Bővül a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés is Szombathelyen

dontwasteit11 (3)

Amikor építkezünk, lakást újítunk fel vagy kertet rendezünk, sok hulladékkal kell számolnunk. Nem mindig könnyű eligazodni, hogy mi számít veszélyes hulladéknak, és hogy mit hol helyezhetünk el.

Makrai Károly, a szombathelyi hulladékudvar telepvezetője nem elégedetlen: tavaly 19700 lakossági ügyfelük volt, egy erősebb nyári napon nem ritkán kétszázan is megfordulnak a telepen. Ott jártunkkor is folyamatosan érkeznek az autók, többen lapátolják, vasvillázzák a hozott nyesedéket. Faller Ferenc utánfutóval jött: munkakesztyűben a karácsonyfa maradványait, meg a tavaszi almafa metszés hulladékát pakolja egy konténerbe. Azt mondja, egyszerűbb ide kihozni, mint az elégetésével bajlódni. Építési törmeléket is többször hozott már.

– A telepre történő beszállítás mindig mérlegeléssel és az adatok rögzítésével kezdődik – magyarázza Csonka György, a Szombathelyi Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetője. – Az ingyenes hulladéklerakás lehetősége a szombathelyi lakosokat illeti meg. Nyesedékből egy köbméternyit hozhatnak be naponta, építési törmelékből alkalmanként egy, évente összesen három tonnát.

Faller Ferenc utánfutón hozta ki a nyesedéket a hulladékudvarba. Mellette Makrai Károly telepvezető. Fotó: Varga Krisztina

A jellemző beszállítási mennyiség 600-900 kilogramm között van, ennyi fér rá egy átlagos utánfutóra. Ebbe a mennyiségbe egy kisebb átalakítás bontási anyaga belefér. Egy családi ház lebontása több törmelékkel jár: az ilyen szállítmányokat az Erdei iskola úti lerakóba irányítják, ahol térítés ellenében lehet elhelyezni. A bontási anyagok közül a pala, azbeszttartalma miatt veszélyes hulladéknak minősül, ezt a szomszédban levő Megoldás Kft-hez kell bevinni. Az apróbb, háztartási veszélyes hulladékokat a hulladékudvarban gyűjtik: a megmaradt gyógyszer, a fénycső, a szárazelem, a fáradt olaj, a festékes doboz, festékmaradék ugyancsak ingyenesen leadható, ártalmatlanításáról a szolgáltató gondoskodik. A telephelyre beszállítható az újrahasznosítható papír, üveg, fém, fólia, háztartási limlom és elektromos hulladék is.

– A legnagyobb mennyiségben építési törmeléket és kerti nyesedéket hoznak be hozzánk a lakosok – fűzi hozzá az ügyvezető. – Az előbbit technológiai célra, utak, támasztó rézsűk építésére használjuk fel a telephelyen, a zöld hulladék ledarálásra kerül és Gore-Tex technológiával komposztáljuk. A speciális fóliával letakart prizmákban 30-35 nap alatt komposztot nyerünk, amit rekultivációs munkálatokra használunk.

Csonka György elmondta azt is, hogy a Petőfi telep, Újperint városrészekben már bevezetett házhoz menő szelektív zsákos gyűjtést július elsejétől bevezetik a gyöngyöshermáni városrészben is. A szórólapokat és a sárga gyűjtőzsákokat már kijuttatták az 1500 ingatlanra. A lakók ezen túl otthon, a szolgáltató emblémájával ellátott sárga színű zsákba gyűjthetik a papírt, a fém élelmiszeres dobozokat, a petpalackot, a tejes, üdítős kartonokat. A zsákokat havonta szállítják el, s akkor osztják ki a következő havi zsákokat is. Az újra felhasználható hulladék ilyen módon való gyűjtése a gyűjtőszigetes módszernél költséghatékonyabban végezhető. De jól jár a lakosság is, hisz ha a nagyméretű palackok és csomagolóanyagok nem kerülnek a hagyományos kukába, kisebb űrméretű gyűjtőedény használata is elegendő és nem elhanyagolható a környezetterhelést csökkentő hatás sem.

Varga Krisztina

A cikk eredetiben itt olvasható: http://vaol.hu

Nincs rá pénz – patthelyzet a szemétszállításban

dontwasteit11 (5)

A hulladékszállítási díj összege nem fedezi a tevékenység ellátásához szükséges költségeket. Kérdés: mi lesz ezután, hiszen az önkormányzat sem tudja finanszírozni a veszteséget.

– A hulladékszállításhoz mint közszolgáltatáshoz tartozó tevékenységhez kapcsolódó rendelkezések, valamint a rezsicsökkentéssel kapcsolatos előírások nyomán 2014-től Túrkevén a hulladékgazdálkodási ágazat veszteségessé vált. Ismereteim szerint más hulladékgazdálkodási közszolgáltatónál is hasonló a helyzet – mondta Papp László, a Városgondnokság Nonprofit Kft. ügyvezetője.

– Ennek oka, hogy a vonatkozó törvény értelmében kizárólag hulladékgazdálkodással foglalkozó társaság vagy nonprofit gazdasági társaság végezhet ilyen tevékenységet, de csakis elkülönítetten végezheti. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a társaság más tevékenysége nyereséges, akkor sem lehet keresztfinanszírozást végezni. Cégen belül nem lehet pénzt átcsoportosítani. Ez a probléma jelentkezett nálunk, Túrkevén is – árulta el. – Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet folytatunk más vállalkozások mellett. Azonban hiába vannak nyereséges vállalkozásaink, ezekből nem tudunk a hulladékgazdálkodási ágazatba pénzt áttenni a törvényi előírások értelmében – mondta.

Mindez azt jelenti, mondta Papp László, hogy a lakosság által befizetett hulladékszállítási díj összege nem fedezi a tevékenység ellátásához szükséges költséget. Durva számítások alapján a lakosság által befizetett összeg vagy az általunk befizetett lerakói díjat vagy a dolgozók bérét, annak járulékait és a gépjárművek üzemeltetését fedezi – vagyis körülbelül a tevékenység költségeinek 50 százalékát.

– Itt jelentkeznek a problémák, hogy ebből a díjból mit fizessünk ki? – tette fel a kérdést Papp László is. – A bért, s annak járulékait ki kell fizetnünk, hiszen a dolgozóknak valamiből élniük kell, illetve a járulékok kifizetése elengedhetetlen a köztartozás-mentességünkhöz, ami feltétel a tevékenységünk engedélyeztetéséhez. A lakosság által befizetett díj összegének emelését nem engedi a törvény. A rezsicsökkentés nekünk 22 százalékos árkiesést jelent. Egy megoldás létezik: valamilyen módon pótolni kell a veszteséget!

Ebben az esetben a törvény megengedi, hogy vagy állami, vagy tulajdonosi, tehát önkormányzati pótlásra kerüljön sor. Túrkeve önkormányzata, anyagi helyzetét ismerve azonban nem teheti ezt meg. Tavaly év végén kiírtak egy pályázatot az önkormányzatok részére, amely ezeknek a veszteségeknek a finanszírozásához kompenzációt nyújthat. Túrkeve is pályázott, mintegy 25 millió forintra.

Dr. Szabó Zoltán polgármester elmondta: a testület rendkívüli ülésén állást foglalt, hogy nem tudja vállalni a város a hiányzó összeg kifizetését. A beszedett díjakból nem lehet fenntartani a tevékenységet veszteségek nélkül. A képviselő-testület zárolta az aszfaltozásra, kátyúzásra szánt pénzt és a 2013-as év maradványpénzeinek terhére tudtak átutalni a Városgondnokság Nonprofit Kft. számára 6,5 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy egyetlen fillér sem maradt emiatt útjavításra.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.szoljon.hu

 

Nem talál lerakó helyszínt az AVE Nagyszőlős

kuka3

A Nagyszőlősi Járási Tanács ez év májusában hozott határozatával július elsejétől megtiltotta, hogy a járás környező településeiről a háztartási hulladékot a városi szemétlerakóra szállítsák.

szemet nagyszolos

Így a környező falvakból nem tudják hova elszállítani a hulladékot. A probléma megoldása érdekében ülést tartott a járási tanács július 8-án, melyen részt vettek a falvak polgármesterei, az AVE-Nagyszőlős szemétszállító vállalat vezetősége, Bocskai István, Nagyszőlős polgármestere, Vitalij Ljubka, a járási közigazgatás vezetője, valamint a megyei, városi és járási tanácsok képviselői.

Az AVE-Nagyszőlős vállalat már tíz éve szállítja el a háztartási hulladékot a városból és a járás 45 településéről a Tiszaszirma melletti hulladéklerakóra, amely jelenleg már képtelen több szemét befogadására. A tervek szerint a vállalatnak egy modern, európai szabványnak megfelelő szemétlerakót kellett volna építenie Rákospatak, Gődényháza, Tiszapéterfalva vagy Felsősárad mellett. Az új telep területének kijelölését illetően a települések polgármestereivel nem jutottak kompromisszumra, mivel az adott települések lakosai ellenzik a szemétlerakó felépítését falvaik közelében.

Bocskai István polgármester elmondta, hogy a város önkormányzata már öt alkalommal hosszabbította meg a szerződést az AVE vállalattal és a továbbiakban csak akkor köt újabbat, ha elkészülnek az építkezésre kijelölt földterület hivatalos okmányai. Elmondása szerint a telep felépítése új munkahelyeket biztosít és befektetéseket hozhat a mellette lévő falunak.

Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke ígéretet tett arra, hogy a megyei költségvetésből támogatni fogják annak a falunak a szociális infrastruktúráját, amely megegyezik a vállalattal.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://karpatalja.ma

Döglött macska a szemétben – már nem lehet nyerészkedni a hulladékon

kuka2

Igazi bűvészmutatványra készül a kormány a szemétdíjakkal. Újabb rezsicsökkentést ígér, miközben a hulladékok veszteséges elszállítására sokszor csak állami kényszer nyomán hajlandók a vállalkozások. Bár a kormány addig trükközött, hogy már teljesen összezavarta a publikumot, a megoldás kezd felsejleni – írja a vs.hu.

A döglött macska. Az tehet mindenről. Jön be a fuvar a szemetesek telepére. Kiborítják az elméletileg szelektíven gyűjtött hulladékot a futószalagra. Jönnek a szorgos kezek, hogy kiválogassák, ami mégsem odavaló. Erre mit szednek ki? Egy döglött macskát. Na jó, rakjátok vissza, mert ez annyira szennyezett! – hangzik a főnöki utasítás, és már kattog is a pénztárgép a góré fejében: hát, ezért se söpörjük be a suskát, pedig most egekben van a papír ára…

Persze túlzott leegyszerűsítés lenne azt mondani, hogy a döglött macskák miatt dobják be sorra a törülközőt a főként vidéki hulladékos cégek, de a „koszos” szelektív hulladék mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy a kisebb településeken még kompenzálni sem lehet a szemétszállításon keletkező veszteségeket.

Föld napja - Olajhulladékkal szennyezett tavak Erdélyben
Forrás: MTI / Czeglédi Zsolt

CSŐDVESZÉLY

Igaz, július 1-jétől már törvény mondja ki, hogy nem lehet profitjuk a szemétszállítóknak, legalábbis a tulajdonosok nem vehetik ki a hasznot a maguk gazdagodására. Ám ha a tevékenység eddig sem volt nyereséges, akkor édesmindegy, hogy a profittal mit lehet kezdeni. Márpedig hiába került egy évvel ezelőtt minden hulladékos cég többségi állami vagy önkormányzati tulajdonba, hiába vették ki az ármegállapítás jogát az önkormányzatok kezéből, hiába fagyasztották be a rezsicsökkentett tarifákat, és hiába kényszerítették nonprofit cégformába a hulladékkezeléssel foglalkozó vállalkozásokat, a rendszer omladozik.

Nehéz lenne másképp megfogalmazni azt, hogy jelenleg az ország több mint 300 településén csak akkor szállítják el a szemetet, ha arra a törvény erejével köteleznek valakit. A számuk pedig egyelőre nem fogy, hanem gyarapszik. Legutóbb például Kunmadarason kellett kijelölni egy szolgáltatót, mert a helyi önkormányzat cége júliustól már nem volt hajlandó bevállalni a veszteségeket.

Hulladék, szemét
Forrás: MTI / Balázs Attila

A tiszafüredi hulladékos cég, az NHSZ Tisza Nonprofit Kft. június 30-án, délután fél 5-kor kapott egy e-mailt a katasztrófavédelemtől, hogy másnap reggeltől ők a felelősek a kunmadarasiak szemetének az elszállításáért. „Reménykedtem, hogy nem minket jelölnek ki” – mondta a VS.hu-nak a Tisza ügyvezetője, Berencsi Zoltánné, mert azért voltak persze előzetes puhatolózások –, „de önként senki sem vállalta a feladatot”.

Kunmadarason a tarifa (negyedévente 2343 forint) nem éri el a tiszafüredi ürítési díj felét, pedig ott is éppen csak annyi nyereség maradt a tavalyi éven, hogy – látva a befagyasztott árakat – tartalékoljanak az idei esztendőre. Fejlesztésre már nem is gondoltak, hiszen tavaly óta két új közterhet is fizetniük kell, a lerakási járulékot és (hulladékgazdálkodóként!) az energiaszolgáltatók különadóját. Az állam ez utóbbiból ellentételezi a rezsicsökkentést a távhőszolgáltató cégek számára. Csak azért, hogy egyszerű és könnyen átlátható legyen a gazdálkodás.

PÉNZHIÁNY

De hát akkor mit tehet egy cég, ha előre látja, hogy veszteséges a gazdálkodása, mégis kötelezik, hogy növelje a hiányokat? A kétségbeesés után – hangzik Berencsiné válasza – pénz után néz. A Közmű-szabályozási Hivatal például hirdeti, hogy az indokolt többletköltségekre támogatást lehet igényelni. A tiszafürediek utánajártak. Még senki sem kapott a támogatásból, mert egy olyan táblázatot kell kitölteni, ami eddig mindenkinek a képességeit meghaladta.

Tavaly decemberben a Földművelésügyi Minisztérium egy másik pályázatot is kiírt az önkormányzatoknak a hulladékgazdálkodási feladatok ellátásához, de a másfél milliárdos keretre 14,5 milliárdos igény érkezett, úgyhogy azóta sem hirdettek eredményt. Bár a minisztérium a VS.hu érdeklődésére azt válaszolta, hogy a közeljövőben ez már megtörténik, a forrás még itt sem látszik.

Pedig annyi jó szemétbiznisz van! Fémkereskedelem, hulladékégetés, papírgyűjtés… Miért nem próbálnak abból megélni? – tette fel a VS.hu az újabb kérdést. Az új üzletág kifejlesztéséhez is pénz kellene, ami viszont nincs – érkezett a válasz a tiszafüredi cég vezetőjétől. Ráadásul vidéken a szelektív gyűjtési kultúra sem alakult ki. Az NHSZ Tisza Nonprofit Kft. 42 településen szolgáltat, négy megye aprófalvaiban, a 16 ezer lelkes Mezőkövesd a legnagyobb település. A lakók többsége idős özvegyasszony. Így egyrészt nem lehet összegyűjteni érdemi mennyiséget a jó pénzért eladható papírból vagy műanyagból, másrészt pedig döglött macska is kerül a szelektív hulladékba.

Próbaüzem a kökényi Regionális Hulladékkezelő Központban
Forrás: MTI / Sóki Tamás

PÉNZBŐSÉG

Sebaj, a Fidesz a választási kampányban beígérte, hogy ősztől, az önkormányzati választások előtt újabb rezsicsökkentések lesznek, a szemétdíjak például akár újabb 10 százalékkal is mérséklődhetnek. De akkor miből lesz pénz? Miből tankolják meg például a kukásautókat? Hát az egységesítésből, amit utóbb akár a piac újraelosztása is követhet.

Az állam először is maga alá gyűrte a közszolgáltatásban részt vevő hulladékos cégeket, amelyekben kisebbségi tulajdonosként ugyan maradhattak volna magánvállalkozások, de a rezsicsökkentés után a döntő többségük megfutamodott a veszteségek elől. Majd megkezdődött a magánérdekek kiszorítása a profitot hozó szemétbizniszekből is.

A fémkereskedelem tavaly novemberi újraszabályozásával az államosítás ugyan elmaradt, de a 200 milliárdos piacra már csak a nagyobb szereplők léphetnek be, ami mostanság jószerével csak állami vagy önkormányzati érdekeltségeket jelent. Jövő januártól pedig már a papírt sem gyűjtheti akárki. Kizárólag közszolgáltató húzhat belőle hasznot, amivel befellegzett azoknak a magáncégeknek, amelyek eddig például abból éltek, hogy felvásárolták azt a papírt, amely az óvodák, iskolák által meghirdetett akciókban halmozódott fel, és – persze haszonnal – továbbadták azt a feldolgozóknak.

Fémhulladék
Forrás: MTI / Máthé Zoltán

Azt azonban láttuk, hogy ezekből a zsíros üzletekből nem mindenki tud részesülni, miközben a jelenlegi tarifák az esetek nagy részében nem fedezik a hulladékkezelés költségeit. Ha feltételezzük is azt, hogy a fém- vagy papírbiznisz áldásaiból mindenkit részesíteni akarnak, ahhoz a tarifákat is egységesíteni kell, vagyis megállapítani egy középértéket, és a szolidaritási elv alapján kiegészíteni a befolyt díjat ott, ahol szükséges, illetve elvenni onnan, ahol az adottságok (például laksűrűség vagy elterjedtebb szelektív gyűjtés) miatt eleve van profit a tevékenységen. Ebbe átlagosan még akár rezsicsökkentés is bekalkulálható. Az Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal most dolgozik ennek a tarifarendszernek a kidolgozásán.

SZERENCSELOVAGOK

Ezek után, ha elsirattuk azt, hogy egy újabb szabad piac esett áldozatául annak, hogy elfeledtük, mi volt a rendszerváltás előtt, és megint úgy látjuk, hogy az állam bölcsebb szereplő, még akár működőképes is lehet a szisztéma. Az aggodalmat ebben az esetben már csak az okozhatja, hogy az elmúlt évek hasonló állami szerepvállalása végül mindig a piac újraosztásával járt. Ez történt a tarfikokkal, a takarékszövetkezetekkel, a mobilparkolással, az állami földbérlettel.

És ez a szemetesek esetében akár észrevétlenül is történhet. Az állami és önkormányzati hulladékszolgáltatóknak lehetnek például alvállalkozói, akiknek a kifizetése a nonprofit közszolgáltató szempontjából költségként számolható el. Így a közcégből finanszírozott cégnél profit ugyan nem jelentkezik, de az alválalkozó felé megállapított díj jócskán tartalmazhat hasznot.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://vs.hu

“Környezeti katasztrófa” is fenyegetheti Beregszászt

kuka4

“Környezeti katasztrófához” is vezethet az államkincstár azon rendelkezése miszerint a hulladék összegyűjtésének finanszírozásával kapcsolatos kiadások kikerültek a védett cikkelyek közül.

"Környezeti katasztrófa" is fenyegetheti Beregszászt

A közlés szerint a témában találkozott a városi önkormányzat és a város tisztántartásáért felelős Bio-Bereg vállalkozás vezetői, hol elhangzott, hogy a rendelkezés miatt 2013 és 2014 folyamán állandóan tartozások jelentkeztek az e szolgáltatást nyújtókkal szemben. A témában sorra kerülő tanácskozások után Babják Zoltán polgármester tegnap áradta Luncsenko Valerijnak, a megye kormányzójának, a városi tanács képviselőinek beadványát, ami kimondja, hogy a Miniszteri Kabinethez kell fordulni annak érdekében, hogy a városok takarítását és fenntartását célzó kiadások visszakerüljenek a védett cikkelyek közé.

Forrás: http://www.refradio.eu/

Orbán-Tarlós paktum: BKV oda, közműcégek ide

waste k hdr

Formálódik a Tarlós–Orbán-paktum: a főpolgármester lemondana a BKV-ról, a hulladékkezelésről és a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) kisebbségi részvényhányadáról, cserébe pedig megtarthatná a Fővárosi Vízműveket, illetve a kisebb cégeket.

 Egyelőre ez a helyzet, de az alku még nincs lezárva, hiszen a képet erősen átszínezheti Tarlós István igénye az új közgyűlés elleni vétójogra, illetve maga a választási eredmény.

Egyezkednek
Egyezkednek
Móricz-Sabján Simon

Azt Tarlós István sem tagadja, hogy az őszi voksolás előtt – s vélhetőleg utána is – visszatérnek erre a kérdésre Orbán Viktor miniszterelnökkel. A kormány egy közös nonprofit állami cégbe tömörítené a közszolgáltatókat. A szolgáltatás biztonságát ugyanis szerintük csak állami cégek garantálhatják. Ráadásul csak az állami társaságokat tudják rábírni arra, hogy a megtermelt nyereséget teljes egészében az üzembiztonságra és a színvonal emelésére fordítsák.

A fentiek szellemében állami tulajdonba vennék az FCSM-et és a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt-t. Az FKF bekebelezésével kiteljesedhet az állami hulladékkezelési monopólium, de szétzúznák Tarlós álmát. A főpolgármester ugyanis egy cégbe vonta volna össze a fővárosi víziközműcégeket, a vízművet, a szennyvíztisztítót, a csatornázási műveket, a szippantósokat.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://nol.hu

Használtruha konténereket helyezett ki az NHSZ Szolnok

katicak

Tovább csökkenhet a kommunális hulladék mennyisége és még a rászorulókon is segítenek. A megyeszékhely köztisztaságáért felelős társaság félszáznál is több használtruha-gyűjtőkonténert helyezett ki Szolnok számos pontján.

Textíliák, ruhaneműk, lábbelik, játékok. Ezek kerülhetnek bele a szelektív gyűjtőszigetekre kihelyezett új, krémszínű konténerekbe. Az NHSZ Szolnok Zrt. – kibővítve az eddigi lehetőségeket – a város frekventált pontjain, összesen 56 helyszínen helyezett ki használtruha-gyűjtőkonténert. Az ürítést igény szerint végzik, de havonta egyszer biztosan elszállítják a konténerek tartalmát. A társaság Szolnok mellett Újszászon és Kengyelen is tervezi a használtruha-konténerek kihelyezését.

Forrás: http://www.szolnoktv.hu

Fizetniük kell, pedig nem használják ki a szolgáltatást

petki

Lapunkhoz fordult panaszával egy békéscsabai asszony, aki tizenöt másik család társaságában él egy a Lencsésin található, több emeletes panelházban. Elmondta, az egész épületnek négy hulladékgyűjtő edényzete van, ugyanakkor egy-egy ürítésig csak egy vagy kettő szokott megtelni. A problémája, hogy miért kell mind a négyért fizetniük, amikor nem használják ki teljes mértékben a szolgáltatást.

— Ahhoz, hogy pontosan meg lehessen határozni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételénél mekkora űrmértékű gyűjtőedényzet indokolt, ismerni kell az igénybevevő lakások számát és a most használt gyűjtőedények méretét egyaránt — reagált a konkrét megkeresésre Csiaki Tamás, az önkormányzat városüzemeltetési osztályának vezetője.

Elmondta, a városi közgyűlés éppen a napokban módosította a hulladék elszállításával foglalkozó helyi rendeletét. Az ülésen érkezett hasonló tartalmú észrevétel az egyik lakostól.

Akkor elhangzott, jelenleg nem adottak a technikai feltételek ahhoz, hogy a lakosságnál keletkező települési szilárd hulladék mennyisége minden egyes igénybevevő esetében, szállításonként teljes pontossággal mérhető legyen. A jelenlegi közszolgáltató nem rendelkezik vonalkódos azonosító rendszerrel a szállítójárműveken, valamint az ehhez szükséges informatikai infrastruktúrával.

Az már az Alkotmánybíróság tavaly hozott határozatát böngészve derül ki, hogy önkormányzatok a díjfizetés szabályozásánál átalányt alkalmaznak.

A grémium szerint „életszerűtlen és a jogalkotótól nem elvárható, hogy arra kötelezze a szemétszállítást végző szolgáltatót, hogy a ténylegesen keletkező szemétmennyiséget minden egyes ingatlan esetében minden alkalommal pontosan mérje meg, és ez alapján határozza meg a fizetendő díj mértékét.

Ha ugyanis pontosan a szemét mennyisége volna a szemétszállítási díj alapja, félő volna, hogy a díj fizetésére kötelezett jogalanyok egy része más, nem legális módon oldaná meg a keletkezett hulladék elhelyezését, így csökkentve a szeméttároló edényben elhelyezett, az ingatlanból elszállítandó szemét mennyiségét, terhelve és veszélyeztetve ezáltal a környezetet.”

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.beol.hu

Ismét köztulajdonban a hulladékkezelés és szállítás

dontwasteit11 (1)

A DVG Zrt.-n keresztül újra az önkormányzat 100 százalékos tulajdonába kerül a hulladékkezeléssel és szállítással foglalkozó Dunanett Kft.

A csütörtöki rendkívüli közgyűlés nem nyilvános szakaszában, zárt ülésen döntöttek arról a városatyák, hogy jóváhagyják a DVG Zrt. vételi ajánlatot tegyen a Dunanett Kft. kisebbségi üzletrészére, amelynek a jelenlegi tulajdonosa a Pomázi Csaba és Neszmélyi Gyögy érdekeltségébe tartozó Energott Kft.

Az önkormányzat lapunknak elküldött tájékoztatója szerint a közgyűlés úgy döntött, hogy a 115 millió forint kölcsönt nyújt a DVG Zrt.-nek, hogy megvásárolja az Energott Kft. Dunanett Kft-ben lévő 49,87 százalékos üzletrészét, ezen felül 8 millió forint keretösszeget biztosít az átutalás és egyéb költségek fedezésére. A kivásárlással a Dunanett ismét 100 százalékos önkormányzati tulajdonba került.

A kivásárlással a Dunanett ismét 100 százalékos önkormányzati tulajdonba került, így a megváltozott jogszabályi feltételeknek megfelelően továbbra is zökkenőmentesen tudja ellátni közszolgáltatási feladatai – áll a zárt ülésről kapott összefoglalóban.

Változó tulajdonosi struktúra. A DVG Zrt. 115 milliót fizethet az Energott Kft. kisebbségi üzletrészéért (Fotó: Ady Géza)

A Dunanett tulajdonosi szerkezetének átalakítását főként a törvényi kötelezők indokolták. Mint lapunkban már olvashattak róla, 2012-ben hozta meg az országgyűlés a hulladékról szóló törvényt, amelynek értelmében 2014 július elsejétől csak az a nonprofit társaság végezhet hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amely erre vonatkozó közszolgáltatási engedéllyel és az OHÜ, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. által kiállított minősítő okirattal rendelkezik.

A cég végül minden szükséges engedélyt megkapott, július 1-től Dunanett Nonprofit Kft. néven működik.

A DH-nak nyilatkozó ágazati szakemberek szerint a DVG Zrt. jó áron, viszonylag olcsón szerezte meg az Energott Kft. üzletrészét. Az eladást indokolhatta, hogy a nonprofit formában működő cégeknél osztalék felvételére nincs lehetőség. Szintén ágazati vélemény, hogy ha a Dunanett-nek nem sikerült volna megszereznie a szükséges engedélyeket, a térségből több szolgáltató is örömmel betöltötte volna a keletkezett piaci űrt. Vélhetően az adott vállalkozás saját gépparkjával és dolgozóival, így veszélybe került volna annak a közel százhúsz embernek a munkahelye, aki jelenleg a helyi központtal működő szemétszállítási cégnél dolgozik.

A Dunanett Kft. 1997. január 1-től működik gazdaságilag önálló vállalkozásként. Alapítója még 100 százalékban a helyi önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévő DVG Zrt. volt.

Tizennégy éve, 2000 július 1-én a Becker-Pannónia (2005-től Bio-Pannónia, többségi tulajdonosa az Energott Kft.) 49,6 százalékos üzletrészt szerzett a Dunanett Kft-ben.

A cégből most kiszálló Energott Kft-t Pomázi Csaba 1997 februárjában alapította, amelyben 2006 óta tulajdonostársa Neszmélyi György, a Közgép-Energia Kft. jelenlegi ügyvezetője. A 2012-ben 8,8 milliárd forint árbevételt és 543 millió forintos adózott eredményt produkáló Energott cégbirodalma kiterjedt, az atlatszo.blog.hu összesítése szerint mintegy 25 cégben tulajdonos vagy résztulajdonos

Szabó Szabolcs

A cikk eredetiben itt olvasható: http://duol.hu

Kétszer hatékonyabb a szelektív gyűjtés

dontwasteit11 (3)

Gördülékenyen működik Pécsett a nemrég útjára indított házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. A 17 milliárd forintos Mecsek-Dráva Program keretein belül idén kezdődő új rendszerben kétszer annyi hasznosítható hulladék került a Biokomhoz, mint korábban. 

A szemétszállításban beállt változásokhoz fontos tudni, hogy a lakossági szelektív hulladékgyűjtés korábban sem volt ismeretlen fogalom a városban. A ’90-es évek vége óta Pécs több családi házas övezetében (Kovácstelep, Budai városrész, régi Kertváros, később a Mecsek-oldal, Pécs-Újhegy) működik házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. A lakók a Biokom által biztosított zsákokba halmozhatták az újrahasznosítható anyagokat.

A rendszer annyira hatékonyan működött, hogy amíg az országban 4-5, addig Pécsett 12%-os volt az hasznosítható hulladékok kinyerése a kommunális szemétből.

Ezen háztartások számára tehát nem volt idegen a lakossági szelektív hulladékgyűjtés, így a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt keretein belül ezekben a városrészekben vezetik/vezették be először az újítást. Eddig összesen három városrészben indultak el a járatok, július 12-én, szombaton pedig a Budai Külvárosban is megkapják az új edényeket a családok.

kukak6

Az ott élők szombaton (2014.07.12-én) 8.00-14.00 óra között a Bokor utca 52. előtti parkolóban vehetik át az edényeket.

A tapasztalatok eddig nagyon pozitívak – mondja Girán János, a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás munkaszervezeti vezetője.

- Az elmúlt hetek gyakorlata alapján elmondhatjuk, hogy a lakosok sokkal nagyobb aktivitást mutatnak ennek az új rendszernek a bevezetésével a szelektív gyűjtésre, mivel az adataink alapján közel kétszer annyi hasznosítható hulladékot gyűjtenek be hulladékkezeléssel megbízott Biokom NKft. járatai az új edényekből, mint a zsákos rendszerben.

A hulladék szétválogatásával és megtisztításával egyelőre nincs probléma, de ez vélhetően annak is köszönhető, hogy az edényes gyűjtést eddig még csak azokon a területeken vezették be, ahol korábban is volt házhoz menő zsákos szelektív járat. Azt azonban a Biokom még nem tudja megjósolni, hogy a többi városrészben mennyire megy majd gördülékenyen a gyűjtés, mindenesetre remélik a legjobbakat – teszi hozzá Girán János.

hulladékgazdálkodás

A közeljövőben az alábbi városrészekben vezetik be a házhoz menő járatot: Gyárváros, Meszes, Erzsébet-telep és környéke, Diósi városrész.

A város megváltozott szemétszállítási rendszerében továbbra is fontos szerep jut a gyűjtőszigeteknek, de a közterületeken további üveg gyűjtőedényeket is kihelyeznek majd, ez utóbbihoz ugyanis nem tartozik külön kuka a háztartásokban. Lesznek emellett hulladékudvarok is, ahová a megszokott módon a már nem használt akkumulátorokat, étolajat, műszaki termékeket, a lomot, elemeket vihetjük el.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.pecsma.hu