunanett ígéretet is tett rá, hogy az áremelést nem érvényesíti a számlákban. Nagy György szerint a maga szemszögéből nézve mindenkinek igaza van. A cég ugyanis tagja az önkormányzatokat képviselő Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak, amely a fejlesztések és kibővített szolgáltatások miatt az áremelést jóváhagyta. Ennek önkormányzati jóváhagyása ugyanakkor valóban „elmaradhatott”. Ezért elképzelhető, hogy a Dunanett valóban nem érvényesíti az emelést. Az igazgató az ürítések számának növelése kapcsán – ami többek között Debrecenben merült fel – egy 2002-es egészségügyi miniszteri rendeletre hivatkozott.

Kérdésünkre, hogy ezt miért pont az idén érvényesítették, elmondta: az elmúlt tíz év során az önkormányzatokkal kötött alkuk részeként ezen szabály betartását esetenként lazábban kezelték, épp a díjak leszorítása végett. Ám most új cég vette át a szolgáltatást, amely mereven ragaszkodott az előírások betűjéhez. Nagy György felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben a MEKH adhat engedélyt a 4,2 százaléknál magasabb áremelésre is, amennyiben a hálózaton végrehajtott uniós fejlesztések ezt szükségessé teszik.

Igaz, az ilyen típusú felülvizsgálatok határidejét ez év végéről további egy évvel kitolták. Más iparági forrásaink úgy fogalmaztak, a MEKH az ilyen típusú kérvényeket „folyamatosan visszadobja”. Számos további félreértés is napvilágra került az intézkedési terv nyomán: az igazgató szerint sokan a közös költség tízszázalékos csökkenését várják, noha a szemétdíj annak csak az egyik eleme. Nagy György leszögezte: az intézkedések az első számítások szerint a hulladékszállító cégeknek akár 30-50 százalékos bevételkiesést is okozhatnak.

A hivatal eljárásokat indít

A MEKH a közeljövőben ötven díjfelügyeleti eljárást indít hulladékszállítás ügyében – tudta meg lapunk. A vizsgálat nagy valószínűséggel a 4,2 százalékos januári áremeléssel kapcsolatos esetleges „félreértéseket” szűrné ki. A közelmúltban a hivatal a vízcégek 2012-es 4,2 százalékos áremelése kapcsán hozott 42 elmarasztaló határozatot. A víz- és csatornaszolgáltatók több esetben a nettó díjukat emelték 4,2 százalékkal, noha ebbe beleszámított az akkor érvénybe léptetett két százalékpontos áfaemelés is, így a nettó díjon csak 2,5 százalékot emelhettek volna. A vízcégek esetében a többletként számlázott összegeket kamatokkal növelten a fogyasztók felé vissza kell fizetni. A Köztisztasági Egyesülésnek ilyen vizsgálatról nincs tudomása – közölte Nagy György igazgató.

A cikk eredetiben itt olvasható.

Forrás: nol.hu

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: