Használtruha konténereket helyezett ki az NHSZ Szolnok

katicak

Tovább csökkenhet a kommunális hulladék mennyisége és még a rászorulókon is segítenek. A megyeszékhely köztisztaságáért felelős társaság félszáznál is több használtruha-gyűjtőkonténert helyezett ki Szolnok számos pontján.

Textíliák, ruhaneműk, lábbelik, játékok. Ezek kerülhetnek bele a szelektív gyűjtőszigetekre kihelyezett új, krémszínű konténerekbe. Az NHSZ Szolnok Zrt. – kibővítve az eddigi lehetőségeket – a város frekventált pontjain, összesen 56 helyszínen helyezett ki használtruha-gyűjtőkonténert. Az ürítést igény szerint végzik, de havonta egyszer biztosan elszállítják a konténerek tartalmát. A társaság Szolnok mellett Újszászon és Kengyelen is tervezi a használtruha-konténerek kihelyezését.

Forrás: http://www.szolnoktv.hu

Fizetniük kell, pedig nem használják ki a szolgáltatást

petki

Lapunkhoz fordult panaszával egy békéscsabai asszony, aki tizenöt másik család társaságában él egy a Lencsésin található, több emeletes panelházban. Elmondta, az egész épületnek négy hulladékgyűjtő edényzete van, ugyanakkor egy-egy ürítésig csak egy vagy kettő szokott megtelni. A problémája, hogy miért kell mind a négyért fizetniük, amikor nem használják ki teljes mértékben a szolgáltatást.

— Ahhoz, hogy pontosan meg lehessen határozni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételénél mekkora űrmértékű gyűjtőedényzet indokolt, ismerni kell az igénybevevő lakások számát és a most használt gyűjtőedények méretét egyaránt — reagált a konkrét megkeresésre Csiaki Tamás, az önkormányzat városüzemeltetési osztályának vezetője.

Elmondta, a városi közgyűlés éppen a napokban módosította a hulladék elszállításával foglalkozó helyi rendeletét. Az ülésen érkezett hasonló tartalmú észrevétel az egyik lakostól.

Akkor elhangzott, jelenleg nem adottak a technikai feltételek ahhoz, hogy a lakosságnál keletkező települési szilárd hulladék mennyisége minden egyes igénybevevő esetében, szállításonként teljes pontossággal mérhető legyen. A jelenlegi közszolgáltató nem rendelkezik vonalkódos azonosító rendszerrel a szállítójárműveken, valamint az ehhez szükséges informatikai infrastruktúrával.

Az már az Alkotmánybíróság tavaly hozott határozatát böngészve derül ki, hogy önkormányzatok a díjfizetés szabályozásánál átalányt alkalmaznak.

A grémium szerint „életszerűtlen és a jogalkotótól nem elvárható, hogy arra kötelezze a szemétszállítást végző szolgáltatót, hogy a ténylegesen keletkező szemétmennyiséget minden egyes ingatlan esetében minden alkalommal pontosan mérje meg, és ez alapján határozza meg a fizetendő díj mértékét.

Ha ugyanis pontosan a szemét mennyisége volna a szemétszállítási díj alapja, félő volna, hogy a díj fizetésére kötelezett jogalanyok egy része más, nem legális módon oldaná meg a keletkezett hulladék elhelyezését, így csökkentve a szeméttároló edényben elhelyezett, az ingatlanból elszállítandó szemét mennyiségét, terhelve és veszélyeztetve ezáltal a környezetet.”

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.beol.hu

Ismét köztulajdonban a hulladékkezelés és szállítás

dontwasteit11 (1)

A DVG Zrt.-n keresztül újra az önkormányzat 100 százalékos tulajdonába kerül a hulladékkezeléssel és szállítással foglalkozó Dunanett Kft.

A csütörtöki rendkívüli közgyűlés nem nyilvános szakaszában, zárt ülésen döntöttek arról a városatyák, hogy jóváhagyják a DVG Zrt. vételi ajánlatot tegyen a Dunanett Kft. kisebbségi üzletrészére, amelynek a jelenlegi tulajdonosa a Pomázi Csaba és Neszmélyi Gyögy érdekeltségébe tartozó Energott Kft.

Az önkormányzat lapunknak elküldött tájékoztatója szerint a közgyűlés úgy döntött, hogy a 115 millió forint kölcsönt nyújt a DVG Zrt.-nek, hogy megvásárolja az Energott Kft. Dunanett Kft-ben lévő 49,87 százalékos üzletrészét, ezen felül 8 millió forint keretösszeget biztosít az átutalás és egyéb költségek fedezésére. A kivásárlással a Dunanett ismét 100 százalékos önkormányzati tulajdonba került.

A kivásárlással a Dunanett ismét 100 százalékos önkormányzati tulajdonba került, így a megváltozott jogszabályi feltételeknek megfelelően továbbra is zökkenőmentesen tudja ellátni közszolgáltatási feladatai – áll a zárt ülésről kapott összefoglalóban.

Változó tulajdonosi struktúra. A DVG Zrt. 115 milliót fizethet az Energott Kft. kisebbségi üzletrészéért (Fotó: Ady Géza)

A Dunanett tulajdonosi szerkezetének átalakítását főként a törvényi kötelezők indokolták. Mint lapunkban már olvashattak róla, 2012-ben hozta meg az országgyűlés a hulladékról szóló törvényt, amelynek értelmében 2014 július elsejétől csak az a nonprofit társaság végezhet hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amely erre vonatkozó közszolgáltatási engedéllyel és az OHÜ, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. által kiállított minősítő okirattal rendelkezik.

A cég végül minden szükséges engedélyt megkapott, július 1-től Dunanett Nonprofit Kft. néven működik.

A DH-nak nyilatkozó ágazati szakemberek szerint a DVG Zrt. jó áron, viszonylag olcsón szerezte meg az Energott Kft. üzletrészét. Az eladást indokolhatta, hogy a nonprofit formában működő cégeknél osztalék felvételére nincs lehetőség. Szintén ágazati vélemény, hogy ha a Dunanett-nek nem sikerült volna megszereznie a szükséges engedélyeket, a térségből több szolgáltató is örömmel betöltötte volna a keletkezett piaci űrt. Vélhetően az adott vállalkozás saját gépparkjával és dolgozóival, így veszélybe került volna annak a közel százhúsz embernek a munkahelye, aki jelenleg a helyi központtal működő szemétszállítási cégnél dolgozik.

A Dunanett Kft. 1997. január 1-től működik gazdaságilag önálló vállalkozásként. Alapítója még 100 százalékban a helyi önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévő DVG Zrt. volt.

Tizennégy éve, 2000 július 1-én a Becker-Pannónia (2005-től Bio-Pannónia, többségi tulajdonosa az Energott Kft.) 49,6 százalékos üzletrészt szerzett a Dunanett Kft-ben.

A cégből most kiszálló Energott Kft-t Pomázi Csaba 1997 februárjában alapította, amelyben 2006 óta tulajdonostársa Neszmélyi György, a Közgép-Energia Kft. jelenlegi ügyvezetője. A 2012-ben 8,8 milliárd forint árbevételt és 543 millió forintos adózott eredményt produkáló Energott cégbirodalma kiterjedt, az atlatszo.blog.hu összesítése szerint mintegy 25 cégben tulajdonos vagy résztulajdonos

Szabó Szabolcs

A cikk eredetiben itt olvasható: http://duol.hu

Kétszer hatékonyabb a szelektív gyűjtés

dontwasteit11 (3)

Gördülékenyen működik Pécsett a nemrég útjára indított házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. A 17 milliárd forintos Mecsek-Dráva Program keretein belül idén kezdődő új rendszerben kétszer annyi hasznosítható hulladék került a Biokomhoz, mint korábban. 

A szemétszállításban beállt változásokhoz fontos tudni, hogy a lakossági szelektív hulladékgyűjtés korábban sem volt ismeretlen fogalom a városban. A ’90-es évek vége óta Pécs több családi házas övezetében (Kovácstelep, Budai városrész, régi Kertváros, később a Mecsek-oldal, Pécs-Újhegy) működik házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. A lakók a Biokom által biztosított zsákokba halmozhatták az újrahasznosítható anyagokat.

A rendszer annyira hatékonyan működött, hogy amíg az országban 4-5, addig Pécsett 12%-os volt az hasznosítható hulladékok kinyerése a kommunális szemétből.

Ezen háztartások számára tehát nem volt idegen a lakossági szelektív hulladékgyűjtés, így a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt keretein belül ezekben a városrészekben vezetik/vezették be először az újítást. Eddig összesen három városrészben indultak el a járatok, július 12-én, szombaton pedig a Budai Külvárosban is megkapják az új edényeket a családok.

kukak6

Az ott élők szombaton (2014.07.12-én) 8.00-14.00 óra között a Bokor utca 52. előtti parkolóban vehetik át az edényeket.

A tapasztalatok eddig nagyon pozitívak – mondja Girán János, a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás munkaszervezeti vezetője.

- Az elmúlt hetek gyakorlata alapján elmondhatjuk, hogy a lakosok sokkal nagyobb aktivitást mutatnak ennek az új rendszernek a bevezetésével a szelektív gyűjtésre, mivel az adataink alapján közel kétszer annyi hasznosítható hulladékot gyűjtenek be hulladékkezeléssel megbízott Biokom NKft. járatai az új edényekből, mint a zsákos rendszerben.

A hulladék szétválogatásával és megtisztításával egyelőre nincs probléma, de ez vélhetően annak is köszönhető, hogy az edényes gyűjtést eddig még csak azokon a területeken vezették be, ahol korábban is volt házhoz menő zsákos szelektív járat. Azt azonban a Biokom még nem tudja megjósolni, hogy a többi városrészben mennyire megy majd gördülékenyen a gyűjtés, mindenesetre remélik a legjobbakat – teszi hozzá Girán János.

hulladékgazdálkodás

A közeljövőben az alábbi városrészekben vezetik be a házhoz menő járatot: Gyárváros, Meszes, Erzsébet-telep és környéke, Diósi városrész.

A város megváltozott szemétszállítási rendszerében továbbra is fontos szerep jut a gyűjtőszigeteknek, de a közterületeken további üveg gyűjtőedényeket is kihelyeznek majd, ez utóbbihoz ugyanis nem tartozik külön kuka a háztartásokban. Lesznek emellett hulladékudvarok is, ahová a megszokott módon a már nem használt akkumulátorokat, étolajat, műszaki termékeket, a lomot, elemeket vihetjük el.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.pecsma.hu

Szemetese sincs, mégis tartozik: jön még kukára végrehajtás?

dontwasteit11 (5)

Van, aki a sokadik felszólító levél után is csak abban reménykedhet, hogy a cég türelme végtelen, ami nem túl valószínű.

A hulladékszállítási díjjal tartozókat is utolérheti a végrehajtás. Lapunknál nagybajomi nyugdíjas jelezte, hogy a nem fizetőket, bármilyenek is a pénzügyi lehetőségeik, bírósági végrehajtással fenyegeti a szolgáltató (a minap adóhatósági esetről írtunk). Van, aki a sokadik felszólító levél után is csak abban reménykedhet, hogy a cég türelme végtelen, ami nem túl valószínű. Amint hogy pénz nélkül a nyugdíjas számlájának a kiegyenlítése sem. Más megyékből több végrehajtásra vonatkozó hírt találtunk, több helyen úgy kezelik a szemétszállítás kintlévőségét, mint bármely más közszolgáltatásét.

A hulladékszállítási díjfizetésben az egyes elmaradt lakossági kötelezettségek sok esetben alig haladják meg a néhány ezer forintot, ám a szolgáltató számára összességében ez több tízmilliós kintlévőséget okozhat. Különösen a többlépcsős rezsicsökkentés óta fogyott el a szolgáltatást végzők tartaléka, és ezzel a türelme. A játék az ő bőrükre is megy, több hazai cég ment már csődbe. Helyettük tavaly a katasztrófavédelem jelölt ki kényszerszolgáltatót, mert nem sikerült közszolgáltatót találni a közbeszerzések során. Szilágyi László zöldpolitikus blogjában azt olvastuk, az idei költségvetésbe már kilencmilliárd forintot kellett betervezni a bajba jutott szolgáltatók bevételeinek a kompenzálására.

Somogyban tavaly több kisnyugdíjas indított harcot a rezsiharc ellen. A nagybajomi Horváth István volt az egyikük. Ellenállt. Képtelen volt megérteni, és ma sem hajlandó, hogy ha a gázért és a vízért annyit fizet, amennyit fogyaszt, akkor a hulladékszállításért miért nem lehet arányos díjat kérni. Ezerszer elmondták, aláírást gyűjtöttek érte vagy négyszázat: falun kevesebbet szemeltnek az emberek, a nyugdíjasoknak végképp nem futja sok kommunális hulladék előállítására, legtöbben szociális közétkeztetést vesznek igénybe. Az özvegyek végképp kevésszer, havonta-kéthavonta jó ha egyszer töltik meg a hulladékgyűjtőt. Mégis havi négy-öt ürítést fizetnek. Ez Nagybajomban az elmúlt negyedévben 13 ürítést jelentett, 188 forintos szállítással számolva ez nettó 2440, bruttó 3104 forint. Nem sok, de mégis az!, mondja.

– Kérem, fogalmazzon nagyon durván, mert én vállalom! Hát milyen ország az, ahol a rokkantnyugdíjas testvéremet, akinek még kukája sincs, bírósági végrehajtással fenyegetik hulladékdíj-tartozás miatt! Honnan veszik ehhez az embertelenséghez a bátorságot! Nem tudja véletlenül, mit vihet el a végrehajtó egy háztartásból? – kérdezi Horváth István, és már sorolja is, ágy, asztal, és a többi.
Horváth István tavaly fél évig nem fizetett. Azt mondja, nem ő szerződött, hanem az önkormányzat a szolgáltatóval, ő ugyan nem hízlalja a kasszájukat „el nem végzett munkáért” beszedett díjjal. Rendőrségi feljelentést is tett, amiből bűncselekmény hiányában nem lett semmi, írt az államfőnek, a kormányhivatalnak, tán még a Kúriának is. Írt az adóhatóságnak is, hogy mire számítson a köztartozásnak minősülő hátralék behajtása dolgában. Végül rendezte a számlát.

Megbeszéljük a nyugdíjassal a kívülről fújt érveket a szolgáltatók fix költségeiről, hiszen egy utcába akkor is be kell hajtaniuk, ha ott egy kukát sem ürítenek ki azon a napon. Ebből sok állandó kiadás következik. Ismerjük az Alkotmánybíróság állásfoglalását is, miszerint a szemétgyűjtő méretével és a gyűjtés gyakoriságával elérhető a szolgáltatás és a díjfizetés arányossága.Horváth István 120 literes edényzet után fizet, azt mondja, a fele akkora nem a felébe kerülne, hanem többe, és nem akar kilencezret kiadni új kukára. Ismerjük a törvényt a kötelező közszolgáltatásról is.

Stikel János, a nyugdíjas egyesületek somogyi szövetségének elnöke sokat foglalkozott a témával. Javaslatot tett, országos érdekvédelmi kezdeményezést indított, parlamenti képviselőknek írt. Azt tervezi, továbbra sem hagyja annyiban a dolgot.
– A hulladékdíj, különösen a keveset fogyasztó falusi kisnyugdíjasoknál szinte teljesen lenullázza a rezsicsökkentés hatását – mondja. A szövetség idén újraválasztott vezetője szerint nem késő átgondolni, hogy igazságos legyen a hulladékdíj-szabás.
Ha a szolgáltatók a rezsicsökkentés miatt kaphattak kompenzációt, akkor a hulladékot nem termelő kisnyugdíjasok díjcsökkentése miatt kieső bevétel pótlása sem volna lehetetlen, csak akarni kellene.

Kaposvár és környékének szolgáltatóját csütörtökön megkérdeztük a kintlévőségekről és a véghajtásokról, a választ, amint megérkezik, közöljük.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.sonline.hu

Újrahasznosítással a gazdaság hulladékmentesítéséért

dontwasteit11 (4)

A fenntartható növekedés jegyében és abban a reményben, hogy egy nap Európa gazdaságában semmi nem megy majd veszendőbe, az EU a korábban célul kitűzött újrahasznosítási arány emelésére tett javaslatot.

A célértékek növelése azt jelenti a gyakorlatban a tagállamok számára, hogy

  • 2025 után nem helyezhetnek újrahasznosítható hulladékot a hulladéklerakókba,
  • 2030-ra a kommunális (háztartási) hulladék 70%-át, a csomagolóanyagoknak pedig a 80%-át újra kell hasznosítaniuk,
  • csökkenteniük kell a tengeri hulladék mennyiségét, és vissza kell szorítaniuk az élelmiszer-pazarlást.

Milyen előnyök származnak várhatóan ebből?

  • A gazdaság kisebb mértékben terheli majd a környezetet, és kevesebb szén-dioxidot termel,
  • csökken a kereslet a drága és szűkös erőforrások iránt,
  • 580 000 új munkahely jön létre a hulladékgazdálkodás területén.

Újrafelhasználás, javítás, újrahasznosítás

Az EU olyan „körkörös gazdaság” megvalósításán fáradozik, amelyben az újrafelhasználás, a javítás és az újrahasznosítás lesz a természetes, nem pedig a nyersanyagok kitermelése, egyszeri használata, majd kidobása.

2010-ben 400–500 millió tonnányi olyan hulladékot helyeztünk lerakókba vagy égettünk el Európában, amelyet újra fel lehetett volna használni vagy újra lehetett volna hasznosítani. Ha jól sáfárkodunk erőforrásainkkal, az amellett, hogy enyhít az egyre szűkösebb és drágább nyersanyagoktól való függőségünkön, globális versenyképességünkre is rendkívül kedvezően hat.

Az elképzelések szerint új célszám bevezetésével az erőforrás-termelékenységen – azaz a gazdaság által megtermelt bruttó hazai termék és a felhasznált nyersanyagmennyiség arányán – is lehetne javítani.

A hatékonyság növelése, munkahelyteremtés

Az EU a következőkben látja a körkörös gazdaság mozgatórugóit:

  • könnyebben javítható, fejleszthető és újrahasznosítható termékeket kell tervezni,
  • jobb teljesítményű, tartósabb termékeket kell gyártani, és növelni kell az előállítás hatékonyságát,
  • csökkenteni kell a veszélyes vagy nehezen újrahasznosítható anyagok használatát,
  • ösztönzőket kell bevezetni a hulladékmennyiség visszaszorítására,
  • a hulladékot a technika vívmányainak segítségével erőforrássá kell alakítani.

Európa polgárai mindezzel csak nyernek: tisztább és egészségesebb környezetben élhetnek, tartósabb termékeket vásárolhatnak. Ami a vállalkozásokat illeti: költségeik becslések szerint az éves forgalom 8%-ának megfelelő összeggel csökkennek majd.

A most előterjesztett bizottsági javaslatok jól illeszkednek azokhoz az uniós kezdeményezésekhez, amelyek a gazdaság környezetkímélőbbé tételéből adódó növekedési és munkahelyteremtési lehetőségek megragadására, valamint az épületek környezeti terhelésének csökkentésére irányulnak.

Sajtóközlemény: magasabb újrahasznosítási célértékek

Kérdések és válaszok: uniós hulladékgazdálkodási célértékek English

Az EU a „zöld” munkalehetőségek kiaknázását szorgalmazza

Forrás: http://ec.europa.eu

Négy frakcióra kell szelektálni

kuka3

Július 1-jén lépett hatályba a hulladékgazdálkodásról szóló törvény. A törvény szerint minden háztartás négy frakcióban köteles szelektálni a hulladékot. A hulladék szelektálása azt jelenti, hogy a keletkező papír-, fém-, üveg- és műanyaghulladékot különválogatva gyűjtjük.

A háztartások kötelesek szelektálni

A Baranjska čistoća d.o.o. igazgatójánál, Migles Brankonál jártunk, aki a szelektív hulladékgyűjtésről beszélt. Lapunknak elmondta, hogy 2020-ig 50 százalékkal csökkentenünk kell a hulladék mennyiségét.
– A pélmonostori hulladéklerakót a 2014-es év végéig le kell zárnunk, miután egy újabb hulladéklerakót építünk ki, ahova az elkövetkező négy évben tudjuk elhelyezni a hulladékot. Az európai uniós törvények szerint kell eljárnunk, a hulladék mennyiségét 2020-ig a hulladéklerakóinkon 50 százalékkal csökkentenünk kell. A hulladék szelektálása egy lépéssel közelebb visz a hulladék mennyiségének a csökkenéséhez. A háztartások a hulladékot négy frakcióban kötelesek szelektálni. Minden háztartás 4 különböző színű zsákot kap, külön a papír-, üveg-, fém- és műanyaghulladékra. Azok a háztartások, amelyek nem tartják magukat a törvényhez, büntetésekre számíthatnak. A hulladék szelektálása és a környezetvédelem rendkívül fontos – mondta el lapunknak a Baranjska čistoća d.o.o. igazgatója, Migles Branko.

A vállalat idén több előadást tartott a hulladék szelektálásáról és a hulladékgazdálkodásról, prezentációjukban felhívták a figyelmet a hulladék szelektálására, amely a törvényben is elő van írva, valamint a háztartásban történő hulladékszelektálás fontosságára. Az előadásokat iskolákban, óvodákban és a baranyai településeken is megtartották.
– Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy előadásainkon összesen 3465 felhasználónk vett részt, óvodás, iskolás gyerekek és felnőttek. Igyekeztünk minél több információt megosztani a felhasználókkal rádióműsorokon, szórólapokon keresztül, de a befizetési csekkek hátulján is feltüntettük a tudnivalókat – hallottuk Nevenka Kolesarićtól, a vállalat munkatársától.
– A hulladékot négy frakcióban szelektáljuk, a háztartások minden frakcióra külön zsákokat kapnak. A kék zsákokba a papírhulladékot gyűjtjük, a sárgába a műanyaghulladék kerül, a zöldbe az üveghulladékok a szürkébe pedig a fém. A papírhulladékba tartoznak az újságok, magazinok, prospektusok, katalógusok, levelek, füzetek, kartonok, irodai papír, könyvek, telefonkönyvek, papírzacskók. A sárga zsákokba a műanyag flakonok, poharak, öblítők és mosószerek flakonjai, műanyag fóliák, műanyag kupakok. Fontos, hogy ezeket a flakonokat, poharakat és egyéb műanyag üvegeket kimossuk, és csak utána tegyük a sárga zsákba. Az üveghulladékokba tartoznak az üvegek kupakok nélkül, üvegpoharak, befőttes üvegek, ezeknél is rendkívül fontos, hogy kimosva kerüljenek a zöld színű zsákokba. Fémhulladéknak számítanak az üres konzervdobozok, üdítős dobozok, alufóliák. A többi hulladék, amelyet nem tudunk szétválogatni, továbbra is a jól ismert szemetesekbe kerül – tudtuk meg Nevenkatól.

A papír- és műanyaghulladék elszállítása júliustól kezdve minden hónap utolsó hetében lesz a következő sorrend szerint:

Hétfő: Kácsfalusi és a Baranyaszentistváni járás

Kedd: Čeminaci és Dárdai járás

Szerda: Bellyei és Hercegszöllősi járás

Csütörtök: Darázsi és Baranyabáni járás

Péntek: Pélmonostor Város és a környező települések

Az üveg- és a fémhulladék elszállítása háromhavonta a hónap első hetében lesz a következő sorrend szerint:

Hétfő: Kácsfalusi és a Baranyaszentistváni járás

Kedd: Čeminaci és Dárdai járás

Szerda: Bellyei és Hercegszöllősi járás

Csütörtök: Darázsi és Baranyabáni járás

Péntek: Pélmonostor Város és a környező települések

Forrás: http://www.smu-mesz.hr

2 kukás rendszer indul a Vertikálnál

kuka1

2014 augusztus 1-ével a Vertikál Nonprofit Zrt. első körben az alábbi 7 településen vezeti be a 2 kukás rendszert:

Alsónémedi, Iváncsa, Perkáta, Polgárdi, Pusztaszabolcs, Szabadbattyán, Taksony

A VERTIKÁL Közszolgáltató Nonprofit Zrt. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fejlesztését tűzte ki célul annak érdekében, hogy a háztartásokban képződött hulladék mennyisége minél magasabb arányban hasznosításra kerüljön, csökkentve ezzel a lerakóba kerülő hulladékmennyiséget. Fejlesztési elképzelésük összhangban van a vonatkozó jogszabályokkal.

A hulladékgyűjtő edényzetekbe az eddig megszokott módon (1 kukás rendszer) kevert (biológiailag bomló és csomagolási hulladék) települési hulladék került gyűjtésre.

A lakosoknak a fejlesztés során ezen hulladékot a továbbiakban 2 felé szükséges gyűjteni (2 kukás rendszer).

  1. SÁRGA FEDELŰ EDÉNY: Az 1 db sárga fedelű INGYENESEN kiosztott edényzetbe kizárólagosan az alábbi tiszta, kimosott szelektív csomagolási hulladékok kerülhetnek:
  • műanyag (pl. PET palack, tejfölös-, joghurtos doboz, műanyag zacskó, fólia, raschel zsák, reklám táska, PP, HDPE jelzésű flakonok, egyéb kemény műanyagok LAPOSRA TAPOSVA);
  • papír (pl. újságpapír, szórólap, irodai papírhulladék, tiszta csomagolópapír);
  • Tetra-Pak italoskarton-dobozok (LAPOSRA TAPOSVA);
  • fém (alumíniumos italos doboz, alufólia, fém konzerves doboz);
  • porcelán (pl. törött tányér).

Amennyiben a sárga fedővel ellátott edényzet mérete nem elegendő az ingatlanon keletkező fentieknek megfelelő csomagolási hulladékoknak, úgy az az edényzet mellé további átlátszó zsákban is kihelyezhető. Az összegyűjtött csomagolási hulladék 2 hetente kerül ürítésre azon a napon, amikor a hagyományos edényzet ürítése is történik. A 2 kukás gyűjtés érdekében 2 hetente, 2 db hulladékgyűjtő gépjárművet indít a szolgáltató.

  1. JELENLEG IS HASZNÁLT EDÉNY: A biológiailag lebomló hulladék (fűnyesedék, lomb, kerti gyomok, konyhai maradék, egészségügyi hulladék) gyűjtése a jelenleg is használt edényzetben történik a bevett gyakorlat szerint, ezen biológiailag lebomló hulladék a csomagolási hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetbe NEM KEVERHETŐ. A fehér és színes üveg (pl. befőttes-, ásványvizes-, boros-, sörösüveg) gyűjtése hulladékgyűjtő szigeteken történik, kérjük az üveg hulladékokat ezen tárolókba helyezzék, ne a sárga fedelű edényzetbe.

A 2 kukás rendszer indulásával a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés (csomagolóanyag és zöldhulladék) megszűnik, a lomtalanítás változatlan formában működik a továbbiakban is.

A sárga fedelű edényzeteket az OHÜ Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. támogatásával „Hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése a Vertikál Nonprofit Zrt-nél” címmel elnyert pályázat (Projekt azonosító száma: OHU-IFPR-2013-001/133/2014) keretében tudjuk ingyenesen biztosítani, az ingatlanhasználóknak ez további terhet nem jelent. fejlesztés mellett a szolgáltatás és a díjfizetés változatlan formában történik. A többlet hulladékszállítási költséget a cég finanszírozza.

A sárga fedővel ellátott edényzeteket az Önkormányzatok segítségével 2014. július hónapban juttatjuk el a lakosság részére.

Forrás: http://www.vertikalzrt.hu

Problémás ügyfélszolgálatok

kuka2

Szinte az összes vizsgált hulladékkezelő társaság ügyfélszolgálati működésében talált hiányosságokat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. A távhőcégek szintén nem teljesítettek sokkal jobban.

41 hulladékgazdálkodási közszolgáltató társaság ügyfélszolgálatából 39 esetben tapasztalt valamilyen hiányosságot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) témavizsgálata – közölte a testület. 24 távhőszolgáltató ügyfélszolgálatát is vizsgálták: ezek közül 15 bizonyult problémásnak.

A témavizsgálat célja a távhőszolgáltatás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén működtetett ügyfélszolgálatok megfelelőségének vizsgálata volt a fogyasztóvédelmi törvényben előírt rendelkezések szempontjából. Az ellenőrzés kiterjedt annak felderítésére, hogy a szolgáltatók betartják-e az ügyfélszolgálatok működtetésére, nyitvatartási idejére és a panaszkezelésre vonatkozó előírásokat.

A lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztók tájékoztatásához fűződő jogának érvényesítése érdekében szükség van a hatósági jelenlétre – szögezi le a hatóság.

A vizsgálati jelentés elérhető erről a linkről.

Forrás: http://www.nfh.hu

Uniós környezetvédelmi fejlesztés Csengersimán és a romániai Nagytarnán

waste k hdr

Mintegy 220 millió forint értékű európai uniós környezetvédelmi fejlesztés valósult meg Csengersimán és a romániai Nagytarnán – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település körjegyzője az MTI-vel.

    Homoki Tamás elmondta, hogy a csengersimai református egyházközség és a település önkormányzata, valamint Romániából a temesváraljai református egyházközség és annak nagytarnai részlege együtt pályázott a környezeti nevelés helyi feltételrendszerének kialakítására.
    Csengersimán felújították és bővítették a régi református iskolát, amelyben 32 személyes ifjúsági szálláshelyet hoztak létre. Az Élet Vize Református Ifjúsági Ház névre keresztelt létesítményben kialakítottak egy környezeti bemutató termet is, amely a vakáció alatt táborozó diákok környezetvédelmi oktatását segíti.
    A csengersimai önkormányzat a projekt keretében a Simai-tó csatornájának környezetét tetette rendbe, a tó körül hat állomásos tanösvényt hoztak létre a gyakorlati képzés helyszíneként.
    A temesváraljai református egyházközség nagytarnai részlege 50 személyes szabadtéri iskolát létesített konferencia-teremmel együtt. Épült egy mesterséges tó, továbbá szabadtéri sportlétesítmény, sőt erdőt is telepítettek az oktatási intézmény köré. Újrahasznosított hulladékokból öt házikót is építettek, képzőhelynek.
    A beruházás mellett a nagytarnai iskola szakemberei dolgozták ki az oktatási segédanyagot, amelynek alapja az Asociatia Interaction 2050 nemzetközi környezetvédelmi képzési program.
    Homoki Tamás tájékoztatása szerint az együttműködő magyar és román partnerek 85 százalékos európai uniós támogatást nyertek a 725 ezer eurós fejlesztéshez. A két ország kormánya a költségek 10 százalékát állta, így csak 5 százalékos saját önerőt kellett biztosítaniuk a beruházáshoz, amely a Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósult meg.

Forrás: MTI