Totális rezsiállamosítást jelentett be Rogán

kuka3

Két, közösségi tulajdonban lévő nonprofit rezsiszolgáltató cég jöhet létre, mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerdán az Inforádióban. Rogán Antal azt mondta, hogy a múlt heti tapolcai Fidesz-KDNP-frakcióülésen döntöttek arról, hogy felhatalmazzák a kormányt egy nonprofit, közösségi tulajdonban lévő rezsiszolgáltató létrehozásáról szóló munka elindítására – írja az index.hu.

A tanácskozáson úgy határoztak, hogy kétféle ilyen cég álljon majd fel. Az egyikhez azok a területek tartoznának, amelyek eddig inkább piaci szolgáltatások voltak, így elsősorban a gáz, a villamos energia és a távhő, bár utóbbi jellemzően önkormányzati szolgáltatás.

A másik, szintén nonprofit cég azokat a szolgáltatásokat fogná össze, amelyek eddig is leginkább önkormányzatiak voltak, így például a víziközmű-szolgáltatást és a hulladékszállítást. Lehetővé kell tenni, hogy az országban (a lakosság körében) bárki választhassa ezt a két nagy nonprofit társaságot, amelyek gyakorlatilag egyetemes szolgáltatók lennének.

Arra a kérdésre, hogy a két cég megvásárolná-e a most működő szolgáltatókat, a politikus azt válaszolta: a nonprofit rezsiszolgáltatók ügyében konkrét döntések még nem születtek, először a kormánynak kell vázolnia elképzelését.

“Addig nem akarok semmit megelőlegezni, amíg a részletkérdéseket nem tárgyaljuk át, (…) ez a jövő év tavaszának témája lesz”, az említett céges struktúra a következő év elején körvonalazódhat – mondta Rogán. Februárban Lázár János azt mondta, hogy a kormány közeli célja, hogy egyedüli szereplő legyen a magyar energiapiacon.

A fideszes politikus hozzátette, hogy arra is kérték a kormányt: vizsgálja meg, hogy a paksi atomerőmű tudná-e a jelenleginél is olcsóbban adni a villamos energiát az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek. A paksi bővítés lehetséges adóemelési hatásairól itt írtunk bővebben.

Idén tavasszal Németh Lászlóné fejlesztési miniszter jelentette be, hogy nonprofit energiaszolgáltatók lesznek Magyarországon.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://index.hu

Már üzemel a hulladék-feldolgozó Cserhátpusztán…

kuka2

A Marcali Regionális Hulladékkezelő Központban sikeresen lezárult a próbaüzem, az üzemeltetés eddigi tapasztalatairól és a jövőbeni feladatokról kérdeztem Krajczár Ibolyát, a hulladékfeldolgozást végző Marcali és Térsége Közszolgáltató ügyvezetőjét.

A helyi lakosok számára egy új, nekünk is korszakváltást jelentő létesítménnyel gazdagodott a térség – jelentette ki az ügyvezető. – Valósággá vált, amit évek óta csak reméltünk: a háztartásokban képződő hulladék, amelyet gyűjtünk, már nem közvetlenül a lerakóba kerül, hanem előkezelést követően értékes anyagokat, hő-hasznosításra kerülő, magas fűtőértékű anyagot és takaróföldet állítunk elő belőle. Többszintű szeparációval leválasztjuk a mágnesezhető fémet, és külön tudjuk választani az Alu dobozokat is. Ezek további kezelést követően értékes nyersanyagok lesznek újra.

Milyen tapasztalatai voltak a próbaüzemnek?

Talán az elején kezdem, hiszen a vállalkozásunknak fel kellett nőni a feladathoz. Szó szerint, hiszen jelentős humán erőforrás fejlesztést hajtottunk végre, mára 24 fő dolgozik a Kft-nél. Megbirkóztunk a feladatokkal, sőt a kollégáimat messzemenő dicséret illeti, hiszen szuper gyorsasággal tanultak meg modern vezérlésű gépeket kezelni, sajátították el a hulladékos szakma specialitásait.

Konkrét tapasztalatunk több is volt, nem tudtuk eddig, hogy a hazai hulladék különösen magas nedvességtartalmú, ehhez kellett átprogramozni a gépsort. A helyi anyagösszetétel is most konkretizálódott, tudjuk már, hogy mennyi műanyagot, fémet, papírt bennhagyunk a vegyes hulladékban ahelyett, hogy külön gyűjtenénk, de sorolhatnám… Összességében a próbaüzem sikeresen befejeződött és fennakadás nélkül vettük át a létesítményt üzemeltetésre.

Mi történik a kukás kocsi által gyűjtött hulladékkal itt a kezelő központban?

Hosszú lenne részletesen bemutatni a technológiát; aprítás, rostálás, fémleválasztás, nehézanyag leválasztás, újabb aprítás, tömörítés, bálázás jelenti a mechanikai elemeket. A szerves részt komposztáljuk, majd azt is rostáljuk, kivesszük a fémet, üveget, köveket, papír és nylon szennyezést, és földszerű anyag képződik. A végtermékeket, amik azért még hulladékok, értékesíteni, hasznosítani lehet, vagy legalábbis kedvezőbb környezeti feltételekkel tovább kezelni, ártalmatlanítani.

Új mobileszközökkel is gyarapodott a szolgáltató.

Új gyűjtőautók, szállító járművek érkeztek, és természetesen a kezelő központban értékes nehézgépekkel dolgozunk. Ezek üzemben tartása többletköltség ugyan, de a közszolgáltatás minőségét, a kollégáim munkafeltételeit jelentősen javítják. Bízom benne, hogy sokan megcsodálták az új gyűjtőautókat, de talán a kék szelektív kukáknak, vagy a komposztáló ládáknak is örültek sokan. Ezek mind a Mecsek-Dráva Program sikerességének köszönhetően kerültek Marcaliba, használatuk felelősséget is jelent.

Mi várható jövőre?

Ha a díjváltozásra utal a kérdés, még egy kis türelemre van szükség, hogy konkrétabbat tudjunk. Szeptember 30-a az a határidő, ameddig a hatósági árat meg kell állapítani. Erre nincs ráhatásunk, a díjelőkészítéshez a szükséges információkat megadta az összes szolgáltató a hivatalnak. Ha a létesítmény üzemeltetésénél gondolok a jövőre, akkor már most mondhatom, készek az elképzelések a bővítésre, a továbbfejlesztésre csakúgy, mint a szolgáltatás újabb fejlesztésére a gyűjtési körzetünkben.

 

DSC_3241
DSC_3244
DSC_3270
DSC_3273
DSC_3274
DSC_3282
DSC_3284
DSC_3286
DSC_3294
DSC_3300
DSC_3301
DSC_3304
DSC_3310
DSC_3311
DSC_3316
DSC_3319
DSC_3322

A cikk eredetiben itt olvasható: http://marcaliportal.hu

A hulladékudvarban akár fizetnek is a szemétért

katicak

Hajdú-Bihar megyében csupán egy hulladékudvar van. Ezt az AKSD. Kft. üzemelteti Debrecenben az István út 136. alatt.

Csak debreceniek vehetik igénybe

Csak debreceniek vehetik igénybe - © Fotó: HBN

A hulladékudvart csak debreceniek vehetik igénybe, mégpedig úgy, hogy mindent, ami nem fér bele a háztartási kommunális hulladékgyűjtőbe, a szelektív gyűjtőkbe, vagy esetleg veszélyes hulladék, a lakos ingyen beviheti a hulladékudvarba. Annyi a megszorítás, hogy az átvevő anyag-fajtánként meghatározza a leadható mennyiség súlyát.

Vannak olyan hulladékok is, amelyekért az átvevő fizet. Ilyen például különféle csomagolóanyagok, hulladékolaj. Éppen ezért nehéz megérteni azt, hogy a szelektív szigetek mellé, vagy az erdőbe viszik az emberek azt a hulladékot, amit ingyen be lehet vinni ahulladékudvarba.

A hulladékudvart a közületek is igénybe vehetik, viszont mivel nekik el kell számolniuk a vállalkozás működése kapcsán termelődött veszélyes hulladékkal, ezért azt a kft. díj ellenében veszi át.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.haon.hu

A brazil drukkerek tanultak a japánoktól, már ők is szemetet szednek a stadionban

petki

Bár a japán válogatott nem nyert meccset a brazíliai világbajnokságon, a szurkolók mégis kivívták a rendezők és a média tiszteletét azzal, hogy a meccsek lefújása után a szektorokban maradtak, és szó szerint kitakarítottak maguk után. Az igazán figyelmes „hagyományt” most a brazil Atletico PR drukkerei vették át: a Vitoria elleni 2-0-ás diadal után az arénában maradtak, és az utolsó szem szotyit és eldobott söröspoharat is összegyűjtötték a standokról. A klub egyébként több mint 20 000 szemeteszsákot adott a bejáratnál mindenkinek, ezzel is erősítve a köztisztaság helyreállítására való motivációt. Szép dolog, de mi nagyon kíváncsiak lennénk, hogy itthon hogyan lehetne rávenni mondjuk a Diósgyőr szurkereit, hogy egy Fradi elleni győzelem után söprögessék össze a tökmag-héjakat a műanyagszékek alól…

A cikk eredetiben itt olvasható: http://machopoker.hu/

Fejlesztési dömping várható a hulladékgazdálkodásban

dontwasteit11 (1)

Bár a Nemzeti Hulladékszolgáltató és Gazdálkodó Kft. veszteséggel zárta az elmúlt évet, az uniós pályázati pénzek segítségével a 2014‒2020-as támogatási időszakban gőzerővel folytatódnak a beruházások – írja a napigazdasag.hu.

A 2014‒2020-as időszakban több operatív program keretében is lesznek hulladékgazdálkodási fejlesztések. Ezekre egyrészt az uniós előírások és kötelezettségek, másrészt a korábbi beruházások ellenére fennálló kapacitáshiányok miatt van szükség. A pénzzel nem lesz gond, hiszen – bár az invesztíciókat koordináló Nemzeti Hulladékszolgáltató és Gazdálkodó Kft. (NHSZ) 2013-ban 162 millió, 2012-ben pedig 298 millió forintos veszteséggel zárta az évet – a különböző projektekre milliárdok állnak rendelkezésre.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) a hulladékgazdálkodás térségi rendszereinek kiépítésére (gyűjtés, szállítás, válogatás, előkezelés, újrafeldolgozásig való előkészítés), illetve a különböző hulladékáramok elkülönített gyűjtésére koncentrál. A KEHOP-ban meghatározott öt nemzeti fejlesztési prioritásra több mint 1100 milliárd forint áll rendelkezésre.

A területi operatív és gazdasági programok területe és forráskerete (milliárd forint)

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) várostérségi környezet fejlesztése 1160
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) környezet-, közterület és infrastrukturális fejlesztés 270
Gazdasági és Innovációs Operatív Program (GINOP) kis- és középvállalkozások hulladék-újrafeldolgozási fejlesztése (hulladék energetikai és anyagában történő hasznosítása) 2720

Bár a hazai hulladékgazdálkodásban az előcsatlakozási támogatások (ISPA), illetve a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) segítségével már több, szelektív gyűjtésre, szállításra, válogatásra és előkezelésre irányuló fejlesztés történt, kapacitáshiányok még mindig vannak – ismerte el a Napi Gazdaság kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Csak ezek megszüntetésére a KEHOP-ban 95-100 milliárd forintot különítettek el: 2016-ra a Hulladék Keretirányelvben megfogalmazottak szerint a szerveshulladék-eltérítési és a települési hulladék négy hasznosítható frakciójára vonatkozó igényeket és fejlesztési lehetőségeket kell felmérni. A KEOP- és az ISPA-forrásokból támogatott hulladékgazdálkodási projektek az ország közel 90 százalékát érintik. A KEOP keretén belül összesen 35, hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztését célzó projekt indult eddig: 3 már lezárult, 32 pedig még folyamatban van. A KEOP hulladékgazdálkodási konstrukcióira rendelkezésre álló 129 milliárd forintos keret teljes egészében lekötött.

A KEHOP öt fő területe

  • az alkalmazkodás a klímaváltozás hatásaihoz,
  • a települési vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás,
  • a hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések,
  • a természetvédelmi és élővilági fejlesztések,
  • az energiahatékonyság fejlesztése és megújuló energiaforrások alkalmazása lesz.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.napigazdasag.hu

Egyre inkább szeretünk válogatni

dontwasteit11 (3)

A szelektív hulladékgyűjtésnek nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában.

Tizenegy településen az AKSD Kft. összesen 257 szelektív hulladékgyűjtő szigetet működtet, a megyeszékhelyen 195 darabot. A társaság egyelőre nem tervezi a gyűjtőszigetek számának növelését, sőt, a leégett vagy rongálások miatt tönkrement szigeteket sem tudja minden esetben pótolni. Ennek oka, hogy a hazai jogszabályi környezet egyelőre nem mutat egyértelmű irányvonalat. Amint letisztulnak az elvárások a közszolgáltatók felé, az AKSD akkor tud konkrét tervvel előállni, hogy bővíti-e a szigetek számát, avagy más módon teszi hatékonyabbá a másodnyersanyagnak minősülő hulladék begyűjtését – válaszolta a Napló kérdéseire Képesné Domokos Csilla, az AKSD Kft. HR- és PR-vezetője.

Kuka? Mindent bele!

Pedig a 2008-es válság óta folyamatos a kereslet a hulladékból készült alapanyagok iránt, ezért biztos a felvevőpiac. Az AKSD leginkább a hulladékgyűjtő szigeteken keresztül jut a másodlagosan hasznosítható nyersanyagokhoz. Debrecen egyes részeiről az úgynevezett házhoz menő sárga zsákos gyűjtés, valamint a lépcsőházi papírgyűjtés miatt az utóbbi években valamelyest emelkedett a válogatva gyűjtött hulladék összmennyisége. Amíg az elmúlt évtizedben 1000 tonnáról 2,3 ezer tonnára emelkedett, az utóbbi években inkább a stagnálás a jellemző. 2013-ban összesen 2,66 tonna másodnyersanyagot gyűjtött be a kft.

– Igen vegyesek a tapasztalataink a szelektív hulladékgyűjtők használatával kapcsolatban – tájékoztatott Képesné Domokos Csilla. – Rendkívül nagy arányban tartalmaznak itt nem gyűjthető hulladékokat, ezért a begyűjtött másodnyersanyag hulladék szennyezettsége megközelítőleg 20 százalékos. Sok esetben a papírgyűjtő konténerben műanyag van, és fordítva. Ám ami ennél is nagyobb probléma, hogy a konténerekbe belekerül a szerves hulladékoktól kezdve a zöldhulladékon át a kommunális szemétig szinte bármi. Ráadásul néhányan a konténerek környezetét illegális szemételhelyezésre is használják. Pozitív tapasztalataink is vannak, hiszen a lakossági igény a szelektív szigetekre és az egyéb hasznosítható hulladék gyűjtési lehetőségekre egyre növekszik.

Harmadát fedezi csak

A hulladékszigetek konténereit ugyancsak szelektíven szállítják el hetente egyszer, ez alól kivétel Debrecenben a műanyagot tartalmazó gyűjtőedények – azt hetente háromszor ürítik. A szelektíven gyűjtött hulladék a kft. válogató csarnokába, a válogatószalagra kerül. Onnan a dolgozók kézzel válogatják szét műanyagfajta és szín szerint. A másodlagos nyersanyagért a piacon fizetett átvételi ár a költségek körülbelül egyharmadát fedezi, ezért fontos az állami támogatás, amelyet a termékdíjakból kap vissza a begyűjtő cég.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.haon.hu

Ételmaradékkal fűt egy szupermarket Angliában

dontwasteit11 (5)

A megújuló energiafelhasználási módok közül talán a zöld hulladék felhasználása a legkevésbé elterjedt, pedig naponta több tonna élelmiszer marad a boltok polcain kidobásra várva. Hogy mi lesz ezekkel? Ha szerencsénk van, akkor nem a kukákat, hanem az embereket gazdagítják.

Az Egyesült Királyság egyik vezető élelmiszer áruháza, a Sainsbury’s most azon dolgozik, hogy a kidobásra szánt ételek ne jelentsenek további anyagi terhet, épp ellenkezőleg, megtakarításként jelenjenek meg a gázszámlán.

Ehhez a hulladékfelhasználás területén élen járó Biffa segítségét kérték, aki saját hulladékfeldolgozó telephelyén alakítja át a kamionokon érkező ételeket biogázzá. Az ország több területéről is beérkező ételmaradékok egyelőre csak egy bolt energiaigényét fedezik Cannock városában, de ha beválik ez a modell, akkor a projekt kiterjesztésére lehet számítani.

A hálózatról való leszakadás és a teljes függetlenség azért még egy kicsit várat magára, de a Sainsbury’s bizakodva néz a jövő elé és napról-napra közelebb kerülnek ehhez a célhoz. A napenergiánál és a szélenergiánál is megbízhatóbb biogáz előállításában bőven van lehetőség, még úgy is, hogy a cél korántsem minden kiselejtezésre váró élelmiszert szán erre a célra. Egy részét eladományozza jótékony célokra, segélyszervezetek és állatkertek számára, de a maradékból már most is annyi energiát tudnak termelni, ami 2500 háztartás évi energiaigényét fedezi. És ez csak egyre több lesz.

Írta: Peitli Csilla

A cikk eredetiben itt olvasható: http://spatrendonline.hu

Lerakták a hőgyészi hulladékudvar alapkövét

dontwasteit11 (4)

Lerakták a 118 település hulladékgazdálkodását modernizáló Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program hőgyészi hulladékudvarának alapkövét. Egy komplex hulladékkezelő telep, korszerű lerakó, illetve három hulladékudvar is felépül nemsokára.

A hőgyészi beruházás része annak a nagyszabású környezetvédelmi projektnek, melynek során a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás területén egy olyan komplex hulladékgazdálkodási rendszer jön létre, mely megfelel az uniós és a magyar jogszabályi előírásoknak. Kaposváron hulladékkezelő telep, korszerű, szigetelt hulladéklerakó tér és hulladékudvar, Nagybajom és Hőgyész településeken pedig további két hulladékudvar épül.

A hulladékudvarokban térítésmentesen leadhatók lesznek a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok, de beszállíthatók majd ezekre a már megunt, de még használható, vagy működőképes tárgyak. A kaposvári hulladékkezelő telep építése már idén tavasszal megkezdődött, Hőgyészen 1 hónapon belül kezdik el a munkákat, első körben a tereprendezéssel.

- Egyre fejlettebb a technológiánk, egyre nő a fogyasztásunk, egyre több szemetet termelünk. Kötelességünk megvédeni környezetünket, termőföldjeinket, vízbázisainkat! Tennünk kell azért, hogy unokáink is élhető környezetben élhessenek! – hangsúlyozta Botta György, Hőgyész polgármestere.

A programnak szerves része a szemléletformálás is. A társulás a szelektív gyűjtés és a házi komposztálás népszerűsítésével, s ezekben a lakosság érdekeltté tételével csökkenteni kívánja a lerakóra kerülő hulladék mennyiségét.

A beruházások a tervek szerint 2015 őszére fejeződnek be, ekkor kerül bevezetésre, a szelektív gyűjtés alapú új hulladékgazdálkodási rendszer. A projekt összértéke közel 6,3 milliárd forint, ebből 5,8 milliárd forint az uniós forrás.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://kapos.hu

Október 31-éig kerül a kormány elé a holding alapú közszolgáltatási rendszerre vonatkozó előterjesztés

kuka3

A holding alapú nonprofit közszolgáltatási rendszerre vonatkozó jogszabályok tervezete, valamint a szükséges kormányzati intézkedésről szóló előterjesztés október 31-ig kerül a kormány elé a vonatkozó kormányhatározat alapján – közölte a Kormányzati Információs Központ az MTI érdeklődésére.

    A kormány a közszolgáltatási rendszer átalakítása érdekében egy olyan állami tulajdonú holding létrehozásán dolgozik, amely nonprofit alapon, a szolidaritás elvét figyelembe véve, kis ráfordítással, fenntarthatóan működik.
Az új közszolgáltatási rendszer előkészítésére, a szabályozási, gazdasági megalapozó feladatok elvégzésére a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével, az igazságügyi miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter részvételével munkacsoport alakult, munkáját a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal segíti.
A munkacsoport szeptember 15-éig készíti el számításait, javaslatait.
A munka során meg kell vizsgálni valamennyi közmű-szolgáltatási szektor – hulladékgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás, kéményseprő-ipari szolgáltatás, távhőszolgáltatás, villamos energia szolgáltatás, földgázellátás – helyzetét.

Forrás: MTI

 

A hulladéktörvény módosításával rendeződött az iskolai papírgyűjtés jogi háttere

kuka1

Az iskolai papírgyűjtés törvényi lehetőségét teremti meg a hulladékról szóló törvény módosítása. A változtatással egy 14 éve fennálló jogi anomáliát sikerült orvosolni. Az iskolai és óvodai papírgyűjtésre ugyanis eddig csupán általános szabály vonatkozott, vagyis hatósági engedéllyel lehetett végezni. Ennek ellenére a 14 év alatt egyetlen kormány, így az Orbán-kormány sem akadályozta az iskolai papírgyűjtést. Az iskolákat soha, semmilyen módon nem érte hátrány, nem indult ellenük hatósági eljárás.

A hulladékról szóló törvény módosítása értelmében az intézmények évi két alkalommal, legfeljebb öt-öt napon keresztül gyűjthetik a papírt. Ezt követően önállóan dönthetnek arról, hogy továbbértékesítik, amiből saját bevételhez juthatnak. A Kormány és ezen belül a Földművelésügyi Minisztérium elkötelezett a környezettudatos szemléletformálás mellett, amelyben az iskolai papírgyűjtésnek pótolhatatlan jelentősége van.

A jogi helyzet rendezésére azért volt szükség, hogy az iskolák és óvodák a jövőben jogilag is tiszta és rendezett szabályok között folytathassák a papírgyűjtést. Ez azért is fontos, mert Magyarországnak nagyon szigorú, egyre nagyobb hasznosítási arányokat meghatározó uniós előírásoknak kell megfelelnie a hulladékgyűjtés területén.

Befagyasztja a 2014-es szinten a hulladéklerakási járulék összegét a hulladékról szóló törvény másik módosítása. Ez 6000 forintot jelent tonnánként, és a jelentős mértékben köztulajdonban lévő lerakók üzemeltetőit érinti. A Kormány célja, hogy a járulék összegét a hazai gazdasági viszonyokhoz és a hulladékgazdálkodás jelenlegi fejlettségéhez igazítsa.

Jelentős pénzügyi és adminisztrációs könnyebbséget jelent a gazdálkodó szervezetek számára az a módosítás, amely lehetőséget teremt arra, hogy a gazdálkodó szervezetek begyűjtési és tárolási engedélyei ne veszítsék hatályukat 2014. december 31-jével, hanem az eredeti érvényességi időn belül használhassák azokat.

(Földművelésügyi Minisztérium/Sajtóiroda)