Rengeteg a tévhit

dontwasteit11 (5)

Számos tévhittel szembesülnek Szigetszentmiklóson az Aries Kft. munkatársai.

Sokan azt terjesztik, hogy a díjakat a cég szabja meg, és saját belátása szerint növeli vagy éppen csökkenti. A vállalat vezetője elmondta, ez már csak azért is lehetetlen, mert az árat ma már az Energiahivatal állapítja meg és a nemzeti fejlesztési miniszter hirdeti ki. Ettől a díjtól eltérni nem lehet. Szintén gyakori tévedés, amikor egyesek azt állítják, hogy a szelektív hulladékot végül a vegyes tárolóba öntik – mondta el rádiónknak Viola Károlyné, az Aries kommunális egységének vezetője. Elmondta, a szelektív gyűjtőkből minden hulladék típust külön járattal szállítanak el, és ez bár több munkával jár, de környezetvédelmi és anyagi szempontból is jobban megéri.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.lakihegyradio.hu

A növényvédőszerek csomagolása mint potenciális veszélyforrás

katicak

A veszélyes hulladék begyűjtését és elszállítását szeretnék Kishegyesen megoldani

A növényvédőszerek csomagolása mint potenciális veszélyforrás

Aleksandar Šošević előadásában arra is felhívta a figyelmet, hogy szigorú törvényes előírások szabályozzák azt is, hogyan kell tárolni az elhasznált vegyszerek csomagolását

A mezőgazdaságban használatos vegyszerek csomagolásának szakszerű begyűjtése és feldolgozása jó néhány község területén még mindig megoldatlan Szerbiában. Az Envipack céget kifejezetten azért alapították, hogy segítsenek ennek a problémának a hatékony és szakszerű megoldásában. A vállalat képviselői ma Kishegyesen tartottak előadást a témával kapcsolatban. Bácsi Gábor, a kishegyesi községi közigazgatás gazdasági és mezőgazdasági főosztályvezetője a téma kapcsán elmondta, hogy a korszerű mezőgazdasági termelésben sokszor elkerülhetetlen a vegyszerek használata, ami esetenként jelentős környezetterhelést jelent. Az önkormányzat hajlandó segítséget nyújtani abban, hogy a vegyszerek csomagolása ne szennyezze környezetünket, és hogy ezt a problémát szakszerűen és hatékonyan oldják meg. A jelenlegi gazdasági helyzetben a termelők számára az sem mellékes, hogy a veszélyes hulladéktól úgy tudnak majd a jövőben megszabadulni, hogy az nem jelent számukra anyagi megterhelést. Bácsi Gábor azt is elmondta, hogy szigorú törvényes rendelkezések szabályozzák, hol lehet elhelyezni, hogyan lehet tárolni a szennyezett csomagolóanyagot. A szabályokat nem mindenki tartotta be. Gyakran a termelők egyszerűen megpróbálták elégetni a vegyszeres flakonokat, ami ellenőrizetlen körülmények között nem jelent megoldást. Bizonyos hatóanyagok pedig csak 1000 fokos égésnél bomlanak fel, amihez megfelelő körülmények és megfelelő berendezések kellenének.

Aleksandar Šošević, a Galenika leányvállalataként alapított Envipack Kft. igazgatója elmondta, hogy 2012-ben még csupán hat helyen sikerült megszervezni a veszélyes csomagolóanyagok begyűjtését és elszállítását. Tavaly viszont a gyűjtőhelyek számát sikerült 63-ra növelni, ami jelentős előrelépés. A számadatok is sokatmondóak, 2013-ban ugyanis már több mint száz tonna ilyen veszélyes hulladékot sikerült összegyűjteni. A mezőgazdaságban használatos vegyszerek csomagolásából 105 tonnát, ezen felül még mintegy 20 tonna egyéb, főleg festékek és kenőanyagok csomagolására használt hulladékot sikerült szakszerűen összegyűjteni és megfelelő módon feldolgozni, illetve az újrahasznosításra nem alkalmas mennyiséget biztonságos módon megsemmisíteni. A terveik szerint a megfelelő módon összegyűjtött hulladékot évi két alkalommal szállítanák el Kishegyesről.

Orosz Kálmán a bácsfeketehegyi Gazdakör elnöke az összejövetelen elmondta, hogy a határt járva sajnos gyakran találkozni felelőtlenül hátrahagyott csomagolással, ami veszélyt jelenthet környezetünkre, az élővilágra, de magukra az emberekre is. Szügyi Róbert, a kishegyesi Gazdakör elnöke azon ritka fiatalok közé tartozik, aki sok társához hasonlóan városon próbált szerencsét, de most visszatért szülőfalujába és bioélelmiszer termeléssel szeretne foglalkozni. Tervei szerint így személyesen nem fog majd vegyszereket használni a termelésben. Mint a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezetének elnöke, csak támogatni tudja az ilyen kezdeményezéseket. Fontányi Andor, a Greenhead Környezetvédő Egyesület aktivistája szintén pozitív jelzőkkel illette az akciót. Elmondta, hogy a környezetvédők önkéntes munkával, konkrét akciók megszervezésével és az oktatási intézményekre is kiterjedő felvilágosító tevékenységükkel szeretnének hozzájárulni a környezettudatos viselkedésformák kialakításához.

Figyelemre méltó, hogy a kishegyesi összejövetelen a termelők, a civilek, a környezetvédők mellett ott voltak az illetékes felügyelőségek képviselői is, ami arra utal, hogy a közégben valóban közös erőfeszítésekkel szeretnék megoldani a veszélyes hulladék kérdését.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.vajma.info

A polgármester szerint nem meglepő a döntés

dontwasteit11 (1)

Annak ellenére fennakadások nélkül zajlik Újszászon a szemétszállítás, hogy a szolgáltatást végző Remondis Szolnok Zrt-vel kötött szerződés január 31-én lejárt, a közbeszerzési eljárás pedig eredménytelenül zárult.

A törvényi előírásoknak megfelelően a katasztrófavédelemhez fordultak a helyzet megoldására végett, mely közérdekű szolgáltatót jelölt ki – ugyanazt a Remondis Szolnok Zrt-t.

Molnár Péter polgármester szerint nem meglepő a döntés. – A közbeszerzés során két cég jelentkezett ajánlattételre – mondta a polgármester.

– Egyikük pályázata érvénytelennek bizonyult, a Remondis viszont havi egymillió-hatszázötvenezer forint plusz áfa összeggel kért volna többet a korábbiaknál, ez tulajdonképpen a rezsicsökkentéssel járó kompenzáció összege, ez azonban olyan költségeket rótt volna az önkormányzatra, amit nem tudunk kigazdálkodni. Elvileg Újszász is kérhetett volna állami kompenzációt, ám január 20-ig kellett volna benyújtanunk az igényt, a közbeszerzés azonban 23-án zárult.

Molnár Péter tájékoztatott arról is, hogy az előállt helyzetet időben jelezték a katasztrófavédelem felé, így nem voltak fennakadások a szemétszállításban, az februárban is gond nélkül zajlott. Az újszásziaknak nem kellett attól tartaniuk, hogy az emlékezetes martfűi esethez hasonlóan, a nyakukon marad a szemét.
Az előállt helyzetről a lakosság is objektív tájékoztatást kapott: a település honlapján közzétett és a hirdetőtáblákra kihelyezett papír alapú híradásokból értesülhettek e helyzetről, valamint a napokban megjelent helyi újságban is olvashattak a történtekről.

– Most kilenc hónapig a Remondis fogja ellátni a szemétszállítási feladatot – vázolta a továbbiakat Molnár Péter – , július tájékán pedig ismét kiírjuk a közbeszerzést. Azt még nem tudni, az év második felében ki viszi a szemetünket, addigra szerintem átalakulnak a piaci viszonyok, hiszen június 30-ig a hulladékszállításban részt vevő közszolgáltatóknak nonprofit szervezetté kell válniuk.
– A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság a cégünket jelölte ki szolgáltatónak a város új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésének megkötéséig – válaszolt lapunk megkeresésére Lits László, a Remondis Szolnok Zrt. ügyvezető igazgatója.

– A lakosság és a helyi cégek semmit nem fognak érezni az új helyzetből, mivel Újszászon korábban is a Remondis végezte a hulladékszállítást. Ezáltal sem a kukaürítés menetrendje nem változik, sem pedig a szolgáltatás díja, hiszen a szemétszállítást az állam által megállapított lakossági árral végezzük – tette hozzá Lits László.
Martfűn tavaly alakult ki hasonló helyzet, mint ezúttal Újszászon. A nem csekély különbség, hogy Martfűn a Remondis előtt a Kun Hulladék Kft. végezte a hulladékszállítást, ezért a szolgáltató váltás ott jelentős problémát okozott a lakosságnak, míg Újszászon ugyanazt a céget jelölte ki a szemétszállításra a megyei katasztrófavédelem, mint amely a jelenlegi helyzet előtt is szolgáltatott.

Martfűn is rendeződött azóta a helyzet

Már működő ügyfélszolgálattal, újonnan kialakított kiszolgáló helyiségekkel és a volt Opar csarnok területén, minden előírásnak megfelelő telephellyel készül a Martfűi Városfejlesztési, Ingatlankezelői és Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Önkormányzati Nonprofit Kft. hulladékgazdálkodási ága a helyi közszolgáltatás indítására. Az ehhez szükséges infrastruktúra kialakításán túl, sorra érkeznek a törvényi előírásoknak megfelelő engedélyek is. A folyamatban lévő közbeszerzés és két pályázat is lezárul a következő hetekben, a hulladékszállítás és begyűjtés helyi ellátását biztosítva.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.szoljon.hu

E-hulladék: hova hajítsam?!

dontwasteit11 (2)

Vállalatvezetőként eszébe ne jusson, hogy lomtalanításkor egy-két markos sráccal lehordatja a sarokra elhasznált, tönkrement stb. számítógépeit, monitorait, mobiltelefonjait. Környezettudatos cég engedéllyel rendelkező hulladékgyűjtőt hív. Erre törvény is kötelezi.

A nagyvállalatoknál már mindennapos rutin, hogy feleslegessé vált elektronikai berendezéseiket – pláne nagyobb mennyiségben – nem a kukába dobják, hanem elszállíttatják. Az ilyen típusú hulladékgazdáknak rendszerint kiépített kapcsolatuk, szerződésük van egy hulladékkezelővel. Nem biztos, hogy egy kisvállalkozás, esetleg közepes cég tisztában van kötelezettségeivel. Pedig a kidobásra ítélt elektronikai eszközök veszélyes hulladéknak számítanak.

Elrettentő példaként álljon, hogy a világban – ráadásul a fejlettebbik felében – úgy szabadulnak meg illegálisan az e-hulladéktól, hogy az elszállítás útja egy fejlődő országban ér véget. Ott bizony szakszerűtlen körülmények között, egészségre veszélyes módon bontják és nyerik vissza a nyersanyagokat, sokszor fiatalkorúak dolgoztatásával.

-

Periódusos rendszerben gondolkodnak

Egyre növekvő mennyiségben lepik el a piacot – legalábbis lepték el a gazdasági boom idején, most már kevésbé – elektromos és elektronikai berendezések, amelyek üzleti tevékenységeink során hulladékká válnak. E hulladékfajtára a rendkívül változatos anyagösszetétel jellemző: a periódusos rendszer elemeinek majd fele megtalálható bennük. A többnyire újrahasznosítható fémek (vas, alumínium, réz, arany, ezüst) mellett szinte mindig tartalmaznak mérgező anyagokat (ólmot, kadmiumot, higanyt, berilliumot stb.) Ezek szakszerűtlen kezelés esetén a környezetbe jutva tartós egészségi és környezeti károkat okozhatnak.

E-hulladék pénzek 
A környezetvédelmi termékdíjból 2012-ben bruttó 72 milliárd forint folyt be az államkasszába. Ebből a forrásból a kormány 2012-ben bruttó 13,52 milliárd forintot hagyott jóvá az OHÜ részére szakmai feladatai ellátására, valamint további 1,2 milliárdot működési költségei fedezésére.

2013-ban a pályázatokon kiosztható összeg 12,6 milliárdra csökkent.

A veszélyt felismerve az Európai Unió más tagországaival együtt Magyarország is önálló jogszabályban rendelkezett az e-hulladékok gyűjtéséről és kezeléséről. A jogszabály kimondja, hogy a hulladék tulajdonosának gondoskodnia kell a leadásról az erre kijelölt gyűjtőhelyen vagy hulladékkezelő létesítménynél. A begyűjtés, hasznosítás és ártalmatlanítás pedig a gyártó, illetve a forgalmazó kötelessége.

Nem vág profilba

Ám mivel a gyártók és forgalmazók profiljába nem tartozik bele a hulladékkezelés, régebben az volt az általános eljárás, hogy koordináló szervezeteket hoztak létre erre a célra. Ezek nonprofit társaságok voltak, s a piacon egymással versenyezve, termékkilogrammonként bizonyos díjat kértek a hozzájuk csatlakozott forgalmazóktól a feladat elvégzéséért. A forgalmazók ma a leadási kötelezettséget termékdíj-fizetéssel teljesítik. A hulladékkezelést a 2012-ben létrehozott Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) pályázati kiírása alapján szerződött hulladékkezelő intézmények végzik.

2012 előtt öt nonprofit kft tevékenykedett az e-hulladékkal kapcsolatosan, ám ezek a szervezetek a jelenleg hatályos jogszabály alapján már nem foglalkozhatnak ezzel – kivéve a nem termékdíj-köteles berendezések (például bojlerek, lámpatestek, fénycsövek) hulladékát – mondja Kovács Árpád László, az Elektro-Waste ügyvezetője. A fennmaradt egy-két nonprofit kft kizárólag ezek gyűjtését és hasznosítását végezheti, igen minimalizált tevékenységgel – ugyanis ma már alig van termékdíjmentes elektronikai árucikk Magyarországon.

Engedélyesek és kóklerek

Nem kell megijednie a vállalati környezetvédelmi felelősnek ezektől a bonyolultnak tűnő szabályoktól, de nem árt némi háttér-információ a rendszer működéséről. A lényeg, hogy az e-hulladékot vigyék el és szakszerűen kezeljék.

Az e-hulladékkezelés szabadon végezhető, de engedélyhez kötött tevékenység. Nagyon fontos tehát, hogy az cég, amelynek leadjuk e-szemetünket, rendelkezzen legalább begyűjtési engedéllyel, de jobb, ha a kezeléshez is van passzusa – hívja fel a figyelmet Tihanyi Ervin, az Inter-Metal Recycling e-hulladék üzletágának vezetője. Ezért az első dolog az legyen, hogy elkérjük az engedélyt!

Egyszer szennyez, kétszer fizet 
Az OHÜ a támogatás mértékét úgy számolja ki, hogy figyelembe veszi a begyűjtés és feldolgozás költségeit, s ezt összeveti a hulladék értékével (a kinyert anyagok továbbértékesítéséből származó bevétellel).

Tihanyi Ervin szerint a kezelési támogatás az e-hulladékok többsége esetében elegendő, de azért van olyan féleség, amelynek feldolgozása veszteséges. Ilyenkor pénzt kell kérni a hulladék tulajdonosától – azaz a leselejtezett berendezések utolsó (céges) felhasználójától. Aki minden bizonnyal már nem emlékszik arra, vagy nincs tudatában, hogy a készülék megvásárlásakor egyszer már befizette az árucikk árába épített és a hulladékkezelést elvileg fedező termékdíjat. Mégpedig a gyártó helyett, annak reményében, hogy majd térítésmentesen veszik át veszélyes, elektromos szemetjét.

Mivel a hulladékkezelés piaci tevékenység, pénz kérhető érte. Tehát ne hívjuk ki az interneten először elénk bukkanó szállítót, mert érdemes több céggel is érintkezésbe lépni a feltételek tisztázása váljából.

Az OHÜ-vel szerződött, így a hatóságtól pályázati támogatást húzó kezelők általában csak a fuvarért és a rakodásért kérnek némi pénzt (közeli helyszín és kis mennyiség esetén még ezt sem), egyébként térítésmentesen veszik át az e-lomot. Bár ez sem szentírás, esete válogatja. Nem válogathat viszont a kiselejtezett eszközök között, mindent el kell vinnie.

Az az engedélyes cég viszont, amely nincs leszerződve az OHÜ-vel, általában mind az átvételért, mind a szállításért kér pénzt. Ez nem földhözvágó összeg, kilogrammonként néhány tíz forint. Az engedélyesekben megbízhatunk, hiszen minden kilogrammról be kell számolniuk a hatóságnak, hogy hová tették. Sőt időnként kemény ellenőrzést is kapnak, úgyhogy megnyugodhatnak a környezettudatos hulladékgazdák.

Óvakodni kell viszont a magukat utcai plakáton, szórólapon, esetleg „low profile” weboldalakon hirdető hulladékkezelőktől, mivel ezeknek se gyűjtési, se kezelési engedélyük nincs. Azt mondják, ingyen elviszik a hulladékot, sőt pénzt is adnak érte. Mi lelkesen felhalmozzuk e-szemetünket, aztán megjön a buzgó begyűjtő, és rutinosan kiválogatja azt, amelynek nyersanyagra bontása neki megéri. A többivel csinálhatunk amit akarunk. Vagy mindent elvisz, de a számára felesleges alkatrészeket kidobja a kukába. (Esetleg a mienkbe…)

Ha cégünkben csak időnként keletkezik e-hulladék, akkor is csak egy-két darab, megtehetjük, hogy magánemberként visszük be például egy számítógép-kereskedőhöz. Itt át is veszik, de általában venni is kell valamit cserében. Van viszont olyan elektronikai áruházlánc is, ahol nem várnak ellentételezést, magánszemély bármit leadhat vásárlás nélkül is – meg kell kérdezni a vevőszolgálaton.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.itbusiness.hu

Kiterjesztik a szelektív hulladékgyűjtést Miskolcon és környékén

dontwasteit11 (4)

Tovább „zöldülhet” Miskolc és térsége: csütörtökön sajtótájékoztatón jelentette be Pfliegler Péter alpolgármester, hogy márciusban megkezdődik annak a közel 3,7 milliárd forintos beruházásnak a kivitelezése, mellyel kiteljesedik a szelektív hulladékgyűjtési rendszer mind a városban, mind a környékén. Az Európai Unió által támogatott program összesen 37 települést érint, Miskolcon szelektív tároló, Hejőpapiban pedig osztályozó üzem épül a hulladék újrahasznosítására.

szelektiv_mirehukoz_140213ml_48.jpg

Pfliegler Péter emlékeztetett, 2011-ben Miskolc és 36 környező település „közösen gondolkozva, tervezve, együtt megszervezve és együtt lobbizva” nyújtotta be pályázatát, melyre 2012-ben sikerült megkötni a támogatási szerződést is. A csütörtöki sajtótájékoztató apropóját az adja – tette hozzá az alpolgármester –, hogy mostanra lezárult valamennyi közbeszerzési eljárás, legutolsóként ez év januárjában a kivitelezésre vonatkozó is.

szelektiv_mirehukoz_140213ml_46.jpg

– Miskolc eddig is sokat tett azért, hogy környezetbarát városként emlegessék. A törekvést számtalan beruházás bizonyítja, a villamosközlekedés teljes megújulásától a geotermikus energiát használó távhőszolgáltatásig. Ebbe a sorba illeszkedik most az a térség környezeti terhelését tovább csökkentő hulladékgazdálkodási projekt, amely épít a társult települések lakóinak környezettudatos életmód iránti igényére is – emelte ki Pfliegler Péter. Az alpolgármester minden tagönkormányzat vezetőjének megköszönte az együttműködést. „Úgy gondoljuk, hogy a projekt megvalósulása nemcsak a települések, hanem a térség sikere is”, emelte ki.

A 37 településen közel 250 ezer embert érint a mintegy 3,7 milliárd forintos fejlesztés, melynek célja az egységes Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer infrastrukturális fejlesztése. Ennek egyik eleme a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés kiépítése, amelynek a lakosság számára leginkább kézzel fogható bizonyítéka 35 ezer, szelektív hulladékelkülönített gyűjtésére alkalmas műanyag edény, valamint 5 ezer, a háztartásban keletkező szerves anyagok visszaforgatására alkalmas házi komposztáló megjelenése lesz – ismertette Merkel Norbert. A projektmenedzser hozzátette, e rendszer része lesz 7 nagyobb, 16 m³-es felépítményű, és egy kisebb, 8 m³-es felépítményű, szelektív hulladék elkülönített gyűjtésére alkalmas jármű.

szelektiv_mirehukoz_140213ml_50.jpg

A beruházásnak köszönhetően lehetővé válik egy olyan komplett technológia hadrendbe állítása, amely a keverten gyűjtött települési szilárdhulladékok mechanikai előkezelését szolgálja – ez a beruházás másik lényeges eleme. A válogatóban üzembe áll két bálafogó adapterrel szerelt targonca, egy teleszkópos rakodó, két gumikerekes homlokrakodó, illetve a hulladéklerakón egy rakodókanalas lánctalpas dózer is. A három miskolci hulladékudvarba egy-egy ún. újrahasználati központot telepítenek, a szelektíven gyűjtött és szétválogatott hasznosítható hulladékok megfelelő tárolása érdekében a Hejőpapiban létesült lerakóban, és Miskolcon a József Attila utcai telepen egy-egy fedett bálatároló szín épül.

Hercsik István, a MENTO Környezetkultúra Kft. ügyvezetője kiemelte, véleménye szerint „jó helyre került a beruházás”. Mint ismertette, a rendszernek 2015 januárjára kell működőképesnek lennie, a projektet véglegesen pedig 2015. március-április közötti időszakban zárhatják le. szelektiv_mirehukoz_140213ml_51.jpg

Az ügyvezető kiemelte, a mechanikai előkezelővel a meglévő hulladékgazdálkodási rendszer jelentősen korszerűsödik, hiszen a mechanikai előkezelő mű alkalmas lesz a lakossági eredetű kevert települési hulladékokból energetikailag hasznosítható, ún. RDF-termék, illetve értékesíthető másodnyersanyagok előállítására, környezetbarát modern technológia alkalmazásával. Így a lerakás helyett egy magasabb szintű kezelés – előkezelés és hasznosítás – valósulhat meg, aminek köszönhetően kevesebb hulladék kerül véglegesen a lerakóra. Az újrahasznosítható mennyiség bővülésével pedig a rendszer fenntartható működése is megoldódik.

A 37 település környezetvédelmi fejlesztési programja 1,2 milliárd forint többlettámogatást kapott – az eddigi 2,2 milliárd mellé –, az önkormányzatok által biztosítandó önerő mértéke pedig több mint félmilliárddal, 522 millió forinttal csökkent. Így az önrész alig valamivel több mint 290 millió forint. A programot a térség hulladékgazdálkodásának fejlesztésére korábban létrejött Miskolc Térségi Konzorcium valósítja meg. A konzorcium gesztora a miskolci önkormányzat, tagja 36 további környékbeli települési önkormányzat.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.minap.hu

Szolnok is sikeresen pályázott

dontwasteit11 (5)

A Kormány jóváhagyta  a KEOP-1.1.1/C/13-0015 azonosító számú, „A Szolnoki Térségi Hulladékgazdálkodási Rendszer fejlesztése eszközbeszerzésekkel” című, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatot.

A projekt célja a társult települések területén megteremteni a modern és költséghatékony hulladékgazdálkodás feltételeit. A projekt keretén belül a meglévő hulladékgazdálkodási rendszer korszerű és hatékony üzemeltetéséhez szükséges eszközök kerülnek beszerzésre.

Projekt támogatási összege: 1 687 010 000 Ft (nettó)

Forrás: http://njt.hu

Fejlesztések Pécsen is

waste k hdr

A Kormány jóváhagyta  a KEOP-1.1.1/C/13-0007 azonosító számú, „A hulladékkezelés eszközparkjának és informatikai rendszerének fejlesztése Pécsett” című, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatot.

A projekt célja a település területén megteremteni a modern és költséghatékony hulladékgazdálkodás feltételeit. A projekt keretén belül a meglévő hulladékgazdálkodási rendszer korszerű és hatékony üzemeltetéséhez szükséges eszközök kerülnek beszerzésre.

Projekt támogatási összege: 1 216 285 000 Ft (netto).

Forrás: http://njt.hu

Az újrahasznosítás piaca bizalomra épül

petki

Az egyik legjelentősebb hazai elektronikai hulladékfeldolgozó üzemben jártunk utána, hogy miként lehet felelősen kezelni, a termelésbe visszaforgatni a leselejtezett alkatrészeket.

A 2006-ban alapított E-Elektra Zrt. 9 ezer négyzetméteres dunaújvárosi telephelyén szinte just-in-time rendszerben zajlik a különböző forrásból érkező elektronikai hulladékok átvétele, osztályozása, feldolgozása, majd értékesítése. Az Alcufer-csoport tagjaként működő, 22 munkatársat foglalkoztató cég jelentős mennyiségű járműipari selejtet is kezel, amelyek a hazai autógyártók mellett a beszállítóktól, illetve a végfelhasználóktól érkeznek – utóbbiak esetében roncsautók alkatrészeiről van szó.

Nézze meg a helyszínen készült videónkat!

Höflinger Norbert termelési és műszaki igazgató tájékoztatása szerint évente 20 ezer tonna kapacitással bír az üzem, az elektronikai hulladék feldolgozása azonban jelenleg csak 2,5-3 ezer tonna körül alakul, a többi kapacitást más jellegű hulladékok feldolgozására igyekeznek kihasználni. Némileg meglepetést okozhat, hogy folyamatosan csökken az ilyen hulladékok piaca, hiszen egyre több körülöttünk, így a járművekben is az elektronikus alkatrész. – A globális gazdasági válság ezen a területen is érezteti hatását, emellett egyre hangsúlyosabb gyártási szempont a súlycsökkentés – mutatott rá az okokra a szakértő.

Dr. Lukács Pál  (Fotó: Moór Dávid)

– Az E-Elektra fontos szerepet tölt be az Alcufer-csoportban, hiszen az autóiparban, gépiparban, elektronikai iparban tevékenykedő szerződött partnereinknél képződő gyártásközi elektronikai hulladékok feldolgozását a dunaújvárosi üzem végzi – nyilatkozta a helyszínen dr. Lukács Pál, az Alcufer fejlesztési és kommunikációs igazgatója.

A telep fő berendezése egy 500 millió forint értékű gépsor. A szalagra hordott hulladékok elsőként egy láncos törőbe – ez az úgynevezett QZ berendezés – kerülnek, amelynek másfél méteres átmérőjű kürtőjében egyidejűleg akár 1 tonna anyag is lebeghet. A méretes láncszemek feltárják az összetett anyagkapcsolatokat (hegesztett, forrasztott, klincselt kötéseket), de a törőben az egymásnak csapódó kisebb darabok ütközése is ugyanilyen módon elősegíti az egyes frakciók későbbi könnyebb szétválaszhatóságát. Ezt követően egy rázóasztalon átmozgatják az előkezelt hulladékot, s megkezdődik az anyagtípusok szelekciója. Mágneses úton elkülönítik a vasat tartalmazó részeket – például villanymotorok, számítógépek alkatrészei – , az így feldolgozott hulladékot kohászati céllal értékesítik. A vasas és nem mágnesezhető anyagokat egy válogató kabinban szelektálják – ebből egyenlőre nem lehet kihagyni az emberi közreműködést. Külön konténerbe kerülnek a saválló anyagok, az alumínium, a réz, illetve a nyomtatott áramköri elemek. A kézi válogatást követően a megmaradó anyagáram késes darálóba kerül, ahol megfelelő méretűre őrlik azt.

Höflinger Norbert (Fotó: Moór Dávid)

A telep működését illetően különlegességnek számít, hogy a gépsorba nem kerülő anyagok – kábelek, betondarabok, festékkazetták és egyéb eszközök – előzetes leválogatását néhány fogvatartott végzi egy biztonságos épületben. Ennek kapcsán érdekességéként említi Höflinger Norbert, hogy zárt gépsoruk megbízhatóságának köszönhetően kaptak már megbízást nemzetbiztonsági szervektől, a NAV-tól olyan speciális eszközök megsemmisítésre, amelyekkel szemben elvárás volt, hogy semmi ne maradjon belőlük egy darabban, s a folyamat során ne kerülhessen ki bármely rész a szalagról, csak a legvégén.

Ezzel a példával szemlélteti a termelési és műszaki igazgató, hogy bármely autóipari vállalkozás ugyanígy megbízhat bennük: innen semmilyen technológiai megoldás, egyedi fejlesztés eredménye nem kerül ki felismerhető formában. A magyar hulladékgazdálkodás egyik legnagyobb problémáját a nem jogtisztán működő, kétes „szolgáltatók” jelentik, ezért is érdemes minőségi partnert választani az elektronikai hulladékok kezeléséhez.

Elektronikus hulladékok feldolgozása - E-Elektra Zrt., Dunaújváros

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.autopro.hu

Ingyen élet és az Earthship

dontwasteit11 (1)

Ingyen Élet. Létezik ez egyáltalán? Vagy ez is csak egy téveszme, egy csalogató propaganda? Nem, az ingyen élet valóban nem létezik, hisz minden, amit ebben az irányban teszünk lépést ugyanúgy, mint a fizikai munka, tárgyi eszközök, bevitt energia, melyek mind-mind pénzben mérhetőek ledöntik az ingyen szó értelmét. Viszont lehet rá törekedni, hogy ezek a bevitt források minimalizálhatóak legyenek.Ingyen élet és az Earthship

Mennyiből lehet ma egy a “minden” igényt kielégítő családi házat venni, esetleg építeni? 20 millió? 50 millió? 100 millió? Ezt mennyi idő alatt keresed meg? Mennyire fogja az igényeidet kielégíteni? Menyire lehet egy kész házat az igényeid megváltozásához hozzá alakítani? Mennyi lehet ennek a háznak a fenntartási költsége? Mennyire szólnak bele a beépített termékek fogyasztó társadalom elvárásainak, azaz mennyi az élettartamuk? Milyen időközönként kell a házadon olyan javításokat felújításokat végezni, amik a folyamatos minimális szinten tartáshoz szükségesek? Milyen összegből hozod ki a havi közműszámlákat? Víz, csatorna, gáz, villany, fűtés, csakhogy a legnagyobb értékű sárga csekkeket említsem. És e termékek, szolgáltatások, felhasznált anyagok mekkora ökológiai lábnyommal rendelkeznek? Az elhasználódott anyagok, hulladékok mennyire terhelik meg környezetünket? Mennyire környezetbarátok, mennyire használhatóak fel esetleg újra? Hisz egy a maga és a föld jövőjére kicsit is adó ember ezeket mind számításba veszi. Igaz a fenti árak függnek az országtól és annak áraitól, éghajlati övtől, munkaerő árától, stb… Azt mondod, hogy az ilyen ingatlanokat csak tehetősebb réteg engedheti meg magának? Nem! Akár neked is lehet ilyen. Azt mondod lehetetlen? Nézd, mindenhol érvényes a matematika. Mit szólnál hozzá, ha a fenti árakat elosztanánk kb 10-el? Azt mondod lehetetlen? :) Az Earthship!

Mi is az Earthship?

earthship-001Az Earthship, magát és a benne lakókat szinte teljesen fenntartó épület. Ez egy új technológia? – kérdezhetnéd. Nem, a technológia már nem új keletű, kb. 35 éves. Egy Mike Reynolds nevezetű úr találta ki és valósította meg Új Mexikóban, Tao megyében. A koncepció, mely helyben olcsón elérhető anyagokból építkezhet. Minimális környezeti terheléssel jár mind a felépítése, mind az használata során. Közműveket nem igényel, minden szolgáltatást maga állítja elő, ezért is önellátó. Villamos energia napcellákból és szélkerékből, csapadékvíz gyűjtés, szürke és fekete-víz kezelés. Saját ciszterna, emésztő és komposztáló. Ingyen klíma. Konyhakert a lakásban. Ingyen világítás nagyméretű francia-ablakoknak köszönhető, de mélyebben is jó segítség a könnyen kezelhető tetőablakok.

Építőanyagok tekintetében élenjár az újrafelhasznált anyagok mennyiségében. Masszív támfalait használt gumiabroncsok teszik szívóssá és tartóssá, amiben-helyben kitermelt föld kap helyet. Hasonlóképp, mint ükanyáink vályogházaihoz, ami télen meleg, nyáron hideg volt. Miért a gumiabroncs? Mert túl termelésünk van belőle, elhelyezésük és-vagy újrafelhasználásúk rengeteg plusz bevitt energiát igényel. Szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. Továbbá a közhiedelemmel ellentétben nem veszélyes hulladék. Hisz ebben az esetben nem használhatnák fel gátak építésében, útburkolatokban, és játszótereken burkoló anyagként. Felhasználhatóak továbbá a sörös doboztól a pillepalackig, az üvegpalacktól a törött csempéig. Sok anyag felhasználása során csak a fantázia és a rendelkezésre álló ingyen építőanyagok sokasága és fantáziánk szabhat csak határt.

Earthship Magyarországon

Sajnos Earthship Magyarországon még nem épült, de erre irányuló gondoltatok már gyökeret vertek kis hazánkban. Erre jó példa a Pázmándi mesefalu törekvései, mely az újrahasznosításban látta meg a lehetőségeket és óvodát épít a társadalom által felhalmozott hulladékhegyekből. De jó példa erre az eredeti ötletet követő “Earthship Magyarorszáh” FaceBook-csoportja, illetve annak kemény magját az “Earthship baráti kör”, aminek a tagjai meg is szeretnék építeni a hazai első Földhajóját, melyet remélhetőleg sok másik követ. A csoport kitűzött céljai között szerepel, hogy elterjessze az alternatív építési módokat, a hulladék gazdálkodás ésszerű módjait, az önellátást, és a szolgáltatóktól való függetlenséget úgy, hogy közben összhangban éljünk az élővilággal.

Emellett több más öko-építészettel foglalkozó társulás is hasonló elveket vall, melyekben megtalálhatóak a hagyományos magyar építészeteket modernizáló Szupervályog építészet, a szalmabála építészet, és a már szintén működő dombházas építési módszerek. Az Earthship olyan, mintha ezek az építészeti módok össze lennének gyúrva. Mindenből van belőle egy kicsi. Mégis a kis sárgolyónk túlsó szegletében fejlődött ki teljesen függetlenül. Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy a fizika törvényei mindenhol érvényesek. Az, hogy a föld helyben megtalálható és nem kell előállítani, az hogy a földnek hő-felvevő és hőtartó képessége van, gondoljunk csak a cserépkályhára vagy nagyszüleink vályogházára. Vagy arra, hogy a szigetelést sok természetes anyag pótolhatja, amelyek felvehetik a versenyt a sok esetben drága és a környezetet károsító mesterséges társaival? Vagy csak arra, hogy mennyi a környezetünkben felhalmozott hulladék. Szemétből várat? – mondhatnátok. Nem a hulladék nem feltétlenül szemét. Hulladék lehet valaminek a maradéka, lehet felesleg, és lehet, hogy eredeti funkcióját már nem tudja betölteni. Innen beszélhetünk hulladék újrahasznosításról.

earthship-002A fentebb említett gumiabroncs semmi esetre sem szemét. Újra fel lehet darálni és újra fel lehet dolgozni. Az újrahasznosított üdítős dobozból újra üdítős vagy egyéb italos dobozt lehet készíteni. Erre vonatkozó megmozdulások eddig is voltak a világon és egyre nagyobb szerepet kell részt venniük az eredeti termék gyártóinak. De mi a helyzet abban az esetben, ha a hulladékokat eredeti, de már funkcióját vesztett állapotában hasznosítjuk. Nincs újabb energia felhasználás az újrahasznosításhoz, és a felhasznált hulladékkal is egy megvásárolandó terméket pótolunk, mellyel újra a fogyasztói- társadalom malmára hajtanánk a vizet.

Apropó víz! Tudtad-e hogy mennyi vizet használ fel egy ember egy év alatt? XXX litert. És ebből mennyit hasznosít újra? Szinte nullát. Ha a hétköznapi életet úgy írom le, hogy több ezer liter ivóvízzel locsolod a kertet vagy mosod le az autód vagy öblíted a WC-t ahelyett, hogy a lakásban felhasznált víz mennyiséget többször is felhasználnád. Szörnyen hangzik igaz? És tényleg, ha belegondolunk, a víz, azaz anyag, ami az egyik legnagyobb mennyiségben áll rendelkezésre, aránylag sokat igénylünk belőle, és a legkönnyebb újrahasznosítani. A felhasznált ivóvizet, ha csak a konyhai felhasználást nézzük, rengeteg megy el a főzés előkészületeire, mosogatásra, öblítésre. Ezek részben, vagy mosogatóanyagok helyes megválasztásával azonnal használhatóak locsolásra vagy WC öblítésre. Ezt hívjuk szürkevíznek. A WC öblítésére használt vagy egyéb erősen szennyezett vizet nevezzük feketevíznek, melyet már csak kezeléssel tudunk újrahasznosítani (szűrés, tisztítás, komposztálás). Ezekhez jön a csapadékvíz gyűjtése melyre az Earthship fizikai kialakítása tökéletesen megfelel. Bár ezek emberi fogyasztása kezelés nélkül a legkörbe jutott kipufogógázok és Chemitrail-ek jelenlétével nem ajánlott.

Igaz, ami igaz a vezetékes vízhálózatba szándékosan juttatott hormonok, fogamzásgátlók vagy a fertőtlenítésre használt klór sem tesz jó hatást szervezetünkre. Jelenleg sem a vízművek sem pedig a csatornahálózat üzemletetői sem érdekeltek a környezetvédelmi és vagy az önellátást segítő technológiák elterjedésében, hisz ha belegondolunk ők ebből élnek és emiatt csökken a profitjuk. Ha kevesebb, de „sűrűbb” fekete-vizet engedünk a csatornába, akkor a megtisztított köbméter kevesebb lesz, míg a szennyeződés ugyanannyi, azaz egy profitorientált cég ezt nem fogja jó szemmel nézni. Ha pedig teljesen leválunk, vagy pedig eleve rá se kötünk a közmű hálózatra, akkor egy potenciális ügyfelet veszít, melynek sem víz sem pedig csatornadíjat nem számlázhat. Visszatérve a szürkevízre: az Earthship egyik jellegzetessége, hogy a lakásban egyfajta Zöld szigetek vagy zöld folyosó található. Ezt úgy kell elképzelni, mintha az ES belső terét és egy “télikertet” kereszteznénk. Ez a megoldás több szempontból is előnyős:

  • a lakásban a szürke víz szűrése megoldott.
  • folyamatos konyhakertünk lehet akár télen is.
  • szobanövények elhelyezése állandó
  • lakásdekorációs szempontból előnyös
  • a lakás folyamatos oxigén és páratartalom ellátása biztosított,
  • a zöld növények jótékony hatását az ember lelkének már nem is részletezem.

Jó alternatíva lehet a zöld sziget kialakítására a kis hazánkban is egyre jobban elterjedő Aquapónia. Ezekben a szintén önellátó kis rendszerekben a több féle baktérium a halak anyagcsere folyamatai során termelődő ammóniát nitritté, a nitritet pedig nitráttá alakítják, melyekkel a növények “táplálkoznak”. Ebben az esetben a szürkevíz kezeléssel már vegyíthető. Hisz a halakat “megmérgezhetjük” vele. Kavicságyas vagy agyag golyós technikával viszont kikerülhetjük a rovarok beköltözését és az esetleges gombásodást. Kavicságy esetén viszont túlfolyós rendszert Aquapónia esetén keringetést kell alkalmazni.


(Magyar felirat kiválasztható a fogaskeréktől balra található ikonra kattintva!)

Elektromos hálózat

Otthonunkat, munkahelyünket, és szinte az egész életünket átszövik az elektromos erős vagy gyengeáramú rendszerek. Nélkülözhetetlen részévé vált napjainknak. Elektromos árammal ébredünk, fűtűnk, világítunk, főzünk, mosunk, vasalunk és sorolhatnánk a végtelenségig. Az energia saját részre történő megtermelése tehát logikus választás, főleg új lakás esetén, ahol nincs már kiépített rendszer, amit újabb költséggel átépíthetünk. Azt, hogy energia termelésre milyen áramforrást használunk, azt az ingatlan vagy maga a telek elhelyezkedése és közvetlen környezetünk a termelést akadályozó tulajdonságai miatt célszerű átgondolni. Napsütötte déli fekvést, mind az elektromos (napcella), mind a meleg vizes rendszerek (napkollektor) tekintetében ajánlatos kihasználni. Szélkereket a megfelelő előnyös földrajzi tulajdonságok esetén ajánlatos használni. Viszont ezek felhúzása építési és engedélyeztetési akadályokba ütközhet. Ezen szabályozások miatt érdemes tervezés előtt a településre érvényes Helyi építési szabályzatot átnézni (HÉSZ). Jó alternatíva lehet a hagyományostól eltérő függőleges tengelyű szélgenerátor, mely már 3-5Km/h sebességnél is képes energiát termelni, és kevesebb mozgó alkatrésze miatt sokkal megbízhatóbb. A földre is telepíthető, így építési magassága csekély és 6m magasság alatt engedélyeztetni sem kell.

Szóval szinte mindegyik energia forrás irányítható, tervezhető termelési mennyiséggel rendelkezik, kivéve a megújuló energiaforrásokat. Egyetlen megoldást a víz hidrogénre és oxigénre való bontása jelentené, de a hidrogén tárolásával és elégetésével való energia termelése még nagyon gyerekcipőben jár. Erre irányuló kezdeményezések azonban már kis hazánkban is elindultak. (Szegedi hidrogénbusz)

További megoldásként marad az akku szigetes megoldás. Az akkumulátorok, mint energia tárolók jó kiegészítői lehetnek a különböző áramforrásokkal szerelt rendszereknek. Ebben az esetben nincs szigorú engedélyeztetés, szabadabb az eszközválasztás, teljesen függetleníthető az áramszolgáltatótól. Igaz a függetlenség nagyobb odafigyelést is igényel: energiatakarékos eszközök, a berendezések teljes áramtalanítása használaton kívül, nem elég a stand-by üzemmód. Az új típusú akkumulátorok újrahasznosíthatóak és környezetre való negatív hatásuk így minimális.

Világítás: Világítási eszközünk lehet a fent említett LED-es lámpatesteken kívül maga az Earthship. Hisz az egész épület egy nagy hő, és fénytechnikai szempontból előnyős kialakítású francia ablak. A nagy felületnek köszönhetően nemcsak világos a lakórész, de a nap hősugárzásának köszönhetően melegíti is azt. Fény tekintetében használhatóak még a dombházaknál is ismert lapos vagy kúpos tetőablakok,, esetleg a lapos tetőknél is használt felülvilágító ablakok.

Fűtés és klíma

earthship-003Az Earthshippekbe optimális esetben nem kell klíma, se fűtés. Mike Reynolds a saját ES-ébe több, mint 15 éve költözött, azóta nem fűt be. Van ugyan egy kandallója, de elmondása szerint csak hálaadáskor gyújt be, a hangulat miatt. A jó hőszigetelés és hő-megtartás miatt nincs szüksége fűtésre. De hisz Sivatagban él, oda nem kell fűtés – mondhatnánk. Téved a kedves olvasó. Az új mexikói sivatag nem összetévesztendő az egyenlítő körüli sivatagokkal. A kalahári sivatagban +50C, míg este nem ritka a talaj menti fagy. A Góbi sivatagban -50+60C között ingadozik a hőmérséklet, míg Új Mexikóban, Tao megyében -25 +40C között ingadozik. Ez kb megegyezik kis hazánkban tapasztalható hőmérsékleti értékekkel. Ez is bizonyíthatja, hogy életképes egy ES koncepció itthon. A klíma berendezés is sima fizika törvényeken alapul, plusz energia bevitel nélkül. Az ES mögött lévő földtömegen keresztül műanyagcsövek vannak keresztül vezetve. A nyáron a tetőablakok kinyitásával a meleg levegő kiáramlik, a kismértékű vákuum a legkönnyebb helyen, a föld nagy tömegén keresztül átáramló, és eközben lehűlő levegő fogja pótolni. A fizika alap törvényét kihasználva, mely szerint a melegebb levegő felfelé áramlik, egy természetes és környezetkímélő klímaberendezést kapunk. Teljesítményét a földtömeg és a csőhossz méretezésével meghatározhatjuk, és akár bővíthetjük is.

Végszó

Az Earthship ápol és eltakar, ahogy koszorús költőnk mondaná. Megvéd, ellát meleggel, fénnyel, élelemmel. Használhatsz követ, fát, földet, vagy egyéb természetes anyagot. Beépíti magába, a gumit, sörös dobozt, üvegpalackot, polisztirolt, vagy más hulladékot mely amúgy csak a környezetet szennyezné, mellesleg az ingyen építőanyag még jobb építőanyag. Megtanít együtt élni a természettel, és jobbá, tisztábbá tenni környezetünket. Ellát élelemmel, és élhetőbb életet biztosít részünkre. Ez az EARTHSHIP. Kell-e ennél több?

Már csak az ösvényt kell kitaposnunk. Kitaposni az ösvényt a jog útvesztőiben, saját tapasztalatokat gyűjteni, felépíteni saját bárkánkat és felébreszteni a rég elmúlt Kaláka szellemét.

Gál Tibor

A cikk eredetiben itt olvasható: http://napielemozsia.hu

Fejlesztik a hulladékgazdálkodási eszközparkot Nyíregyházán

dontwasteit11 (2)

Több mint egymilliárd forintot fordíthat hulladékgazdálkodási eszközparkjának fejlesztésére a nyíregyházi önkormányzat – jelentette be Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester szerdán a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhelyen. Az önkormányzati vezető elmondta, hogy az 1 milliárd 20,5 millió forint összegű beruházáshoz a helyhatóság csaknem 970 millió forint pályázati támogatást nyert, ami a költségek 95 százalékát teszi ki.

A támogatási szerződés megkötése után a fejlesztés márciusban kezdődik és 2015. júniusáig tart. A pénzből új szállítójárműveket, rakodógépeket, szelektív hulladékgyűjtő és házi komposztáló edényeket vásárolnak, valamint a számítógéppel vezérelt gyűjtéshez vonalkódos matricákkal, rádiófrekvenciás chipekkel látják el a kukákat.

Kovács Ferenc hangsúlyozta, hogy a fejlesztéssel egy úgynevezett intelligens szelektív hulladékgyűjtő rendszert alakítanak ki a 120 ezer lakosú Nyíregyházán. A város családi házas övezeteiben egyébként 2011-től már szelektíven gyűjti a lakosság a biohulladékokat, amit közcélú komposztálással hasznosítanak.

Batizi Tamás, a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal kabinetfőnöke azt emelte ki, hogy olyan informatikai háttérrel ellátott hulladékgazdálkodási rendszer jön létre, amellyel optimalizálhatják a szállításokat, korszerűbbé tehetik az újrahasznosítást, jelentősen csökkenthetik az esetleges környezetszennyezés veszélyét.

Petró Árpád, a Térségi Hulladékgazdálkodási Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a város családi házas övezetiben az eddigi zsákos szelektív hulladékgyűjtést felváltja a tárolóedényes, összesen 22 ezer háztartásban.

A kukákat vonalkódos matricákkal és rádiófrekvenciás chipekkel látják el, a szállító járműveket pedig komputeres érzőkelőkkel. Így hatékonyabbá tehetik a szállítást, optimalizálhatják a gépjárművek útvonalának kijelölését, csökkentve az üzemanyag-felhasználásukat. Ezzel a módszerrel továbbá kitudják szűrni a szolgáltatásért nem fizetőket, valamint a chip jelzi azt is, ha az edény tartalmát valaki illegálisan ürítené ki valahol.

Összesen tizenegy modern szállító járművet és rakodó gépet is vásárolnak, valamint a lakosság szemléletformálására is költenek az egymilliárdos fejlesztési összegből. Például a házi komposztálás bevezetésére indítanak kampányt, hogy a zöld hulladékot újrahasznosíthassák a kertes családi házak ingatlantulajdonosai.

Forrás: MTI