Nápoly Magyarországon: Marad-e júliustól, aki elszállítja a szemetet?

kuka2

Magyarországon már több mint 300 településnek kellett kijelölni a katasztrófavédelemnek közszolgáltatót a hulladékgazdálkodásban. Júliustól hét megyében lehet ellátatlan a kéményseprés.

„Magyarországon egyetlen település sem válhat Nápollyá!” – nyilatkozta lapunknak a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára. Pogácsás Tibor közölte, hogy hulladékgazdálkodásban és a kéményseprésben senki sem maradhat szolgáltatás nélkül.

Az állami intézkedések nyomán kieső bevételek kompenzációjának elmaradása miatt június 30-tól hét megye 802 településen leáll a kéményseprő-ipari közszolgáltatás – közölte a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete. „A hulladéktörvényből eredően július elsejével az összes közszolgáltatói szerződés megszűnik, és újakat kell kötni – mondta lapunknak Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója.

Pogácsás hangoztatta, hogy ha egy településnek nem sikerül megállapodnia egy szolgáltatóval, akkor az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) jelöli ki a szolgáltatót. Az államtitkár hangsúlyozta: a kijelölt szervezetnek az állam kifizeti a szükséges forrásokat, melyre megvan a szükséges fedezet.

„Tavaly augusztus óta (Martfű volt az első) már 300-nál több település esetében jelöltek szolgáltatót a hulladékgazdálkodásban” – mondta lapunknak Nagy. A Köztisztasági Egyesülés vezetője közölte, a kijelölteknek a korábban alkalmazott díjon kellett elvégeznie a szolgáltatást. Indokolt többletköltség esetén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz lehet díjkülönbözet igénylésre, amelyre egy 1,7 milliárdos, felülről nyitott keretet állítottak fel.

Nagy szerint a szolgáltatók kénytelenek voltak racionális működésre átállni a díjak maximalizálása miatt. A 2000-es évek elején még mintegy ezren voltak, most 149 van, számuk várhatóan tovább csökken majd. A hulladékgazdálkodásban érintett cégeket sújtotta a rezsicsökkentés mellett az e-útdíj, az eredetileg az energiacégeket érintő, a közműcégekre két éve kiterjesztett Robin Hood-adó, a felügyeleti díjak, több járulék (például a lerakási, amelynek kompenzációja még nem oldódott meg).

Az igazgató szerint sok cég a végtartalékainak felélésének a határára került. Nagy kifogásolta, hogy a hulladékgazdálkodás területeinek több felelőse is van, így a földművelésügyi, a belügyi és a fejlesztési tárca is, ami zavart okoz.

„Még nem jelezték cégek, hogy abbahagynák a közszolgáltatást, jelenleg az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség pályázatának elbírálására várnak a települések is” – mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint az önkormányzatok inkább maguk próbálják ellátni a közszolgáltatást, mivel a kijelölt szolgáltató többe kerülne a rájuk terhel a pluszköltségek miatt. A TÖOSZ elnöke hangsúlyozta: a költségek csökkentése szükséges volt, a cégeknek pedig racionalizálni kellene a működésüket, belső átszervezésekre van szükség, középszintű bérekkel, sok cég korábban elszaladt az árakkal. Igaz, a feltételrendszert is tisztázni kellett volna velük szemben.

Állami feladatvállalás?
A kormány szándékai szerint idén új törvény kerül a parlament elé a közszolgáltatásokról – mondta lapunknak a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. Felkai László közölte: januártól új rendszer léphet majd életbe, de a meglévő problémákat addig meg kell oldani. Az államtitkár a XX. polgármesteri randevún megemlítette, hogy a szerdai kormányülés is foglalkozik a hulladékszolgáltatás és a kéményseprés problémájával, amelyekben felvetődhet az állami feladatvállalás, mivel az alaptörvény szerint kötelesek biztosítani az élet és a vagyon biztonságát. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke nem tartja jó megoldásnak, ha az állam látná el ezt a feladatot, mivel ezt nem lehet hatékonyan irányítani egy központból.

 

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.vg.hu

Az áram és a gáz nem lesz nonprofit szolgáltatás

dontwasteit11 (1)

Mégis maradhat nyereségük a szolgáltatóknak az áram- és gázellátáson. A jelenlegi állás szerint ugyanis csak a szemétszállításra, a víz- és csatornaszolgáltatásra, valamint a kéményseprésre vonatkozik majd az új törvény a nonprofit közműszolgáltatásokról. A VS.hu úgy tudja, a jogszabályt ősszel nyújtják be, és január elsejétől már az alapján szolgáltatnak a cégek, amelyek nem kizárólag állami tulajdonban lesznek.

A kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár arra kapott megbízást a fejlesztési minisztertől, hogy határozottan különítse el a for profit, vagyis nyereségorientált tevékenységeket a nonprofit tevékenységektől. Ezt az újonnan kinevezett államtitkár, Szabó Zsolt mondta a VS.hu-nak adott interjúban. Ennek alapján az államtitkár úgy látja, hogy az áram és a gáz for profit tevékenység marad, a hulladékkezelés, a víziközművek és a kéményseprés viszont nonprofit lesz. Ez azt jelenti, hogy ezen közműszolgáltatások esetében a díjakat úgy kell meghatározni, hogy azok fedezzék a közvetlen összköltséget, valamint a fejlesztéseket, amelyekbe szükség esetén az állam is beszállhat az önrésszel. (Az áram és a gáz esetében az államtitkár arra hivatkozott, hogy az energiaforrást vásároljuk, ezért nem vonható be a nonprofit körbe.)

EGYSÉGESÍTIK A TARIFÁKAT

Szabó Zsolt azzal számol, hogy a jogszabályt ősszel nyújtják be a parlamentnek. Az államtitkár szerint  a jogi háttér kidolgozása az egyszerűbb, a kihívást az jelenti, hogy közgazdaságilag is felépítsék a rendszert, vagyis egységesítsék a szolgáltatásokat, és ezen belül a tarifákat is. Jelenleg például egy kukányi szemét elszállításának díja 200-tól akár 7-900 forintig is terjedhet. Az államtitkár szerint egy összehangolt rendszerben kiegyenlíthetők a területileg eltérő feltételek, tehát például az, hogy még nem mindenütt gyűjtik szelektíven a szemetet, vagy távolabbról kell eljuttatni a vizet. Az optimális árszintet keresik, de Szabó azt nem rejtette véka alá, hogy annak megtalálása nem könnyű feladat.

A távhőszolgáltatás esetében elsősorban az energiaforrást akarja befolyásolni az állam, vagyis az elmúlt években elszaporodott és az üvegházhatás szempontjából kedvezőtlen gázfűtőművek helyett inkább a geotermikus energia felhasználását, vagy a biomasszakazánokat preferálják majd. A szervezőmérnöki végzettségű, majd könyvvizsgálóként és adószakértőként dolgozó Szabó Zsolt államtitkárságához tartozik egyébként a klímapolitika is, így legalább egyik kéz tudja, mit csinál a másik.

NEM KÖZPONTOSÍTANAK

A nemzeti közszolgáltatási rendszert önkormányzati alapokon akarják megvalósítani. Az újdonsült államtitkár 2006 óta a Fidesz jelöltjeként önkormányzati képviselőként politizál, 2010 óta Hatvan polgármestere és már az előző ciklusban országgyűlési képviselő is volt, így érthető, hogy egy olyan rendszer mellett tette le a voksát, amely a helyi erőforrásokat preferálja. Ez azt jelenti, hogy a vagyon a nonprofit közszolgáltatások esetében is marad a jelenlegi tulajdonosnál, vagyis döntően az önkormányzatnál.

Szabó Zsolt szerint ezekben a rendszerekben még mindig van tartalék. A VS.hu információi szerint például lehetséges, hogy az állami regionális vízműveknél is megkurtítják a szervezet “vízfejét”, mert a minisztérium megítélése szerint túl sok pénz megy el a menedzsmentre és az irányítószervezetre.

AZ ÁLLAM IS PROFITÁLHAT

Seszták Miklós miniszterjelölti meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy a közműszolgáltatási törvénnyel létrehozzák a nemzeti közszolgáltató társaságok rendszerét, méghozzá az önkormányzati tulajdonban lévő társaságok bázisán. (Azaz a jellemzően nem önkormányzati tulajdonban lévő gáz- és áramszolgáltatók nem tartoznak majd ebbe a rendszerbe). Ami ugyanakkor nem azt jelenti, hogy az állam nem száll be a versenybe. A Magyar Villamos Művek ezekben a hetekben fizeti ki a német RWE-nek a Fővárosi Gázművek csaknem 50 százaléknyi részvénycsomagját, és az MVM szándéknyilatkozatot írt alá az ugyancsak német E.On több gázcégének a megvásárlásáról is.

A miniszter a parlamenti képviselők előtt azt hangsúlyozta, hogy változatlanul életben maradnak a piaci szabályozók, és még a nonprofit közműszolgáltatások esetében is a piac döntheti el, melyik társaság szolgáltatását veszik meg a fogyasztók. Ha pedig a nemzeti tulajdonban lévő társaságok olcsóbban adják a gázt, mint a többiek, akkor majd tőle veszik meg a fogyasztók – tette hozzá Seszták Miklós.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://vs.hu

IKSZ: nő a szelektíven gyűjtött italos kartondobozok aránya

dontwasteit11 (3)

Évről évre nő Magyarországon a szelektíven gyűjtött italos kartondobozok aránya, tavaly elérte a 22 százalékot az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) számításai szerint.

    A szervezet célja, hogy 2020-ra 50 százalék fölé emelkedjen ez az arány, tehát minden második tejes és gyümölcsleves dobozt újrahasznosítsanak. 
    Magyarországon évente körülbelül 400 millió darab italos kartondoboz kerül forgalomba. Jelentős megtakarítást lehetne elérni, ha ennek fele, vagyis mintegy 6000 tonna a szelektív gyűjtőedényekbe kerülne – közölte az egyesülés az MTI-vel.
    A közszolgáltató cégek – a jelenlegi árakon számolva – 36 millió forint hulladéklerakási díjat spórolhatnának meg évente. Emellett 50 százalékos szelektív gyűjtési aránnyal csaknem 40 ezer fa kivágását lehetne megelőzni, aminek értéke több mint 700 millió forintra tehető – tájékoztatott az IKSZ.
    Az egyesülés most lezárult iskolai és óvodai programja során 170 oktatási intézményben mintegy 44 ezer gyerek összesen 58,5 tonna, vagyis mintegy 1,7 millió darab tejes és gyümölcsleves dobozt gyűjtött össze. A szervezet ebben a tanévben 15 városban és 80 kisebb településen rendezte meg a szelektív hulladékgyűjtést a helyi közszolgáltatók együttműködésével.
    A több hónapon át tartó országos környezeti nevelő programot negyedszerre indította el az IKSZ. Ebben az elmúlt négy évben összesen több mint 200 ezer gyerek vett részt, és összesen 300 tonna dobozt gyűjtöttek.

Forrás: MTI

Kétmilliárd forintos hulladékkezelőt adott át a Geosol

kuka1

Kétmilliárd forint összköltségvetésű projekt keretében épült biomassza- és hulladékkezelő rendszert adtak át a Geosol Kft. Mátrai Erőmű Ipari Parkban működő üzemében – közölte a cég pénteken az MTI-vel.

A beruházás 2012 júliusában indult és fele részben saját tőkéből, fele részben európai uniós támogatással valósult meg. Segítségével a 100 százalékban magyar tulajdonú, alternatív tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalat 20 új munkahelyet is teremtett a jelenlegi 50 mellett.

A pénteken átadott új rendszerhez a kommunális eredetű hulladék hasznosításához szükséges eszközöket szereztek be és bővítették a kapcsolódó infrastruktúrát, továbbá innovációs technológiai fejlesztést is megvalósítottak – olvasható a közleményben.

Az anyagában újra nem hasznosítható, de magas energia tartalmú hulladékok erőművi együttégetésre alkalmassá tételével jelentősen növelhető a fosszilis energiahordozókat helyettesítő alternatív tüzelőanyagok termelése, amelynek köszönhetően csökken a szén-dioxid kibocsátás – idézi a közlemény Puzder Tamást, a Geosol Kft. ügyvezetőjét.

A beruházás eredményeképp az üzemben évi 200 000 tonna alternatív tüzelőanyag és kommunális hulladék, valamint 50 000 tonna szennyvíziszap kezelésére képes technológia valósult meg.

Forrás: MTI

Romló közszolgáltatások gigantikus veszteséggel

kuka4

A „nonprofit” közszolgáltatások orbáni víziója már az első évben lázálommá vált: a változatos különadókkal megterhelt, majd a rezsiharccal központilag árcsökkentésre kényszerített szolgáltatók veszteségei miatt tízmilliárdokkal kell a szektorba bepumpálniuk az adófizetőknek. A pénzügyi összeomlást a szolgáltatások sorozatos ellehetetlenülése kíséri – az Együtt-PM szerint mindez ékesen bizonyítja, hogy a felkészületlen kormány alkalmatlan eszközökkel igyekszik megoldani a saját maga által okozott problémát.

Fazekas Sándor földművelési miniszter már a miniszterjelölti meghallgatásán bevallotta, hogy a lakossági hulladékkezelés az összeomlás küszöbén áll. Azóta annyi derült ki, hogy az állami és önkormányzati hulladékkezelő cégek 15 milliárd forintot kérnek a kormánytól az eddigi veszteségeik pótlására és a tömeges csőd megakadályozására. Ugyanez a helyzet az ivóvízszolgáltatásban – ahol az öt államosított vízszolgáltató 5,4 milliárdos veszteséget halmozott fel –, az energiaiparban (ahol a veszteségessé tett távhő cégek tavaly 42 milliárd forintnyi kompenzációval tudták elkerülni a csődöt), és a kéményseprő-szolgáltatásban is; utóbbi jelenleg az ország hét megyéjében egyáltalán nem működik.

Az okok mindenütt azonosak: a kormány által kivetett különadók és díjak (közműadó, tranzakciósadó, energiaszolgáltatók különadója, felügyeleti díj, lerakási járulék stb.) és a „rezsicsökkentés” sorra veszteségessé teszik a szolgáltatókat. Márpedig ha egy szolgáltatás ára nem fedezi a költségeket, akkor veszteség keletkezik, amit végső soron az adófizetők állnak.

Az Együtt-PM már a vonatkozó törvények elfogadása előtt felhívta a figyelmet ezekre a kockázatokra. Azt is jeleztük: az elmúlt 20 évben soha nem fordult elő, hogy a hulladékos közszolgáltatásban vagy a kéményseprésben bármilyen fennakadás keletkezett volna. Mindehhez az Orbán-kormány dilettáns közbeavatkozása kellett, amin ráadásul a fogyasztók egyetlen fillért sem nyertek: a közszolgáltatások ára ma semmivel sem alacsonyabb, mint 2010-ben, amikor Orbánék hatalomra kerültek. Az Energia és Közmű Hivatal nyilvánvalóan képtelen kezelni a kormány által létrehozott piaci anomáliákat, ezért teljesen fölösleges egy hasonló új szellemhivatalt, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szervezetet felállítani – a településenként eltérő feltételek között működő közszolgáltatásokat nem lehet központilag irányítani.

A valódi megoldás a hulladék esetében a betétdíjas csomagolások körének szélesítése, a mennyiségarányos díjfizetés bevezetése lenne, amely fenntartható módon csökkenti a környezettudatos háztartások költségeit.

Budapest, 2014. június 12.

Szabó Rebeka és Szilágyi László, az Együtt-PM szakpolitikusai

Forrás: os.mti.hu

58,5 tonna dobozt gyűjtöttek

waste k hdr

Véget ért az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) idei iskolai és óvodai gyűjtőprogramja, melynek keretében 170 oktatási intézményben, mintegy 44.000 iskolás és óvodás gyerek összesen 58,5 tonna, vagyis mintegy 1,7 millió darab tejes és gyümölcsleves dobozt gyűjtött szelektíven országszerte. 

Az Egyesülés ebben a tanévben 15 városban és 80 kisebb településen rendezte meg szelektív hulladékgyűjtési programját a helyi közszolgáltatók együttműködésével. A több hónapon át tartó országos környezeti nevelő programot negyedszerre indította el iskolákban és óvodákban az IKSZ. A program célja az volt, hogy az italos kartondobozok szelektív gyűjtésének fontosságát népszerűsítsék a gyerekek és rajtuk keresztül pedig szüleik körében. Az idei program során összegyűjtött italos kartondobozok tekintélyes mennyiségét jól tükrözi, hogy ha egymás mellé fektetnénk őket, kétszer körbeérnék a Balatont.

Forrás: http://o2hir.hu

Csődközelben a hulladékgazdálkodási cégek?

petki

Nem pusztán a rezsicsökkentés okozza azt, hogy csődközelbe került, több hulladékgazdálkodási vállalkozás. Ezt az ágazatot is sújtja a Robin Hood adó – mondta Nagy György a Köztisztasági Egyesület igazgatója, a Klubrádió, Reggeli gyors c. műsorában. 

Hozzátette, hogy 300 fölé emelkedett mára, azoknak a településeknek a száma ahol ideiglenes közszolgáltató látja el a feladatot. Elvileg bekövetkezhetne az, hogy a hulladék ott marad a helyszíneken, de egy másik kormányrendelet, ennek elejét veszi. Közel 10 milliárd forintot kell valahonnan átcsoportosítania a kormánynak ahhoz, hogy a hulladékgazdálkodási cégek igényeit kielégítsék, ellenkező esetben azok sorra becsődölhetnek – véli Nagy György. Az igazgató úgy fogalmazott, hogy előterjesztés van. Ha, tehát nem sikerül előteremteni az összeget, akkor marad a katasztrófavédelem, marad a „kényszerszolgáltatás”.

Hallgassa meg!

Forrás: http://www.klubradio.hu

Gondban a szemétszállító cégek

dontwasteit11 (1)

Megszűnhet a szelektív hulladékgyűjtés, ettől félnek a hulladék-gazdálkodással foglalkozó vállalkozások. Az elmúlt időszakban több újfajta adót és járulékot vezettek be az ágazatban, de érintette őket a rezsicsökkentés is.

Forrás: http://www.rtlklub.hu

Több mint egy zsák ! avagy +1 mozgalom – hulladékos módra

dontwasteit11 (2)

Szemeteszsák +1Nápolyban már az 1900-as években divat volt két kávét fizetni, de ebből csak egyet inni akkor, ha az embert valamilyen szerencse érte; az extra italt a kávézó alkalmazottai egy olyan valakinek adták, aki arra rászorult, vagy megérdemelte.

több-mint-zsákAz ún. felfüggesztett kávé, vagyis “cafe suspenso” vásárlása mostanra elterjedt más országokban is, sok helyen a szociális szolidaritás és a jótékonyság szimbólumává vált.

Tavaly óta nálunk is egyre népszerűbb ez a diszkrét, de hatékony kezdeményezés: a jól látható helyre kitett kávés piktogrammal jelölt helyiségekben kapható kávé, fagyi, kifli mintájára az STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. jóvoltából a lehetőség kiegészült az így adományozható hulladékgyűjtő zsákkal is. A “Több mint egy zsák” elnevezésű program célja összefogni a közösségért tenni akaró embereket úgy, hogy mindegyikük a lehetőségeihez mérten járuljon hozzá a tiszta, rendezett, egészséges környezet megteremtéséhez.

A cég Zöld Állomás nevet viselő üzletében van lehetőség arra, hogy a hulladékos zsákot vásárló +1 zsák árát felajánlja közösségi célra, olyanoknak, akik nehezebben fizetnék ki a hulladékos zsákok árát. A programba természetesen cégek is jelentkezhetnek. Ebből a keretből az a közösség is igényelhet, aki a szolgáltatóval előre egyeztetett időpontban és helyszínen utca-, parktakarítást tart, benyújthatja igényét a céghez, és a rendelkezésre álló zsákok, illetve az elvégzendő feladat tükrében hozzájuthat  STKH-s zsákokhoz. Azt, hogy csak közösségi szemétszedés alkalmával használják a zsákot, amit ellenőrzés után díjmentesen szállít el a kukásautó, megállapodásban rögzítik.

+1 zsák

Ezeken felül az STKH minden így megvásárolt zsák után felajánl + 1 zsákot a város közösségi takarításában közreműködni kívánó közösségeknek. 2014. június 4-ig 19 vásárló adományozott STKH-s zsákot, így összesen 38 darabot tudtak ingyenesen felajánlani az igénylőknek!

A cég, azon kívül, hogy 2013-ban elnyerte a CSR Piac Környezettudatos Vállalatirányítás különdíját, idén gazdálkodói kategóriában megkapta az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Hulladékgazdálkodásért díját is.  Amint az a fentiekből látszik, nem véletlenül…

A cikk eredetiben itt olvasható: http://szelektalok.hu

Az nem igazán jó, ha tengeri szemetet eszünk

dontwasteit11 (5)

Az agyafúrt feltaláló és dizájner most újabb tervet vett a fejébe. Azt találta ki, hogy új technológiát keres a világ tengereinek kitakarítására. A tengereket ugyanis immár esztendők óta egyre növekvő mértékben veszélyeztetik a habokba dobált műanyag tasakok, pet palackok és autógumik.

Százmillió tonna szemét úszkál a tengerekben

tengeriszemét

A szennyezés egyáltalán nem elhanyagolható probléma. Az Amerikai Egyesült Államok úgynevezett Környezetvédelmi Programjának (UNEP) becslése szerint jelenleg mintegy százmillió tonna műanyag szemét uszkál a tengerekben, vagy hever a fenéken. Ehhez még évente ötmillió tonna ,,friss” emberi hulladék érkezik. Ugyanennyi a tengeri műanyag hulladék Európa legnagyobb gazdadaságának illetékes hatósága, a Német Szövetségi Környezeti Hivatal szerint.

A műanyaghulladékok káros hatása ismert, megváltoztatja a tengerek, az óceánok ököszisztémáját, ami fajokat veszélyeztet, súlyos esetekben azok kihalásához vezet. Arról nem is beszélve, hogy számos vízi élőlény táplálékául is szolgálnak a műanyagok, és hát a halak gyomrában kikötő plasztik szatyrok darabjai, valamikor a mi asztalunkra, tányérunkba is kerülhetnek. Az pedig nem igazán jó, hogy a hallal együtt szemetet is eszünk.

Dyson porszívóhajója megoldás lenne

James Dyson a tengerek műanyag szennyezését egy megaporszívó segítségével oldaná meg. A készüléket hajóra szerelnék, óriási hálóval szűrnék ki szemetet a vizekből. A szemét a hajó gyomrába kerülne, ott történne a teljesen automatikus szétválogatás, tisztítás, a granulátummá történő feldolgozás. Ez pedig felhasználható lenne új műanyagok gyártáshoz. A feltaláló porszívó hajója hulladék gyűjtő és újrahasznosító üzem is lenne egyben.

Az ezzel a technológiával felszerelt hajó persze nem a mélytengeri árkok kipucolására lenne jó. Sokkal inkább a part menti vidékeken és a folyóknál lehetne bevetni. Dyson úgy vélekedik, ha a folyókat alaposan ki lehetne takarítani ezzel a technológiával, akkor a tengerek is megszabadulnának a műanyagszemét jelentős részétől. Már csak azért is, mert az éppen a folyókból jut beléjük.

tengerihulladék

A legnehezebb a prototípus elkészítés

A feltaláló hírek szerint már túl van a tervezés szakszán. Jelenleg fejlesztik a prototipusokat. Ez pedig ismeretesen a legnehezebb szakasz. Dyson annak idején a porszák nélküli porszívója fejlesztésekor több mint ötezer prototípust készített, mielőtt a készülék sorozatgyártására sor került.

Az sem kétséges, hogy a porszívóhajó fejlesztése  még nagyobb kihívás, mint annak idején a szobai készülék kivitelezése volt. Mindazonáltal Dyson technikai tudása, a találmányokat megvalósítani képes személyisége alapot adhat az új technológia és a porszívó hajó megvalósítására. És, ami nem mellékes, megvan a kellő anyagi bázis ehhez az ambiciózus elképzeléshez.

Feltalálók sora dolgozik a megfelelő módszeren

Persze, miként a zsák nélküli porszívó esetében, most is sokan fanyalognak. Hogyan oldja majd meg a feltaláló, hogy a szemét kihalászása közben nem fogják ki a halakat? Miként lesz gazdaságos, merthogy a műanyaghulladék meglehetősen olcsó az újrahasznosítható anyagok piacán?

Mindenesetre Dyson belépett porszívó hajójával azok közé a feltalálók közé, akik átalakított hajókkal, robotokkal akarják megtisztítani a tengereket. Egy Kiel-i mérnöki iroda egy éve dolgozik egy hulladékot újrahasznosító hajó megvalósításán. Boyan Slat egyetemista azzal keltett feltűnést, hogy tengeren úszó robotot fejlesztett ki, a projekt megvalósítására nyolcvanezer dollárt gyűjtött össze.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.tozsdeforum.hu