Sesztáknak még tanulmányoznia kell a hulladéktörvényt

kuka2

Szürreális miniszterjelölti meghallgatáson vehettek részt kedden reggel a parlament Fenntartható fejlődési bizottságának tagjai és meghívott vendégei: sem a miniszterjelölt, sem a testület nem tudta, hogy pontosan milyen kormányzati területek fognak Seszták Miklóshoz illetve a fejlesztési tárcához tartozni, azaz mivel kapcsolatban érdemes kérdéseket feltenni a kormánypárti politikusnak.

Az új, még formálódó kormányzati struktúrában az egykori környezetvédelmi tárca szakmai portfólióját tovább szeletelik, a végső feladatleosztást egyelőre a leendő kormánytagok sem ismerik. Seszták elöljáróban mentegetőzött is ezért, a magánérdekeltségeivel kapcsolatos kérdéseknek elébe vágva pedig azt állította: nem volt, nincs és vélhetően nem is lesz a tulajdonában offshore cég – egyben kérte, hogy akinek ezzel ellentétes tartalmú bizonyítékai vannak, azokat tegye közzé.

Földi Imre / Fotó

A miniszterjelölt szerint a korábban a Simicska-Nyerges cégbirodalomból érkezett Németh Lászlóné által vezetett minisztériumnak „a 2010-ben elkezdett úton” kell továbbhaladnia. Azaz nem lesz például változás az energiapoltikában, folytatódik az atom-szén-zöld energiaforgatókönyv megvalósítása és a paksi bővítés előkészítése, ugyanakkor az eddiginél látványosabb lépéseket kell tenni az energiahatékonyság javítása és a karbonszegény, környezetkímélő közlekedés elterjesztése érdekében.

A kérdések sorát az MSZP-s Heringes Anita kezdte, többek között azt tudakolva, hogy mit tervez tenni a kormány a hulladékkezelés folyamatban lévő összeomlásának megállítására, és a szintén a „rezsicsökkentéstől sújtott” kéményseprés megmentése érdekében.

Földi Imre / Fotó

Válaszában Seszták – annak rögzítése után, hogy egyelőre fogalma sincs, melyik tárcához fog tartozni a hulladékügy – egyrészt leszögezte, hogy a kétségkívül áldatlan állapotok kialakulásáért nem csak a rezsicsökkenés felelős, azt azonban ő sem cáfolta, hogy az adminisztratív, a költségek (szintén kormányzati) megnövelését nem ellensúlyozó árszabályozás is az okok között van. A miniszter szerint Magyarországon nem lesznek nápolyi állapotok a hulladékszállításban – egyebek között azért, mert a törvény értelmében ilyenkor a katasztrófavédelem és az általa kijelölt kényszerszolgáltató látná el a feladatot –, azt is leszögezte azonban, hogy a hulladékkezelés nem katasztrófavédelmi, hanem piaci keretekben kell hogy működjön a jövőben. – Olyan piaci szektort kell teremteni, amely képes az ország összes településén ellátni a hulladékbegyűjtést és a hasznosítást – hangsúlyozta, nagyvonalúan túllépve azon a tényen, hogy éppen ez volt a helyzet, mielőtt az Orbán-kormány belevágott a szektor újraszabályozásába.

Burkolt kormánykritikát fogalmazott meg a jelölt a jelenleg az ország hét megyéjében szünetelő kéménysepréssel kapcsolatban is: szerinte nem lenne szabad olyan szabályozási környezetet kialakítani, amelyben akár egy emberélet is veszélybe kerülhet bizonyos közszolgáltatások ellátatlansága miatt, és a probléma megoldása az új kormány egyik első feladata lesz.

Seszták Miklós ezután annak a véleményének adott hangot, hogy az iskolai papírgyűjtésnek (elsősorban a tevékenység fontos szemléletformáló hatása miatt) folytatódnia kell, és ez „nem lehet pénzkérdés” – a jelek szerint a felkészítői elfelejtették tájékoztatni, hogy a gyűjtés nem pénzhiány miatt áll le január elejétől, hanem azért, mert a hulladéktörvény módosítása kifejezetten megtiltja.

Földi Imre / Fotó

Sallai R. Benedek, a bizottság elnöke azt kérdezte Sesztáktól, hogy mit tervez tenni a kistelepüléseken élők méltatlan közlekedési viszonyainak rendezéséért. A miniszterjelölt válaszában kiemelte: ő lesz a kormány Budapesttől legmesszebb élő minisztere, maga is naponta szembesül ezekkel a gondokkal, és megoldási lehetőséget is lát, például abban, hogy a közmunkaprogramot ki lehetne terjeszteni a bekötőutak javítására. Válaszából ugyanakkor az is kiderült, hogy a kormány prioritáslistáján az autópályák országhatárig történő kivezetése szerepel. Sallai arra is rákérdezett, hogy abban a felállásban, ahol a fejlesztési források egy másik tárcához (a miniszterelnökséghez) fognak tartozni, ki lesz a valódi gazdája a pénzeknek. Seszták Szerint ezt ő is megkérdezte Orbán Viktortól, és azt a választ kapta, hogy a szaktárcák nem alá- hanem mellérendelt viszonyban lesznek a miniszterelnökséggel.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://nol.hu

A legmodernebb technológiával a hulladék újrahasznosításért

kuka4

hejopapi_hulladekkezelo_alapko_140603_ja_19.jpg

Kiterjesztik a szelektív hulladékgyűjtést és olyan hulladék-előkezelőt építenek Hejőpapiban, amely éves szinten több ezer tonnával csökkenti a lerakott hulladék mennyiségét Miskolc és további 36 település esetében. A 3,7 milliárd forintos beruházás alapkövét kedd délután rakták le.

Az alapkőletételen részt vett Szaló Péter területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár is, a kormány ugyanis kiemelten kezeli a beruházást. A projekt eredetileg 2,2 milliárd forinttal támogatott költségei mellé 2013-ban kormánydöntés alapján 1,2 milliárd forint többlettámogatás járult, míg a tagönkormányzatok által biztosítandó összeg több mint félmilliárddal, 522 millió forinttal csökkent. A projekt jelenlegi elszámolható összköltsége közel 3,7 milliárd (3 693 374 200) forint, amiből több mint 3,4 milliárd a támogatás, és nem mintegy 291 millió az önerő.

hejopapi_hulladekkezelo_alapko_140603_ja.jpg

Megváltozott a jogi háttere a hulladékgazdálkodásnak, az új környezetre pedig a Miskolc Térségi Konzorcium reagált a leggyorsabban, mondta ünnepi beszédében Kriza Ákos, Miskolc polgármestere, a 37 települést összefogó konzorcium vezetője.
– Eldöntöttük, hogy más úton járunk, mint eddig, és a saját kezünkbe vesszük a hulladékkezelést. Így létrehoztunk egy gazdasági társaságot, amelynek a gazdálkodása kedvezőbb, mint a korábbi megoldás volt, így kevesebb pénzt kell a közösből erre a tevékenységre költeni – mondta.

Nem mindegy, milyen a hulladék feldolgozottsági foka, és mennyi kerül a lerakóba, ezért indították el a fejlesztési programot, amelynek keretében megépítik a 4000 négyzetméter alapterületű mechanikai hulladék-előkezelőt, és ennek keretében szereznek be 35 ezer szelektív hulladékgyűjtő edényzetet, 15 ezer komposztáló egységet, illetve vásároltak nyolc hulladékbegyűjtő autót.
– Újabb lépés ez a hatékonyság, a zöld város felé – emelte ki a polgármester, aki ennek kapcsán megemlítette a geotermális beruházást, a két biomassza projektet és a biogázüzemet is.

A „Miskolc és térsége települési szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése” című, az EU Kohéziós Alapja által támogatott program célja a térség hulladékgazdálkodási rendszerének korszerűsítése és a lerakott hulladék mennyiségének csökkentése. A mechanikai hulladék-előkezelő szétválogatja a lakossági eredetű kevert hulladékot. A válogatás célja kettős: egyrészt az újra felhasználható másodnyersanyagok, a fém és a műanyag, másrészt az energetikailag hasznosítható, magas fűtőértékű, úgynevezett RDF-termék (Refuse Derived Fuel) elkülönítése, ezzel másodlagos tüzelőanyag előállítása. A korszerű technológiának köszönhetően több mint 22 százalékkal csökken a ténylegesen lerakott szemét mennyisége – mondta el a megvalósuló technológiáról Hercsik Dávid, a kivitelező MGH Miskolc Konzorcium képviseletében.


A csarnok alapozását már elkezdték, két héten belül a falazási munkák is elindulhatnak, augusztus-szeptemberre elkészül a csarnok, decemberre befejeződik a technika telepítése és indulhat a próbaüzem, a következő év elején pedig átadhatják a fejlesztést. Évi 53 ezer tonna lakossági hulladék leválogatására lesz lehetőség itt és ennek egy jó része újrahasznosításra, vagy energetikai felhasználásra kerülhet.

hejopapi_hulladekkezelo_alapko_140603_ja_8.jpg

A beszédeket követően Kriza Ákos aláírt egy környezetvédelmi elhivatottságot igazoló nyilatkozatot, majd Hercsik Dáviddal, Szaló Péterrel és Majoros Róberttel, a MiReHuKöz Nonprofit Kft. igazgatójával lezárta az időkapszulát, és elhelyezték azt az alapkőben. A projekt átadását 2015 áprilisára tervezik.

Miskolc és további 36 település lakossága számára a leginkább észrevehető változást a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés kiépítése jelenti, amelynek keretében már a következő hónapoktól 35 000, a hulladékok szelektív gyűjtésére alkalmas műanyag edény kerül a háztartásokba. Fontos eleme a programnak a szerves hulladékok eltérítése a lerakóról, ezért a 2000 fő alatti településeken 5000, a háztartásban keletkező szerves anyagok visszaforgatására alkalmas házi komposztálót is kiosztanak. A nagyobb településeken bevezetik a zöld hulladékok zsákos begyűjtését is.

hejopapi_hulladekkezelo_alapko_140603_ja_25.jpg

A rendszer része 7 nagyobb, 16 köbméteres és egy kisebb, 8 köbméteres felépítményű, szelektív hulladék elkülönített gyűjtésére alkalmas jármű, amelyek az elmúlt héten megérkeztek és a következő hetekben állnak munkába a közszolgáltatást ellátó Mirehuköz Nonprofit Kft-nél.

A programba beletartozik a három, nagy népszerűségnek örvendő miskolci hulladékudvar fejlesztése is, ahová újrahasználati központokat telepítenek, de átszervezik a szelektív hulladékgyűjtő szigetek rendszerét is.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.minap.hu

Robot válogatta a szemetet

katicak

Táblagépes játék és 3D-s kisfilm által tudhattak meg többet a csomagolóanyagok szelektív gyűjtéséről és annak fontosságáról a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai hétfőn délelőtt.

ujrahasznositas_kr_ 001_b

Táblagép segítségével tanultak a hulladékgazdálkodásról

Első alkalommal érkezett az Újrahasznosítás zöld laborja elnevezésű oktató program autóbusza Csíkszeredába. Az  Eco-Rom Ambalaje társaság jóvoltából az iskola négy osztályának tanulói utolsó generációs eszközökkel tudhattak meg többet a szelektíven gyűjtött hulladékokról, az újrahasznosításról. Lorita Constantinescu, az Eco-Rom Ambalaje társaság kommunikációs igazgatója elmondta, egy autóbusszal érkeztek, amelyben egy 3D-s mozitermet és egy táblagépes játéktermet alakítottak ki. A gyermekeknek a modern eszközök segítségével, szórakoztató módon mutatták meg a csomagolóanyagok szelektív gyűjtését és újrahasznosítását, valamint annak fontosságát. A táblagépes játék által az osztályok részt vesznek egy országos versenyen, a legjobban teljesítő osztály pedig nyereményként ellátogathat egy újrahasznosító üzembe.

Példa a sokoldalú nevelésre

Nem új keletű a szelektív hulladékgyűjtés iránti nyitottságuk, már évek óta osztályonként három szemetesbe gyűjtik a hulladékot – számolt be Kiss Ernő, a tanintézmény igazgatója. Véleménye szerint ez a tapasztalat segíthet abban, hogy a csíkszéki családokban a gyermekek legyenek azok, akik kérik szüleiktől, hogy szelektíven gyűjtsék a háztartási hulladékot. „Szívesen elvállaltuk a felkérést, hiszen ez is egy lehetőség a többoldalú nevelésre, ráhatásra” – mutatott rá.

„A hulladék valójában erőforrás”

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szerint azok a gyermekek, akik részt vesznek ezen – a környezetvédelem hete keretében elindított – oktató programon, a hulladékgazdálkodás modern oldalát is meglátják. „A hulladékkal kapcsolatos témák mindenkinek a kevésbé kellemes dolgokat juttatják eszébe, miközben a hulladék valójában egy erőforrás, amelyből új termékeket lehet előállítani” – emelte ki a miniszter.

Tanulságos kisfilm

A III.A osztályos diákok lelkesen meséltek az autóbuszon tapasztalt élményeikről: a vegyesen gyűjtött szemetet robot válogatta szét, eszerint a robotnak fontosabb volt a környezet, mint az embereknek. Beszámoltak arról, hogy izgalmas volt a táblagépekkel való játék, és örültek a tejesdobozból készült jojónak is. Mint megtudtuk, a harmadikosok nagy része otthon is szelektíven gyűjti a háztartási hulladékot.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.szekelyhon.ro

Elbaltázták a főváros szemétlerakóját

dontwasteit11 (1)

A fővárosi önkormányzat gazdasági bizottsága hétfői ülésén úgy döntött, hogy eláll a 838 millió forintért félig már megvásárolt csömöri ingatlan adás-vételi szerződésétől. A terület szemétlerakóként működött volna a megtelt dunakeszi lerakó helyett. Most kérdés, hova viszik azt az évi 100 ezer tonna salakot, ami a szemétégetőben keletkezik, Budapest pedig futhat az előlegként kifizetett 381 millió forint után, sőt az erre szánt 800 milliós uniós forrás is veszélybe került.

Mindennek az az oka, hogy Csömör önkormányzata, az eladó, nem teljesítette a főváros álláspontja szerint az adás-vételi szerződésben foglalt vállalását, miszerint az ingatlant tehermentesen, bányászati joggal együtt 2014 május végéig átadja. A csömöri polgármestert ugyanis hiába zaklatta levelekkel Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes az ügyben, sokáig nem kapott érdemi választ a bányászati jog megszerzéséről.

Az is kiderült közben, hogy ha meg is lenne a bányászati jog (amit egy magántársaságtól kell külön megszerezni), szemétlerakót amúgy se lehetne építeni, hiszen az ingatlantól 350 méternyire lakóingatlan áll, öt fő bejelentett lakossal. (A jogszabály szerint nem kaphat engedélyt a szemétlerakó, ha 500 méteren belül lakóépület van.) Erről a fővárosi önkormányzat szintén nem tudott, mert a csömöri önkormányzat egy februári levélben olyan tájékoztatást adott, hogy a terület határának távolság a lakó- és üdülőterületektől mindenütt nagyobb, mint 670 méter.

Tüttő Kata, a gazdasági bizottság szocialista tagja szerint a főváros ugyan elállt a szerződéstől, de most futhat az előlegként kifizetett 300 millió forint (plusz áfa) után, amit a csömöri önkormányzatnak nem akaródzik visszafizetni. Sőt, a képviselőnő szerint Csömör kártérítéssel tartozik Budapestnek, mert elveszett több mint egy év, és a telekvásárlásra kapott 93 százalékosuniós támogatás is veszélybe került a határidők lejárta miatt.

Eközben a dunakeszi hulladéklerakó megtelt, és most nem lehet tudni, hogy a rákospalotai szemétégető évi 90-100 ezer tonna salakját hova fogják elhelyezni. (Egy vészterv szerint a dunakeszi lerakót fogják most bővíteni. Viszont érthetetlen, hogy akkor eleve miért kellett drágán ingatlant vásárolni, ha a lerakó bővíthető?)

A csömöri tranzakciót Tüttő Kata egyébként is gyanúsnak tartja, mert az első fővárosi ingatlanbecslés 160 millió forintra taksálta az értékét, majd egy hirtelen elrendelt újabb értékbecslés után ugrott meg az ár 660 millió forintra (plusz áfa). A csömöri önkormányzat kezdettől fogva 680 millió forintért hirdette a telket.

Keressük az ügyben a csömöri önkormányzatot és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-t is.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://index.hu

Szelektálj és használd újra!

dontwasteit11 (5)

Szolnok városában 1996-ban vezették be a szelektív szemétgyűjtést. A különböző szeméttípusok szétválasztása ugyan segít mérsékelni az évente egyre növekvő szemét problémáját, de egyénileg is mindent meg kell tennünk azért, hogy kevesebb szemetet termeljünk! Trendek, ötletek, gazdaságos és környezettudatos lehetőségek következnek! 

Először: Válogasd ki!

Az egyre csak termelődő szemét rengeteg problémát okoz. Évente a Magyarországon termelt szemét mennyiségéből három Gellért-hegynyi kupac lenne építhető. A tudatos hulladékkezelés az egyik megoldás a problémára, amelynek három fundamentuma van: szelektálás, komposztálás és újrahasznosítás.

A hulladékgyűjtő szigetek rendszerint négy hulladékfrakcióból állnak, és papír, műanyag, valamint  üveg gyűjtésére alkalmasak. A szelektív hulladékgyűjtésben és hulladékgazdálkodásban, bár a lehetőség adott, a lakosság nagyobb része nem aktív.

Másodszor: Ne termelj szemetet!

A másik megoldást egyértelműen a hulladék megelőzés, az újrahasználat és az újrahasznosítás elősegítése jelenti. Évente fejenként 450-480 kg hulladékot termelünk, ami rengeteg. Ennek 30%-a szerves anyag, konyhai maradék, kerti zöldhulladék, ami komposztálható.

Minimalizáljuk a hulladékot, amit tudatos életmóddal könnyedén szokásunkká tehetünk, lássuk az ehhez vezető 10 lépést:

1.    Készítsünk listát és vegyünk magunkhoz vászontáskát, kosarat a bevásárláshoz!
2.    A szemetet gondosan lapítsuk laposra, legyen szó papírról, vagy műanyagról és gyűjtsük szelektíven!
3.    Komposztáljunk! Ez  nem csupán kertes házakban működőképes, hanem társasházak udvarain, lakótelepek, lakóparkok közterületein is fel lehet állítani kulturált komposztáló kereteket.
4.    Mielőtt újat vásárolnánk, javíttassuk meg! Mielőtt kidobnánk használjuk fel új célra, akár átalakítással,.
5.    Ami egyszer érték volt számunkra, lehet ma más számára lenne az, ezért cseréljük el, adjuk tovább az általunk már nem használt tárgyainkat, ruháinkat!
6.    Vásároljunk piacon, támogassuk a helyi kereskedelmet! Mivel nincs szállítás, költséges és sokrétű csomagolásra sincs szükség, amellyel szintén hozzájárulhatunk a környezetünk védelméhez.
7.    Keressük az újrahasznosított termékeket! Ne, csak az anyagban, hanem a funkciójában megújult termékeket! Válasszunk többfunkciós bútorokat, ruhadarabokat!
8.    Vásároljunk visszaválthatót!
9.    Fűnyírás, fúrás, faragás? Semmi szükség anyagi beruházásra, kölcsönözzünk!
10.  Tegyünk meg mindent, hogy ne árasszon el minket a zöldhulladék!

És végül: Használd újra!

DIY, vagyis “do-it-yourself”, a csináld magad felszólítás elképesztően népszerű lett a világ fiataljai között, akik már látják a világunk fenntarthatatlan működését, sőt megoldást is találtak: újra és újra felhasználnak, hasznosítanak, és ezzel teremtenek, de nem szemetet, hanem újabb és újabb divatos használati- és ruházati cikkeket.

Fiatal tervezők készítenek biciklibelsőből nyakláncot, vagy épp PET palackból ülőalkalmatosságot, esetleg tejesdobozból pénztárcát! Kreatív emberek, ügyes kezek praktikus használati tárgyakat készítenek hulladékból, újrahasznosítható anyagokból, minden alkalommal bebizonyítva, hogy a kidobásra szánt matéria használható.

A 2014. június 17-21. között szórakozást kínáló Tiszavirág Fesztiválon – a „Levelek a Tiszáról” kampány részeként – társrendezvényként a Zöldövezet Fesztivál is megrendezésre kerül. Célja, hogy különböző programokon keresztül megismertesse a fenntartható vásárlási szokásokat, a tudatos és környezetbarát fogyasztási módokat, valamint a térségben található helyi értékek megóvásának és támogatásának lehetőségeit.

Mindenki kedvére válogathat a környezettudatos cselekvésre ösztönző programok között, kikapcsolódás közben értékes ismeretekre tehet szert, és próbára teheti a fantáziáját.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://szolnokinaplo.hu

 

Bírságot fog kapni, aki nem szelektíven gyűjti a hulladékot

petki

A nagyváradi közterületek tisztaságáért és a szemétszállításért felelős cég január 1 és június 30 között az „Újrahasznosítás városa” verseny keretében folyamatosan felhívta a lakosság figyelmét a szelektív gyűjtés fontosságára és nyereményjátékot is hirdetett, valamint ajándékot adott azoknak a háztartásoknak, ahol külön konténerbe gyűjtik az újrahasznosítható hulladékot a háztartási szeméttől.

Július elsejétől azonban, ott ahol nem tartják be ezeket a szabályokat, büntetéseket fognak kiróni. 500 és 1000 lej közöttit a magánszemélyek körében, a cégek 1500 és 2000 lejes bírságokra számíthatnak – jelentette be Mircea Stejeran, a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályának vezetője.

A szelektív gyűjtési akció kezdete óta havonta 50 tonnával több újrahasznosítható hulladék kerül a lerakó telepre.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.partiumradio.ro

Több mint 3,7 milliárdos szelektív hulladékgyűjtési beruházás Észak-Magyarországon

kuka2

Több, mint 3,7 milliárd forint értékű szelektív hulladékgyűjtési beruházás kezdődik az idén az észak-magyarországi térségben – ismertette Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP), a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Közgyűlés elnöke csütörtökön a nyíregyházi helyhatóság közgyűlésén.

Az önkormányzati tisztségviselő, aki a térségi szilárdhulladék-gazdálkodási társulás elnöke is, elmondta, hogy a 3 milliárd 762,5 millió forint értékű fejlesztés 240 szabolcsi és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települést érint.

A beruházás megvalósításához a települések 94,36 százalékos arányú, 3 milliárd 550 millió forint meghaladó összegű pályázati támogatást nyertek, s csak mintegy 211 millió forint önerőt kell biztosítaniuk.

Seszták Oszkár tájékoztatása szerint a korábban, ugyancsak döntően európai uniós támogatással létrehozott korszerű nyíregyházi, kisvárdai és nagyecsedi térségi hulladéklerakó telepen egy-egy válogatót építenek a szelektíven gyűjtött szemét kezelésére és hasznosítására. A több mint 64 ezer tonna kapacitású nyíregyházi válogató egység 779 millió, a 36 ezer tonnás kisvárdai 426 millió, míg a 20 ezer tonna kapacitású nagyecsedi 386 millió forintos költségből épül.

A telepekre vásárolnak 14 modern tömörítő gépet és egy darus üveggyűjtőt.

Az érintett településeken létrehoznak összesen 150 szelektív hulladékgyűjtő szigetet, továbbá beszereznek 120 darab üveggyűjtő konténert, 100 ezer darab szelektív gyűjtőedényt, valamint 35 ezer darab házi komposztálót.

Az önkormányzati és társulati elnök hangsúlyozta, hogy a már kiírt közbeszerzési eljárása befejezése után, várhatóan még a nyáron megkezdődik a fejlesztés megvalósítása.

Év végétől pedig megindulhat a szelektív hulladékgyűjtés az érintett 229 Szabolcs-Szatmár-Bereg és a 11 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, ahol együttesen csaknem 600 ezer ember él.

Forrás: MTI

Egyre nagyobb gond az e-szemét

kuka4

Mindennapi fogalmakkal nézve beláthatatlan mennyiségű, közel 49 millió tonna, azaz 49 milliárd kg e-szemét keletkezik egy év alatt. És ez még csak nem is a legfrissebb adat.

Az egyre hatalmasabb mennyiségű e-szemét ellen küzdő StEP legfrissebb, teljes évre vonatkozó adata 2012-ről van. Akkor, úgy számolják, 48,9 millió tonna e-szemét keletkezett világszerte. Ide sorolhatunk mindenféle elektronikai eszközt, a szeméttelepen végző háztartási gépektől és tévéktől kezdve a kidobott mobilokon át a legkisebb USB adapterig.

Fotó: Statista

Statista által grafikonba öntött StEP-adatok szerint a legtöbb e-szemét az Egyesült Államokban keletkezik, akár éves 9,4 milliárd tonnát nézzük, akár az egy főre eső 29,8 kg-ot évente. Az egy főre vetített értékben Ausztrália és Németország követi az USA-t, az egyes országok által termelt e-szemét összmennyiségét tekintve azonban az USA és Kína termel kimagaslóan sok e-szemetet.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://hvg.hu

Lezárult a per: 24 milliót kellett fizetnie az önkormányzatnak

katicak

Többe került a szemét elszállítása Gyöngyössolymoson, mint azt az önkormányzat kigondolta. Aztán pert vesztettek a hulladékgazdálkodási céggel szemben.

Megszületett a másodfokú ítélet abban a jogvitában, amely a saját hatáskörben rezsit csökkentő gyöngyössolymosi önkormányzat, valamint a Gyöngyösi Hulladékkezelő Nonprofit Kft. között zajlott. Az Egri Törvényszék jóváhagyta az első fokú bíróság ítéletét, amelynek értelmében az önkormányzat vesztett, s 24 millió forintot kellett fizetnie a szolgáltatónak.

A jogvita azért kezdődött, mert az önkormányzat sokallta a szemétszállítás díját, és ezért rendeletében alacsonyabbat határozott meg a lakosság számára. Ez azonban nem fedezte a hulladékkezelő költségeit, a peres eljárás során pedig az derült ki, hogy jogos a vállalat követelése. Így az önkormányzat számlájáról le is emelték a különbözetet, 24 millió forintot.
Gyöngyös 2009-ben írt ki közbeszerzési eljárást a város és a környező települések szilárd hulladékának összegyűtésére, elszállítására és ártalmatlanítására, mint helyi közszolgáltatásra.

A tenderen győztes cég árajánlatában részletezte árképzését, s azt is, hogy mekkora az általuk elvárt hulladékmennyiség. A vállalkozás Gyöngyössolymoson évente összesen 209 kilogramm hulladékkal számolt fejenként, azaz a településen összesen évente 651 tonnával. Ennek alapján határozták meg a díjat is, literenként nettó 2,25 forintban. Figyelembe vették, hogy a községben nem volt egységes edényzet, 12,5 literes zsákokban gyűjtötték a szemetet.

Javasolták, hogy vezessenek be kukát, s 2010-től az elszállítandó hulladékmennyiség fejenként és hetente 40 literre emelését. Szintén kikötötték, hogy a díjnak fedeznie kell a cég költségeit.

A cég ajánlata győzött, így Gyöngyössolymoson 2024-ig ők végzik a szemétszállítást. Az önkormányzat vállalta, hogy rendeletben dönt a díjakról, azok emeléséről. A szolgáltató minden évben javaslatot tett a díjmódosításra, s az önkormányzat 2012-től évente emelte ugyan a díjat, de nem a szolgáltató által kért mértékben, 2013-ban pedig az eredetire csökkentette. Egységes kukákat a javaslat ellenére nem vezettek be Solymoson – míg Gyöngyösorosziban igen – pedig a díjakat ezekre számolták ki. A zsákos szállítás költségei viszont ennek közel a dupláját tették ki.

Szemétszállítás Gyöngyössolymoson. Eddig annyi hulladékot vitt el a szolgáltató, amennyit kalkulált, de az ott élők kevesebbért fizettek. Fotó: Czímer Tamás
Szemétszállítás Gyöngyössolymoson. Eddig annyi hulladékot vitt el a szolgáltató, amennyit kalkulált, de az ott élők kevesebbért fizettek. Fotó: Czímer Tamás

 A hulladékgazdálkodási cég díjkompenzációt kért, de nem kapott. A per ennek a különbözetnek a megítélésére irányult, s a vállalkozás 16,333 millió forint tőkét és járulékait kérte megfizetni. Az elszállított mennyiséget a mérlegjegyekkel bizonyította a cég, s ennek alapján osztották szét a települések között a költségeket. Az önkormányzat által kalkulált mennyiség elmaradt a ténylegesen elvitt szemét tömegétől. A szállítás költségei körülbelül a dupláját tették ki a testület által elfogadott díjnak.

Az önkormányzat arra hivatkozott, hogy a szolgáltató hat évre szóló ártartási garanciát ígért, ráadásul nem volt kötelező az egységes kukák bevezetése, a hulladéktörvény értelmében szerintük a zsák is edényzetnek tekinthető. Ráadásul úgy vélték, a mostani szolgáltató nem jogutódja a pályázaton kiválasztott cégnek, emiatt a szerződés is semmis.

Az elsőfokú bírósági ítélet szerint az akkor még AVE Gyöngyös Hulladékgazdálkodási Kft. követelése jogos volt, s 16,284 millió forintot, illetve annak késedelmi kamatát ítélte meg a javukra. Ezen kívül a perköltség közel 2,9 millió forint volt, ezt szintén az önkormányzatnak kellett állnia. A bíróság akkor azt is kimondta, a mostani cég jogutódja a közbeszerzésen nyertes konzorciumnak, amely, bár az önkormányzat szerint nem, de valójában érvényesen pályázhatott. Ajánlatuk pedig mindenben megfelelt a kiírásnak.

Az ítélet megemlítette, bár a cég tudta, hogy 12,5 literes zsákban gyűjtik a szemetet, azt is, hogy ez a legkisebb elvárt mennyiség és nincs egységes edényzet, ajánlatukat már a megemelt mennyiséggel (az első évben negyven, illetve 2011-től ötven literrel fejenként) számolva készítették el. Ez később reálisnak bizonyult. A szakértő szerint a díjkompenzáció megalapozott, az önkormányzat által meghatározott díjtételek ugyanis nem fedezik a költségeket.

Az ítélet ellen fellebbező önkormányzat egyebek közt arra is hivatkozott, hogy a szolgáltató csak díjjavaslatot készített, azt az önkormányzatnak nem kellett elfogadnia. Szerintük az AVE csak a szerződést akarta módosítani. Úgy vélték, a díjat a jogszabályoknak és a szerződésnek megfelelően állapították meg. A hulladékgazdálkodási cég szerint ezekről nem volt szó és szerintük az önkormányzat abból indul ki, hogy ők zsákos hulladékszállításra tettek ajánlatot, holott a vita az elvárt és elszállított hulladék mennyiségéről szól, valamint arról, hogy az önkormányzat által meghatározott díj fedezi-e a kiadásokat.

A törvényszék a fellebbezést megalapozatlannak találta, szerintük a hulladékgazdálkodási kft. adatai és számításai helytállóak, az önkormányzat pedig mindig jóval alacsonyabb lakossági díjat határozott meg, mint kellett volna. Ez indokolatlan volt, akkor is, ha azért tették, mert nem akarták áthárítani rájuk a magasabb díjtételt.

Az ügyben elküldtük kérdéseinket a polgármesternek, például azt, hogy 2014-ben miért nem vezettek még be egységes kukákat a faluban, de Szolcsák Gyulától választ egyelőre nem kaptunk.

Nem tudnak máshol hasonló rendszerről

Dr. Sári Pétertől, a Gyöngyösi Hulladékkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, Gyöngyössolymoson egészen egyedi szemétszállítás zajlik. A lakosság egy része kukát használ, de sokak még mindig 12,5 literes zsákba gyűjtik a háztartási hulladékot. Ez nem csupán a környéken máshol nem fordul elő, de országszerte sem tud hasonlóról. A szolgáltató kérését, hogy vezessenek be egységes edényzetet válaszra sem méltatták az önkormányzatnál, a település vezetése ragaszkodik a kis zsákos rendszerhez. Úgy tudjuk, a zsák elszállításáért ugyanannyit kell fizetni, mint egy ötvenliteres kuka ürítéséért.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.heol.hu