Nem szemétség: még embereket gyűjtenek a hulladék helyén

dontwasteit11 (2)

Érdekes fotókat kaptunk egyik olvasónktól, a felvételek tanúsága szerint 12 milliárd forintból megvalósuló Mecsek-Dráva projekt keretében padokat kerítettek körbe szelektív kukák helyett. Utánajártunk a rejtélynek.

Érdekes fotókat kaptunk egyik olvasónktól. A képeken az Új Széchenyi Terves táblákkal ellátott deszkakerítés látható, ám míg mi azt várnánk, hogy a léceken átlesve a máshol megszokott hulladékgyűjtő konténereket találjuk, két pad várja ott a pihenni vágyókat. Igaz, a tábla tanúsága szerint a kis hangulatsziget abból a 12 milliárd forintból valósult meg, amely a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program keretében nőtt ki a földből, ez pedig már felvetett kérdéseket.

Mivel valószínűtlennek tűnt, hogy a szemétszállító autók személyzetének pihentetéséről gondoskodnak így a projektgazdák, megkerestük a Biokomot, hogy mit tudnak az érdekes urbánus rekettyésről.

Lóczi Szidónia, a Biokom PR menedzsere a Pécsi STOP megkeresésére elmondta: a két pad egy gesztus volt a cég dolgozóitól – mivel éppen volt kettő raktáron, ideiglenesen elhelyezték őket a leendő hulladékgyűjtők helyére. Az elkerített rész ugyanis a 162 pécsi gyűjtősziget egyike lesz, amelyekben várhatóan augusztustól helyezik el a szelektív gyűjtőket. Addig viszont pihengetni lehet a padokon.

Jelenleg a lakossági gyűjtők szétosztása folyik, ennek keretében egy 240 és egy 80 literes edényt kapnak a kertes házban élők a hasznosítható, illetve a kerti hulladéknak.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.pecsistop.hu

Polgárdi: kétkukás rendszer öt megyei településen

dontwasteit11 (5)

Eddig a feldolgozói kapacitás növelése kapott nagyobb hangsúlyt, és elsikkadt a kommunális hulladék alapvető különválasztása, a lakosságot semmi sem ösztönözte arra, hogy szelektáljon. Most itt a lehetőség, a példa!

Megtudtuk: újratervezik a Közép-Duna Vidéke hulladék-gazdálkodási projektet.

A hulladékkezelés tevékenységeit környezeti hatásuk szerint rangsoroljuk: első a megelőzés, a csökkentés, második az újra használat, harmadik az újrahasznosítás és negyedik az égetés, lerakás. Fő cél a környezetterhelés minimalizálása.

Ferencz Kornél, a Vertikál Zrt. igazgatóságának elnöke (Fotó: V. Varga József)

- A szelektív gyűjtés nem vesztett csatát, folytatódik – vágott a dolgok közepébe beszélgetésünk elején Ferencz Kornél, a Vertikál Közszolgáltató Nonprofit Zrt. igazgatóságának elnöke. – A kétkukás rendszer a kommunális gyűjtést alakítja át.

A közszolgáltató társaság augusztus elsejével első körben hét településen vezeti be az úgynevezett kétkukás rendszert: Fejér megyében Iváncsán, Perkátán, Polgárdiban, Pusztaszabolcson és Szabadbattyánban, Pest megyében Alsónémediben és Taksonyban.

A kormányzati szándék szerint az országban 2015. január elsejétől térnek át a kétkukás rendszerre, a polgárdi cég ezt megelőzve úttörő szerepet vállalt kialakításában.

Sárga fedelű edényzetek csatarendben a szolgáltató telepén (Fotó: Vertikál Zrt.)

Amint az igazgatóság elnöke a Fejér Megyei Hírlapnak kifejtette: társaságuk a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fejlesztését tűzte zászlajára, hogy a háztartásokban képződött hulladék minél magasabb arányban hasznosításra kerüljön, csökkentve ezzel a lerakóba kerülő hulladékmennyiséget. Fejlesztési elképzelésük összhangban van a vonatkozó jogszabályokkal.

A hulladékgyűjtő edényzetekben az eddig megszokott módon kevert – biológiailag bomló és csomagolási – települési hulladékot gyűjtöttek. Most ez kettéválik, nedves és száraz, ha úgy tetszik szerves és szervetlen hulladékra.

Az új, sárga fedelű, ingyenesen kiosztott edénybe kizárólag tiszta, szelektív csomagolási hulladék kerülhet: műanyag, papír, italos karton-, illetve fémdoboz, porcelán. A jelenleg is használt edényben a biológiailag lebomló hulladék gyűjthető: fűnyesedék, lomb, kerti gyom, konyhai maradék és egészségügyi hulladék. A fehér és színes üveget ezentúl is a hulladékgyűjtő szigeteken lehet elhelyezni.

Szabadbattyánban 1400 háztartásba kerültek, kerülnek ki a sárga fedelű kukák – Mátrai Csaba polgármestertől Pintér Tiborné Zsuzsa veszi át az edényzetet (Fotó: V. Varga József)

Ki fizeti a révészt? – merül fel az emberben óhatatlanul. A sárga fedelű edényzeteket a közszolgáltató az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségnél elnyert pályázat révén tudja ingyenesen biztosítani. Az ingatlanhasználóknak mindez nem jelent további terhet, a fejlesztés mellett a szolgáltatás és a díjfizetés változatlan formában történik. A biológiailag lebomló hulladékot hetente, a csomagolási hulladékot kéthetente szállítják el, a települési menetrendről a lakosság a szórólapokról és a társaság honlapjáról tájékozódhat.

- Úgy ítélem meg, hogy a kétkukás rendszer elemi érdek, óriási lépés a hulladékgazdálkodásban – hangsúlyozta Ferencz Kornél. – A kommunális hulladékot már első körben, keletkezési helyén megszűri a lakosság.

Belátható időn belül a társaság teljes szolgáltatási területén bevezetjük a kétkukás rendszert, a Közép-Duna Vidéke hulladékgazdálkodási projekt újratervezésénél már ezt is figyelembe vesszük – tette hozzá végül az igazgatóság elnöke.

Csomagolási hulladék

Műanyag: például PET-palack, tejfölös, joghurtos doboz, műanyag zacskó, raschel-zsák, reklám táska, PP, HDPE jelzésű flakonok, egyéb kemény műanyagok (laposra taposva).

Papír: például újságpapír, szórólap, irodai papírhulladék, tiszta csomagolópapír.

Tetra-Pak italos kartondobozok (laposra taposva).

Alumíniumos italos doboz, alufólia, fém konzerves doboz.

Porcelán: például törött tányér.

A szolgáltató kéri, hogy az egyes hulladékfajtákat ne csomagoljuk külön egyik edényzetben sem. A csomagolási hulladékot géppel tovább válogatják, a biológiailag lebomló hulladék a lerakóba kerül.

V. Varga József

A cikk eredetiben itt olvasható: http://feol.hu

Nyomkövető kerül a szemétre

dontwasteit11 (4)

Néhány hónap múlva működni kezd az országos hulladékgazdálkodási nyomkövető rendszer, amely után az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségnek és partnereinek nem kell tonnaszámra fogyasztania a papírt.

Szeptember végétől indul élesben a hulladékgazdálkodási navigáció országos rendszere, a HUNOR. Muhoray Róbert projektvezető, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) munkatársa elmondta, társaságuk egyik fő tevékenysége a szelektív hulladékgyűjtés finanszírozása, támogatása. A HUNOR pedig ahhoz szükséges, hogy ez minimális adminisztrációval gyorsan, precízen működhessen.

A HUNOR több részből áll, az egyik a hulladékgazdálkodási alrendszere, ennek a partnerek elküldhetik támogatási igényeiket, majd ezek elektronikus feldolgozás után az OHÜ gyorsabban ki tudja fizetni a kért összegeket. Ez a fejlesztés azért fontos, mert jelenleg papíralapon történik a támogatási kérelmek elbírálása. Az újítással nem csak az OHÜ adminisztrációja csökkenthető, hanem a partnereké is, akiknek nem kell tonnaszámra papírokat fénymásolni és beküldeni az ügynökséghez.

A másik cél, hogy az OHÜ a szelektív hulladékok útvonalát is nyomon tudja követni, ezért az ügynökség partnerei számára nyomkövető berendezést biztosít. Ezeket csak akkor kell bekapcsolniuk, amikor az OHÜ felé elszámolni kívánt hulladékokat gyűjtik be vagy viszik. A nyomkövetés célja, hogy az OHÜ térképet kapjon, és így olcsóbban, egyszerűbben átlássa a hulladék mozgását.

A HUNOR projekt teljes egészében európai uniós támogatásból épül fel, az EU 900 millió forintot adott arra, hogy ezt a kvázi vállalatirányítási szoftvert kifejlesszék, és így támogassák az egyszerűbb adminisztráció megteremtését is.

A műsor itt hallgatható meg.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.hirado.hu

Kutyaeledel PET palackért cserébe

dontwasteit11 (3)

Egy törökországi cég, a Pugedon új találmánya okosan ötvözi a szelektív hulladékgyűjtést és az állatvédelmet: minden egyes bedobott PET palack után szárazeledelt ad a kóbor állatoknak – írja a nol.hu.

Isztambulban a becslések szerint több mint 150 ezer állat él az utcán. Míg sokan segíteni szeretnének rajtuk, és etetik, itatják őket, a legtöbb ember leginkább a halálukat kívánja, félnek tőlük és az általuk esetlegesen terjesztett betegségektől.

A Pugedon nevű cég legújabb találmánya emlékezteti az embereket, hogy nem csak ezek az állatok szorulnak segítségre, hanem az emberiség is, és olyan eszközt terveztek, mely egyesíti a környezet- és állatvédelmet. Ha valaki bedobja a műanyagflakont, akkor a gép száraz kutyaeledelt adagol a masina alján található tálkákba. A művelet meglehetősen gazdaságos is, hiszen a visszaváltott üvegek árából fedezik a kutyák elemózsiáját.

A palackvisszaváltó gépezet segítségével az ebek vízhez is juthatnak. A tálkákat közvetve az emberek töltik meg, méghozzá úgy, hogy a palackjukban megmaradt vizet beleöntik az e célra kialakított nyílásba, ahonnan a víz átfolyik a kutyatálba.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://nol.hu

Pillepalackokból építettek úszóhidat Temesvár belvárosában a Bega csatornán

kuka2

A világrekordok könyvébe kerülhet Temesvár azzal a Bega csatornán átívelő híddal, amelyet 104 502 pillepalackból építettek az EcoStuff Romania környezetvédő szervezet önkéntesei.

    A hidat szerda délután avatták fel a bánsági városban – közölte a Mediafax hírügynökség. Az egyesület önkéntesei heteken át gyűjtötték, válogatták a pillepalackokat, amelyeket ezrenként egy-egy dróthálóból készült kockába rendeztek. Ezekből a dróthálókockákból építették meg azt a 23 méter átmérőjű lebegő korongot, amely átér a Bega egyik oldalától a másikig. 
    A híd felszínét ledeszkázták, és pillepalackokból készült, kivilágítható korlátokkal látták el. Az építmény két hétig marad a vízen. Ez idő alatt koncerteket, szabadtéri előadásokat szerveznek rajta.
    “Bárki bármikor átmehet a hídon, ha nem szalad, ugrál, nem visel tűsarkú cipőt, és nem cigarettázik” – közölte Radu Rusu, az EcoStuff Romania elnöke.  
    Nicolae Robu, Temesvár polgármestere az avatóünnepségen reményét fejezte ki, hogy sikerül hitelesíttetni a világcsúcsot, hiszen a korábbi legnagyobb hasonló építményhez csak 40 ezer pillepalackot használtak fel. 
    “Arra szerettük volna felhívni mindenki figyelmét az építménnyel, hogy gyűjtse és adja le a palackokat az újrahasznosító cégeknek, mert nagy kár ezekkel szennyezni a vizeinket” – jelentette ki Temesvár liberális párti polgármestere. 
    Az ideiglenes híd építőanyagát a temesvári hulladékgyűjtő vállalat hasznosítja újra.

Forrás: MTI

Újabb lépés a tiszta Pécs felé: új hulladékszállítók a fronton

petki

Páva Zsolt tájékoztatása szerint az összesen 16 milliárd forintos, szinte teljes egészében EU-s finanszírozású program során megkezdték a különválogatott hulladék tárolására szolgáló edények kiszállítását Baranya, Somogy és Tolna megye összesen több mint háromszáz településére, a lakóépületekhez.

20140702_110417_resized

A beruházásokkal a lakók külön gyűjthetik a feldolgozható hulladékot – a papírt, fémet, műanyagot, üveget – és a lerakásra szánt szemetet. A hulladékgazdálkodással foglalkozó társaságok csütörtökön 57 új, összesen egymilliárd forintos értékű hulladékszállító járművet vehettek át.

A legkorszerűbb technológiát képviselő járművek közül több alkalmas arra, hogy a gyűjtés helyszínén tisztára mossa a lakótömböknél használatos nagyobb méretű edényeket, emellett károsanyag-kibocsátásuk jelentősen a jelenleg előírtak alatt marad. Páva Zsolt elmondta, hogy az új hulladékgazdálkodási programban érintett településeken eddig az összes keletkező hulladék több mint négyötöde lerakókban végezte. A tavasz végén elindult és az év végéig kiteljesedő rendszerben ez az arány harminc százalékra csökken.

A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program a korábban használt lerakók rekultiválása mellett a szelektív gyűjtést és a környezetbarát ártalmatlanítást is magába foglaló komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakítását célozza.

A program Baranya, Somogy és Tolna megyében 313 település 426 ezer lakosa számára teremt egészségesebb környezetet azzal, hogy a térségben évente keletkező mintegy 200 ezer tonna hulladék 70 százalékát újrahasznosítják, a fennmaradó részt pedig a szigorú európai uniós szabályoknak megfelelően helyezik el, s meggátolták, hogy a meglévő lerakók szennyezzék a talajt és az ivóvizet.

A szerves hulladék feldolgozását két mechanikai-biológiai kezelő és egy komposztáló, a lerakással történő ártalmatlanítást egy új hulladéklerakó és 4 átrakó állomás szolgálja. A szelektív gyűjtéshez 2 hulladék-válogatóművet építettek és 22 hulladékudvart alakítottak ki, 820 gyűjtőszigetet telepítettek, a nagyobb városokban és a szomszédos településeken pedig év végéig bevezetik a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést.

Forrás: MTI

Válogassunk a konyhában!

dontwasteit11 (1)

Játsszon velünk, tegyük helyre a hulladékokat! A helyes megfejtést beküldők között minden héten kisorsolunk egy Kalandváros Játszóparki belépőt. A játék 12 héten át tart, minden hétfőn kisorsoljuk az elmúlt hét nyertesét, és új játékot indítunk!

Játsszon velünk, tegyük helyre a hulladékokat! A helyes megfejtést beküldők között minden héten kisorsolunk egy Kalandváros Játszóparki belépőt. A játék 12 héten át tart, minden hétfőn kisorsoljuk az elmúlt hét nyertesét, és új játékot indítunk!

A Szomhull Szombathelyi Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. gyöngyöshermáni, szentkirályi, bogáti városrészeken házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést vezetett be.

Gyűjtési dátumok, július 30., augusztus 27. szeptember 24. október 22. november 19. december 17.

Tudta-e, hogy

az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a tengerekbe került műanyaghulladék évente 1 millió tengeri madár és 100 ezer tengeri emlős pusztulását okozza?

E heti kérdésünk:

Mit gondol, mióta jutnak tömegével a szárazföldről a folyókon keresztül a tengerekbe az eldobott műanyaghulladékok?

a) 1890-es évek

b) 1950-es évek

c) 2000-es évek

A megfejtést küldje az info@frisss.hu e-mail címre a neve feltüntetésével, vasárnap 24 óráig!

A nyerteseket e-mailben értesítjük.

Ne feledje:

soha ne dobjuk el a természetbe a műanyag csomagolási hulladékot, mert beláthatatlan károkat okoz. Viszont az újrafeldolgozás környezeti erőforrásokat kímél meg. A műanyag italos palackokat a sárga zsákban gyűjtjük. Fontos, hogy mindig szárazon, lapítva helyezzük a zsákba, mert ezzel biztosítjuk egyrészt a szállítás gazdaságosságát, másrészt pedig az összegyűjtött hulladékbálák nem válnak gombák, baktériumok melegágyává.

Forrás: http://www.frisss.hu

Számon kérik Románián a szemétügyet

waste k hdr

Kötelezettségszegési eljárást kockáztat Románia, ha nem frissíti a jogszabályait a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos európai uniós szabályozásoknak megfelelően, hívta fel a figyelmet állásfoglalásában a Demokrata–Liberális Párt (PDL).

pubele-pentru-gunoi-in-pietele-craiovene_b

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szerint határidőre elfogadják a kormányhatározatokat.
Az ellenzék a héten egy vitafórumon hozta nyilvánosságra álláspontját. A Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett, A zöldipar sürgősségei című megbeszélésen rámutattak, hogy bár a törvényalkotási folyamat megkezdődött, a kormány nem értesítette erről az Európai Bizottságot, így az országnak még mindössze két hónap áll a rendelkezésére, hogy elkerülje a kötelezettségszegési eljárást.

A PDL jelentése szerint Románia a hulladék mindössze egy százalékát hasznosítja újra és komposztálja, míg az európai átlag 42 százalék. Az országban működő 16 legfontosabb hulladékgazdálkodással foglalkozó cég évi forgalma négymilliárd lej, a nyereségük pedig 44 millió lej. Félmillió alkalmazott dolgozik olyan vállalatoknál, melyek hulladékgyűjtéssel, -kezeléssel, -újrahasznosítással, vagy az ágazatban különböző szolgáltatásokkal foglalkoznak, ám a fizetésük egyharmaddal kisebb, mint a hazai nettó átlagbér.

A csomagolóanyag-hulladék és a roncsautók újrahasznosítása terén a törvénykezési hiányosságok miatt Románia három eljárásban szerepel, kormányhatározatokat kell elfogadni az új európai irányelveknek megfelelően, mondta el lapunknak Korodi Attila. A környezetvédelmi miniszter kifejtette, az Európai Unió folyamatosan változtatja a hulladékgyűjtésre vonatkozó belső szabályozását, a tagállamok kötelesek a törvénykezésüket frissíteni, az új elvekhez igazítani, ám kinevezése előtt a minisztériumban nem foglalkoztak ezzel.

„Több vitát folytattunk ebben az ügyben, de most elindult ennek a három kormányhatározatnak a szövegezése, a minisztériumok közötti aláírás után, még a nyáron, tehát határidő előtt elfogadjuk ezeket” – mondta Korodi Attila. Leszögezte, folyamatos beruházásokra és átlátható jogszabályokra van szükség, hiszen nem lehet hulladékgazdálkodásról beszélni, amíg az ország nagy részében még a szelektív hulladékgyűjtés sem működik.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.kronika.ro

Valami bűzlik Balogunyomban

kuka1

A Rákóczi utca lakói nemrég vették észre, hogy a házuk közelében egy szemétlerakó sziget alapjait ássák.

Szerkesztőségünket kereste meg néhány balogunyomi lakos, mert szerintük nem szabályos, hogy tájékoztatás nélkül helyezzék el a szelektív hulladékgyűjtő konténereket. A panaszosok elmondása szerint június első napjaiban az ablakukból látták, hogy néhány munkás beton alapot készít a házuktól néhány méterre elhelyezkedő zöld területen. Az ott dolgozók nem tudtak nekik tájékoztatást adni arról, mi is készül, de néhány nap múlva – az önkormányzat megkeresésére – tudomásukra hozták, hogy négy nagy szemétlerakó konténer kerül a házaiktól 8–10 méterre. A közelben élők összefogtak és 2014. június 13-án tiltakozó nyilatkozatot küldtek Balogunyom polgármesterének, Németh Ottónak.

Kazári Józsefné és Molnár Erzsébet a betonozott alap és a ház között azt mutatja, hogy mindössze néhány méter a távolság.

Fotó: Zergi Borbála

Kazári Józsefné, a levél egyik aláírója a helyszínen tájékoztatott a részletekről és átadta a petíciót is, amelyben összefoglalják, hogy a szeméttel járó bűz, az üres sörös dobozokat ellepő bogarak és az üvegek elhelyezésével járó zaj miatt fordultak az önkormányzathoz. Molnár Erzsébet hozzáfűzi, hogy a lakók leginkább azon háborodtak fel, hogy a szemétlerakó sziget elhelyezéséről nem kaptak tájékoztatást, pedig a hulladékgazdálkodásról szóló törvény, vonatkozó passzusai is kimondják, hogy a gyűjtőszigetek működési rendjéről az önkormányzatnak és az üzemeltetőnek tájékoztatni kell a lakosságot. Telefonon megkerestük a település polgármesterét, Németh Ottót is, aki elmondta, hogy 2012-ben közmeghallgatáson tájékoztatták a lakosságot. Aki jelen volt, az hallhatta, hogy uniós pályázatból szemétlerakó sziget létesül. 2014. július 9-én kelt levélben foglaltakra hivatkozva megjegyezte: a lakosoknak joguk van jogorvoslattal élni.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://vaol.hu

Bírságok bevezetését tervezik

kuka2

A három hónapja tartó akció nyomán száz tonna alá csökkent a „kompromittált” újrahasznosítható hulladékmennyiség Nagyváradon. A házlakók szelektívebben gyűjtenek, mint a tömbházak lakói.

Egy egész konténernyi újrahasznosítható hulladék mehet kárba, ha nem odavaló szemét keveredik közé. A szelektív hulladékgyűjtésre irányuló kampány egyik eredménye az, hogy csökkent valamelyest ez a nem kívánt jelenség. Egy másik, hogy 15-ről 20 százalékra nőtt azoknak a házlakóknak a száma, akik szelektíven gyűjtenek. Egy kevéssel a tömbházakban lakók között is nőtt az arány, de még így is csak 12 százalék. Egyúttal az akció nyomán a havonta összegyűjtött újrahasznosítható hulladék mennyisége 130 tonnáról 170 tonnára nőtt.

Jutalmak, tanácsok

Az elmúlt három hónap során a RER Ecologic Service egy tájékoztató kampányt bonyolított le, melynek során szórólapokat osztogattak a váradiaknak, illetve megfigyelő akciók is zajlottak. A szórólapokhoz sárga, újrahasznosítható hulladékok gyűjtésére alkalmas zsákot is mellékeltek, akikről pedig a megfigyelések során bebizonyosodott, hogy helyesen gyűjtik a hulladékot, kis ajándéktárgyakat – kulcstartókat, zseblámpákat – kaptak. A többieket pedig tanácsokkal látták el a RER alkalmazottai. Ilie Bolojan polgármester levélben gratulált azoknak, akikről bebizonyosodott, hogy sikerült rátérjenek a szelektív szemétgyűjtésre, s hamarosan minden váradi kap majd egy újabb levelet a polgármestertől, melyben felhívja a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, az akció folytatásáról tájékoztat és egyúttal bírságot helyez kilátásba azok számára, akik nem így gyűjtik a szemetet. Uniós elvárás ugyanis, hogy évről évre csökkenjen a szeméttelepre kerülő hulladék mennyisége, ez pedig csak úgy valósítható meg, ha egyre nagyobb arányban gyűjtenek szelektíven a lakosok.
Nem tudni még, mikortól bírságolják azokat, akik nem tartják be a szelektív gyűjtés szabályait. Egy olyan elképzelés is létezik, hogy a RER ne személyenkénti, hanem mennyiségtől függő összeget számoljon fel, így azok, akik nem gyűjtenek szelektíven, többet kell majd fizessenek. Ehhez viszont változniuk kell a vonatkozó törvényeknek. A bírságokat viszont ezt megelőzően is bevezethetik – így vagy úgy, a váradiaknak előbb utóbb drága lesz nem szelektíven gyűjteni.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.erdon.ro