Már a szemét is drágul

dontwasteit11 (3)

Sajtótájékoztató keretében informálta a médiát és a közvéleményt Marija Olenics, az AVE Ungvár vezérigazgatója. Elmondása szerint a megyeszékhely lakosainak hamarosan két hrivnyával többet kell majd fizetniük a szemétbegyűjtésért. A jogi személyek még rosszabbul járnak, hisz számukra egy köbméter hulladék elszállíttatása 84 hrivnyával drágul. A vezérigazgató szerint az új tarifák nem új keletűek, hisz Munkácson például már működnek. 

A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint bővül a vállalat szolgáltatásainak köre. Időnként kihelyezésre kerülnek 30 köbméter hulladék befogadására alkalmas konténerek, melyekbe a lakosság nagyobb méretű felesleges dolgokat, például építési törmeléket, bútordarabokat helyezhet el. Bővíteni kívánják továbbá a gyűjtőhelyeket. Rövidesen legalább 8-10 új placcot alakítanak ki a kukák számára. Továbbá a meglévő harminc szemétlerakó rendezésére, felújítására is sor kerül.

Marija Olenics szerint az új lakónegyedekben elkerített és lezárt lerakókat alakítanak ki, ahova a  háztartási hulladékot elektronikus kulcs használatával lehet majd a kukákba üríteni. A cég harcolni fog az illegális szemetelők ellen. Az elképzelés szerint nyilvános megszégyenítésre számíthatnak, akik nem kötnek szerződést a szolgáltató céggel. Az AVE vezetői különben abban bíznak, hogy a parlament hamarosan elfogadja a kötelező szemétszállítási szerződésről szóló törvényt. Lehetővé válik továbbá, hogy a cég a havi díjat automatikusan vonja majd le a polgárok bankszámlájáról.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://kiszo.hhrf.org

Bereg-vidék: megoldódhat a szemétkérdés

dontwasteit11 (5)

Több évnyi vajúdás után végre megtörtént az, amire már oly sokan vártak: csütörtökön sor került a Makkosjánositól nyolc kilométerre fekvő, majd 30 hektáros hulladékfeldolgozó és -tároló üzem alapkőletételére. 

Az egybegyűlteket Zubá­nics László köszöntötte. A mezőgazdaságban élő emberek életében két fontos esemény van, az egyik a vetés, a másik az aratás… Mi most ide vetni jöttünk – fejtette ki.

– Mi, Beregszász és a Bereg-vidék polgárai örülhetünk annak, hogy megyei jogú városunk, illetve járásunk számos településén sikerült megszervezni a szilárd háztartási hulladék összegyűjtését és elszállítását – hangsúlyozta Gajdos István. – Hosszú vajúdás után, végre elérkezett az a nap is, amikor lerakjuk az Európai Unió támogatásával épülő hulladék­feldolgozó-üzem alapkövét. Remélem, belátható időn belül elhárulnak a problémák és mihamarabb befejeződik az építkezés. De addig még egy fontos feladatunk lesz, mégpedig az, hogy az üzem mellett megépüljön maga a lerakó is, hiszen csak ezzel együtt lesz teljes értékű a komplexum. A magam részéről, ahogy eddig, ezt követően is támogatni fogom a kezdeményezést – fejezte be gondolatait a parlamenti képviselő.

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere kiemelte, Gajdos István polgármesterként, majd parlamenti képviselőként oroszlánrészt vállalt a szervezésben, melyben Barta     Márta, Makkosjánosi polgármestere is sokat segített.

A hivatalos felszólalások után a rendezvény legünnepélyesebb pillanatai következtek. Egy kapszulában helyezték el az építkezés dokumentumait, aprópénzt, újságokat. A kapszulát Gajdos István, Barta Márta, Mihajlo Revesz, a megyei állami közigazgatás elnökhelyettese, Petruska István, a Beregszászi Járási Közigazgatás elnöke, Seder Ilona, a járási tanács elnöke, Babják Zoltán és Nagy Sándor, a Miskolci Egyetem docense helyezte az alapkőbe.

Az ünnepség után a Helikon Hotelben konferenciára került sor. Barta Mártával a kezdés előtt beszélgettünk.

– A mai nap egy hosszú évekre visszanyúló folyamatnak az első eredménye…

– Inkább azt mondanám, hogy első látványos lépése. 2008 óta ugyanis folyamatosan folyik a munka. Rengeteg ilyen-olyan engedélyt kellett kijárnunk, volt amit csak hónapok után kaptunk meg. Pontosan 28,79 hektárt jelöltünk ki a komplexum részére. Előbb egy csarnokot, egy válogató vonalat és egy komposztáló telepet alakítanánk ki, aztán kerül sor az alagcsövezésre, az utak és kerítések építésére. Azt szeretnénk, ha pár hónap múlva már bevihetnénk a hulladékot, és szelektálhatnánk azt. Mindez két hektáron valósul majd meg. Második lépésként négy tároló épül fel, és így tovább.

– Az európai uniós támogatás már megérkezett?

– Már a számlánkon van a teljes összeg 90 százaléka. A végösszeg 973 523 euró, a megpályázott és megkapott összeg 876 171 euró. Ha kész lesz az objektum, 41 település 88 ezer lakosának hulladéka kerül itt feldolgozásra.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://kiszo.hhrf.org

A zöld gazdaságról és munkahelyteremtésről tanácskoztak az EU környezetvédelmi miniszterei

kuka2

Az olasz EU-elnökség meghívására az uniós környezetvédelmi miniszterek Milánóban megvitatták a zöld növekedés lehetőségeit, kiemelt figyelemmel az EU 2020 Stratégia végrehajtása során szerzett tapasztalatokra, az Európai Szemeszter zöldítésének igényére és a foglalkoztatás elősegítésére. Az ülésen részt vett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár.

Az Unió Tanácsa által 2010-ben elfogadott, a foglalkoztatást és növekedést segíteni hivatott „Európa 2020” Stratégia prioritási területeket és számszerűsített célkitűzéseket határoz meg az Unió szintjén. A Stratégia végrehajtása a gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai koordináció évente ismétlődő ciklusa, az „Európai Szemeszter” keretében történik.

A miniszterek milánói tanácskozásukon egyetértettek abban, hogy a társadalmi és gazdasági szempontok mellett a környezet- és klímavédelmi érdekek is megfelelően érvényesüljenek az Európa 2020 Stratégia végrehajtása során, illetve az Európai Szemeszter folyamatában. A zöld gazdaságra való áttéréshez és az Európa 2020 stratégia erőforrás-hatékonysági és klímavédelmi céljainak megvalósításához megfelelő és kiszámítható szakpolitikai keretekre, szabályozásra és támogatási rendszerre van szükség, figyelemmel az ipari versenyképesség szempontjaira is.

Magyar részről elhangzott, hogy a pazarló és szennyező, továbbá az azok kezelésére irányuló megoldások helyett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőző jellegű, erőforrás-hatékony technológiák kifejlesztésének és elterjedésének támogatására. E folyamatban jelentős szerepük lehet a kis- és középvállalkozások zöld fejlesztéseinek. Kulcsfontosságú szerepe van továbbá a megfelelő képzési és átképzési lehetőségek biztosításának.

Magyarország számára kiemelten fontos téma az élelmiszerpazarlás kérdése és annak csökkentése. Az egyre rövidebb élelmiszerlánc kialakulását célzó intézkedések kidolgozása, a helyben előállított élelmiszerek fogyasztásának ösztönzése és a termelői piacok további térnyerése egyaránt hozzájárul a természeti erőforrások megőrzéséhez és a tudatos élelmiszerfogyasztás elterjedéséhez.

Komoly lehetőség kínálkozik zöld munkahelyek kiépítésére az energiahatékonysági és megújuló energiaforrás-előállítási szektorokban, valamint az öko-innovációban, a szennyvíz- és hulladékkezelésben, a biodiverzitás védelmében és végül, de nem utolsó sorban a zöld infrastruktúra fejlesztésében. Fontos a környezettudatos ipar és környezetbarát technológiák alkalmazásának elősegítése, az újrahasznosítás koncepciójának népszerűsítése, csakúgy, mint a környezettudatos gondolkodás fejlesztése.

(Földművelésügyi Minisztérium Sajtóirodája)

Az ember jött, látott és pusztított …

kuka4

Talán ez a legszórakoztatóbb videó az ember legszomorúbb tetteiről! – írja a chikansplanet.blog.hu.

Miután a filmecske kellően lesokkolt mindenkit, lássunk néhány érdekes tényt a videó által felvetett témák kapcsán.

•    Indonéziában található Kapetakan falu, ahol kígyó-vágóhíd és táskagyár működik. Egy valódi kígyóbőr-táska gyártási költsége 15-31 dollár, vagyis 3300-7000Ft. Egy pár kígyóbőr csizmát az internetes boltok adatai alapján átlagosan 250 és 1000 dollár közötti áron lehet megvenni (a határ persze a csillagos ég). Képeket itt talál az olvasó.

•    A világon körülbelül évente 50-60 milliárd szárnyast „termel ki” a globális húspiac. Ezek döntő része csirke, de jelentős a pulyka és kacsaállomány is.

•    Az Egyesült Államok Nemzeti Csirke Tanácsának adatai alapján a 2012-es Super Bowl (az amerikai foci bajnokság döntője) alatt 1,25 milliárd csirkeszárnyat fogyasztottak el az amerikaiak.

•    Jelenleg a világban összesen hat országban bevett gyakorlat a kereskedelmi célú fókavadászat: Kanadában, Namíbiában, Grönlandon, Izlandon, Norvégiában és Oroszországban. Ezen kívül Finnországban és Svédországban is engedélyezett a fókák vadászata, de csak a halászati károk megelőzése érdekében.

•    1979-ben Afrika szerte körülbelül 1,3-1,5 millió elefánt élt, 2012-ben már csak alig 440 ezer példányt valószínűsítettek a kutatók. Az ázsiai elefántok egyedszámát alig 40-50 ezerre becsülik.

•    Az ENSZ szakszervének adatai szerint 2012-ben közel 183 millió tonnányi halat fogtak ki a világ tengereiből, óceánjaiból.

•    A leggyakoribb tengeri hulladékok az egyszer használatos műanyagzacskók és a PET palackok. Ezeket követik a cigarettához kapcsolódó törmelékek, mint például a cigarettacsikk és a csomagolás, ami csaknem a tengeri szemét felét teszi ki. A tengereket szennyező hulladékok miatt világszerte több mint 1 millió madár és 100 ezer emlős pusztul el évente.

•    A Világbank becslése szerint évente a fák 90 százalékát törvényellenesen, engedély nélkül vágják ki.

•    Egyetlen vegyi anyag tesztelésére átlagosan 5000 egyed állatra van szükség. A rovarírtók esetében ez a szám 10 ezer feletti.

•    Globálisan évente körülbelül 500 millió állatot ölnek meg évente különböző laboratóriumokban. Az állatok 60 százalékát a gyógyszerkutatásban alkalmazzák, a fennmaradó egyedek kozmetikai, orvosi vagy éppen oktatási célból élnek (és pusztulnak el) különböző laborokban.

A bejegyzés eredetiben itt olvasható: http://chikansplanet.blog.hu

Számon kérik Románián a szemétügyet

waste k hdr

Kötelezettségszegési eljárást kockáztat Románia, ha nem frissíti a jogszabályait a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos európai uniós szabályozásoknak megfelelően, hívta fel a figyelmet állásfoglalásában a Demokrata–Liberális Párt (PDL).

pubele-pentru-gunoi-in-pietele-craiovene_b

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szerint határidőre elfogadják a kormányhatározatokat.
Az ellenzék a héten egy vitafórumon hozta nyilvánosságra álláspontját. A Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett, A zöldipar sürgősségei című megbeszélésen rámutattak, hogy bár a törvényalkotási folyamat megkezdődött, a kormány nem értesítette erről az Európai Bizottságot, így az országnak még mindössze két hónap áll a rendelkezésére, hogy elkerülje a kötelezettségszegési eljárást.

A PDL jelentése szerint Románia a hulladék mindössze egy százalékát hasznosítja újra és komposztálja, míg az európai átlag 42 százalék. Az országban működő 16 legfontosabb hulladékgazdálkodással foglalkozó cég évi forgalma négymilliárd lej, a nyereségük pedig 44 millió lej. Félmillió alkalmazott dolgozik olyan vállalatoknál, melyek hulladékgyűjtéssel, -kezeléssel, -újrahasznosítással, vagy az ágazatban különböző szolgáltatásokkal foglalkoznak, ám a fizetésük egyharmaddal kisebb, mint a hazai nettó átlagbér.

A csomagolóanyag-hulladék és a roncsautók újrahasznosítása terén a törvénykezési hiányosságok miatt Románia három eljárásban szerepel, kormányhatározatokat kell elfogadni az új európai irányelveknek megfelelően, mondta el lapunknak Korodi Attila. A környezetvédelmi miniszter kifejtette, az Európai Unió folyamatosan változtatja a hulladékgyűjtésre vonatkozó belső szabályozását, a tagállamok kötelesek a törvénykezésüket frissíteni, az új elvekhez igazítani, ám kinevezése előtt a minisztériumban nem foglalkoztak ezzel.

„Több vitát folytattunk ebben az ügyben, de most elindult ennek a három kormányhatározatnak a szövegezése, a minisztériumok közötti aláírás után, még a nyáron, tehát határidő előtt elfogadjuk ezeket” – mondta Korodi Attila. Leszögezte, folyamatos beruházásokra és átlátható jogszabályokra van szükség, hiszen nem lehet hulladékgazdálkodásról beszélni, amíg az ország nagy részében még a szelektív hulladékgyűjtés sem működik.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.kronika.ro

Szeméttelep a Hoverla lábánál

katicak

A helyi lakosok szerint a Hoverla mellett közel száz éve működő hulladéktárolóba törvénytelenül szállítják a környező települések és turisztikai központok szemetét – adta hírül a mukachevo.net.

Amikor a talajvíz szintje megemelkedik, a szennyezőanyagok a helyi folyóba szivárognak, amely a Tiszába ömlik. A lakosság szerint ezért a víz alkalmatlan a fogyasztásra, így csak az állatok itatására használják.

A terület lakosai közül többen látták, amikor a környező idegenforgalmi központokban felpakolt szemetet a Hoverlához szállították. A turisztikai központokban tagadják a vádakat, állításuk szerint már nyolc éve a megyeközpontba szállítják a hulladékot.

Egész Nyugat-Ukrajnában problémát jelent a hulladéktárolók hiánya. A közel 700 Lemberg megyei szeméttelepnek csak a 10 százaléka működik hivatalosan. A szakemberek szerint hulladékfeldolgozó üzemek létrehozása jelentene megoldást. Lemberg megyében 2020-ig több feldolgozó építését is tervezik.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.karpatinfo.net

Nem marad ott a hulladék

dontwasteit11 (1)

A július 1-től nonprofit szervezetté alakult Depónia elkezdte az új szerződések postázását lakossági ügyfeleinek – írja a feol.hu.

Több olvasónk is értetlenül áll a szerződés azon pontja előtt, hogy a 110 literes kukákba 20, az 50 literesbe pedig 10 kilogramm hulladék helyezhető csak el. Többen attól tartanak, hogy nem viszik el a szemetet, vagy a kukásautókra mérleg kerül, s így később pótdíjat szabnak ki rájuk.– Egyik sem fordulhat elő – mondta el kérdésünkre Steigerwald Tibor ügyvezető, aki szerint így szűrnék ki azokat az edényeket, amelyek olyan hulladékot tartalmaznak, amit nem kötelesek begyűjteni, s a mértékeket tapasztalati értékek alapján adták meg.– Se a hulladékszállításról szóló törvényben, se a közbeszerzési kiírásunkban nem szerepeltek e súlyhatárok – véli Katonáné Venguszt Beatrix, Csákvár polgármestere.

Néha úgy megtömik a kukát építési törmelékkel, hogy két ember is alig bírja felemelni…

A Depónia Hulladékkezelő és Településtisztasági Kft. július 1-től nonprofit szervezetté alakult át. 2013 januárjától egy konzorcium végezte Fehérvár és 28 környékbeli település szemétszállítását, az új hulladéktörvény értelmében azonban a törvényt megelőzően kötött szerződéseket fel kellett mondani. Az ezzel párhuzamosan kiírt közbeszerzésen indult a Depónia Kft. a Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Kft-vel konzorciumban. A székesfehérvári cég a mostani, ugyancsak a törvény által előírt nonprofit átalakulásnak megfelelően elkezdte az új közszolgáltatási szerződések postázását a lakossági ügyfeleknek.

Ez ügyben lapunkat több olvasónk is megkereste. Legfőbb gondjuk az volt, hogy az új szerződés szerint a 110 literes kukákba 20, az 50 literesbe pedig 10 kilogramm hulladék helyezhető el. Ezt, arra hivatkozva, hogy nem életszerű, hiszen például egy kisgyermekes családnál csak a pelenkákból ennél több is összejöhet, egy nagyobb famíliánál pedig a konyhai hulladék is meghaladja e mértéket, felháborodással fogadták. Volt, aki attól tartott, hogy nem viszik el a szemetet, mások úgy vélték, a kukásautókra mérleg kerül, s így később pótdíjat szabnak ki rájuk.

–- Sem a hulladékszállításról szóló törvényben, sem pedig a közbeszerzési kiírásunkban nem szerepeltek ezek a súlyhatárok. A lakosságot semmi nem kötelezi a szerződési blankettákban szerepeltetett súlykorlátozás elfogadására, a közszolgáltatót viszont a jogszabály és az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződése is kötelezi, hogy azt a lakossal megkösse akkor is, ha a súlyt korlátozó kitétel ki van húzva a szerződésből –- fogalmazott Katonáné Venguszt Beatrix.

–- A javasolt korlátozás célja az, hogy kiszűrjük a szemetes edények közül azokat, amelyek olyan hulladékot tartalmaznak, amit nem kötelező begyűjteni. Ez leggyakrabban az építési törmelékkel fordul elő. A korlátozást tapasztalati értékek alapján adtuk meg, ugyanis az elszállításra kötelezett anyagokkal megtöltött tároló edény a megadott súlykorlátot nem érheti el –- tájékoztatta lapunkat Steigerwald Tibor, aki szerint nem fordulhat elő, hogy a szemét ottmarad.

Klecska Ernő

A cikk eredetiben itt olvasható: http://feol.hu

Vége a bliccelésnek, nincs ingyenszemét!

dontwasteit11 (2)

Nem bliccelhet tovább az a szegedi üdülőtulajdonos, aki korábban úgy használta az üdülőtársulat hulladékkonténerét, hogy egy fillért sem fizetett – írja a delmagyar.hu.

A hulladékszállítási törvény változása és egy közgyűlési rendelet alapján a szegedi kiskertekben és üdülőtelepeken a pihenésre, üdülésre alkalmas ingatlanok esetében ettől az évtől kötelező igénybe venni a heti egyszeri szemétszállítást. Az ingatlantulajdonosoknak az éves lakossági hulladékgazdálkodási díj 50 százalékát kell kifizetniük. Ez jelenleg ingatlanonként havi 2750 forint. A tulajdonosok nemrégiben kapták meg az első, szemétszállításról szóló számlát.

Szegeden több üdülőterület is található a Tisza árterében. A Sárgán, a Tömörkény és Tiszavirág üdülőtelepen álló nyaralók tulajdonosai speciális helyzetben vannak, mert ők – ha tagok a korábban létrehozott üdülőtársulatokban – közösen fizetnek a különböző szolgáltatásokért, így például a szemétszállításért is.

– Egyértelműen a bliccelők ellen van a törvénymódosítás. Azok ellen, akik eddig nem voltak tagjai az üdülőtársulatoknak, nem fizették a közös költséget, de igénybe vették a szolgáltatásokat, ingyen pakolták például a háztartási hulladékukat a konténerbe – mondta Makra Gábor.

A Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. számlázási csoportvezetője hangsúlyozta, minden üdülőtársulattal megállapodtak a hulladékszállításról. A tagok továbbra is a közös költség részeként fizetik az üdülőterületre kihelyezett hulladékgyűjtő konténerek ürítési díját.

Csak az üdülőtársulat tagjainak van joga használni a hulladékgyűjtő konténereket, hiszen ők fizetnek a szolgáltatásért. Fotó: Schmidt Andrea
Csak az üdülőtársulat tagjainak van joga használni a hulladékgyűjtő konténereket, hiszen ők fizetnek a szolgáltatásért. Fotó: Schmidt Andrea

– Az egységes konténeres hulladékszállítás mellett csupán néhány ingatlantulajdonos maradt a Tömörkény üdülőben, akiknek saját maguknak kell beszerezniük a szabványos tárolóedényt, amiből heti rendszerességgel szállítja el a Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. a hulladékot.

Mi történik akkor, ha a Tömörkény üdülőben élő néhány tulajdonos nem szerzi be a 110–120 literes kukát?

– A szolgáltatás igénybevétele kötelező, és szerződés nélkül érvénybe lép. A szennyező fizet elve érvényes. Aki belép a társulatba, és fizeti a közös költséget, használhatja a társulat konténerét, aki nem, annak kötelességünk a szolgáltatás biztosítása, amit a kiskukás járat beállításával oldottunk meg – válaszolta Makra Gábor. Aki sumákol, a pótdíjjal együtt a teljes díjat köteles kifizetni a teljes időszakra, ami több tízezer forint.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.delmagyar.hu

Indulásra kész a hulladékgazdálkodás nyomkövető rendszere

dontwasteit11 (4)

Tesztüzemben már működik a Hulladékgazdálkodási Navigáció Országos Rendszere (HUNOR), a pontos és gyors adatfeldolgozást biztosító informatikai rendszer kialakításához csaknem 900 millió forint európai uniós támogatást nyert el az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ).

    Vámosi Oszkár, az OHÜ ügyvezetője csütörtökön Budapesten, a HUNOR működését bemutató sajtótájékoztatón elmondta: az országos lefedettségű komplex informatikai rendszer a többi között biztosítja az adatkezelést, a hulladékgazdálkodási ügynökség szerződéses partnerei által benyújtott havi jelentések adminisztrációját, pénzügyi elszámolását, ellenőrzését. Lehetővé teszi a hulladék mozgásának nyomon követését a GPS-alapú eszközök segítségével, valamint az illegálisan lerakott szemét bejelentését az illetékes hatóságoknak – tette hozzá.
    Kifejtette: a rendszer szeptember-októbertől éles üzembe áll, várhatóan jövő januártól már minden folyamat elektronikusan működik.
    A hulladékgazdálkodási ügynökség havonta 3-5 ezer, éves szinten 30-50 ezer aktát kezel, amelyekben milliárdos nagyságrendű az adatszám. A szerződött partnerek száma 150-200 közötti évente, amelyeknek tízmilliárd forintnyi összeget fizet ki az OHÜ állami forrásból szolgáltatás-megrendelés címen. A HUNOR a legkorszerűbb informatikai feltételeket biztosítja a feladatok ellátásához – ismertette az ügyvezető.
    A rendszer üzembe állításával és működtetésével az OHÜ megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a hulladékgazdálkodásban részt vevő partnerei számára az adatszolgáltatást, így a részfinanszírozás folyamata is rövidebb lesz.
    A HUNOR segítségével az ügynökség gyorsabban teljesítheti adatszolgáltatási kötelezettségeit, feldolgozott információkkal tudja ellátni egyebek mellett a Földművelésügyi Minisztériumot, a társszervezeteket vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt.
    A HUNOR nyomkövető eszközeit az OHÜ térítésmentesen biztosítja valamennyi szerződéses partnere számára. A beérkező információkat a társaságok is megkapják, így ellenőrizhetik, hogy a járművek valóban a tervezett időpontban, illetve a meghatározott területen jártak-e, és gyűjtötték-e össze a hulladékot.
    A HUNOR arra is alkalmas, hogy az OHÜ országjáró ellenőrei az illegálisan lerakott hulladékokról, vagy az elhagyott roncs járművekről pontos adatokat szolgáltassanak az illetékes szerveknek.
    Muhoray Róbert, a HUNOR projektvezetője a sajtótájékoztatón elmondta: alig egy év alatt 28 közbeszerzési pályázatot hirdetett meg és bonyolított le az OHÜ. A szükséges informatikai eszközök és a kapcsolódó szoftverek beszerzésére, fejlesztésére összesen 26 beszállító, illetve fejlesztő partnerrel állapodtak meg.

Forrás: MTI

Bírságok bevezetését tervezik

kuka2

A három hónapja tartó akció nyomán száz tonna alá csökkent a „kompromittált” újrahasznosítható hulladékmennyiség Nagyváradon. A házlakók szelektívebben gyűjtenek, mint a tömbházak lakói.

Egy egész konténernyi újrahasznosítható hulladék mehet kárba, ha nem odavaló szemét keveredik közé. A szelektív hulladékgyűjtésre irányuló kampány egyik eredménye az, hogy csökkent valamelyest ez a nem kívánt jelenség. Egy másik, hogy 15-ről 20 százalékra nőtt azoknak a házlakóknak a száma, akik szelektíven gyűjtenek. Egy kevéssel a tömbházakban lakók között is nőtt az arány, de még így is csak 12 százalék. Egyúttal az akció nyomán a havonta összegyűjtött újrahasznosítható hulladék mennyisége 130 tonnáról 170 tonnára nőtt.

Jutalmak, tanácsok

Az elmúlt három hónap során a RER Ecologic Service egy tájékoztató kampányt bonyolított le, melynek során szórólapokat osztogattak a váradiaknak, illetve megfigyelő akciók is zajlottak. A szórólapokhoz sárga, újrahasznosítható hulladékok gyűjtésére alkalmas zsákot is mellékeltek, akikről pedig a megfigyelések során bebizonyosodott, hogy helyesen gyűjtik a hulladékot, kis ajándéktárgyakat – kulcstartókat, zseblámpákat – kaptak. A többieket pedig tanácsokkal látták el a RER alkalmazottai. Ilie Bolojan polgármester levélben gratulált azoknak, akikről bebizonyosodott, hogy sikerült rátérjenek a szelektív szemétgyűjtésre, s hamarosan minden váradi kap majd egy újabb levelet a polgármestertől, melyben felhívja a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, az akció folytatásáról tájékoztat és egyúttal bírságot helyez kilátásba azok számára, akik nem így gyűjtik a szemetet. Uniós elvárás ugyanis, hogy évről évre csökkenjen a szeméttelepre kerülő hulladék mennyisége, ez pedig csak úgy valósítható meg, ha egyre nagyobb arányban gyűjtenek szelektíven a lakosok.
Nem tudni még, mikortól bírságolják azokat, akik nem tartják be a szelektív gyűjtés szabályait. Egy olyan elképzelés is létezik, hogy a RER ne személyenkénti, hanem mennyiségtől függő összeget számoljon fel, így azok, akik nem gyűjtenek szelektíven, többet kell majd fizessenek. Ehhez viszont változniuk kell a vonatkozó törvényeknek. A bírságokat viszont ezt megelőzően is bevezethetik – így vagy úgy, a váradiaknak előbb utóbb drága lesz nem szelektíven gyűjteni.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.erdon.ro