Egyre inkább szeretünk válogatni

dontwasteit11 (3)

A szelektív hulladékgyűjtésnek nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában.

Tizenegy településen az AKSD Kft. összesen 257 szelektív hulladékgyűjtő szigetet működtet, a megyeszékhelyen 195 darabot. A társaság egyelőre nem tervezi a gyűjtőszigetek számának növelését, sőt, a leégett vagy rongálások miatt tönkrement szigeteket sem tudja minden esetben pótolni. Ennek oka, hogy a hazai jogszabályi környezet egyelőre nem mutat egyértelmű irányvonalat. Amint letisztulnak az elvárások a közszolgáltatók felé, az AKSD akkor tud konkrét tervvel előállni, hogy bővíti-e a szigetek számát, avagy más módon teszi hatékonyabbá a másodnyersanyagnak minősülő hulladék begyűjtését – válaszolta a Napló kérdéseire Képesné Domokos Csilla, az AKSD Kft. HR- és PR-vezetője.

Kuka? Mindent bele!

Pedig a 2008-es válság óta folyamatos a kereslet a hulladékból készült alapanyagok iránt, ezért biztos a felvevőpiac. Az AKSD leginkább a hulladékgyűjtő szigeteken keresztül jut a másodlagosan hasznosítható nyersanyagokhoz. Debrecen egyes részeiről az úgynevezett házhoz menő sárga zsákos gyűjtés, valamint a lépcsőházi papírgyűjtés miatt az utóbbi években valamelyest emelkedett a válogatva gyűjtött hulladék összmennyisége. Amíg az elmúlt évtizedben 1000 tonnáról 2,3 ezer tonnára emelkedett, az utóbbi években inkább a stagnálás a jellemző. 2013-ban összesen 2,66 tonna másodnyersanyagot gyűjtött be a kft.

– Igen vegyesek a tapasztalataink a szelektív hulladékgyűjtők használatával kapcsolatban – tájékoztatott Képesné Domokos Csilla. – Rendkívül nagy arányban tartalmaznak itt nem gyűjthető hulladékokat, ezért a begyűjtött másodnyersanyag hulladék szennyezettsége megközelítőleg 20 százalékos. Sok esetben a papírgyűjtő konténerben műanyag van, és fordítva. Ám ami ennél is nagyobb probléma, hogy a konténerekbe belekerül a szerves hulladékoktól kezdve a zöldhulladékon át a kommunális szemétig szinte bármi. Ráadásul néhányan a konténerek környezetét illegális szemételhelyezésre is használják. Pozitív tapasztalataink is vannak, hiszen a lakossági igény a szelektív szigetekre és az egyéb hasznosítható hulladék gyűjtési lehetőségekre egyre növekszik.

Harmadát fedezi csak

A hulladékszigetek konténereit ugyancsak szelektíven szállítják el hetente egyszer, ez alól kivétel Debrecenben a műanyagot tartalmazó gyűjtőedények – azt hetente háromszor ürítik. A szelektíven gyűjtött hulladék a kft. válogató csarnokába, a válogatószalagra kerül. Onnan a dolgozók kézzel válogatják szét műanyagfajta és szín szerint. A másodlagos nyersanyagért a piacon fizetett átvételi ár a költségek körülbelül egyharmadát fedezi, ezért fontos az állami támogatás, amelyet a termékdíjakból kap vissza a begyűjtő cég.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.haon.hu

Lerakták a hőgyészi hulladékudvar alapkövét

dontwasteit11 (4)

Lerakták a 118 település hulladékgazdálkodását modernizáló Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program hőgyészi hulladékudvarának alapkövét. Egy komplex hulladékkezelő telep, korszerű lerakó, illetve három hulladékudvar is felépül nemsokára.

A hőgyészi beruházás része annak a nagyszabású környezetvédelmi projektnek, melynek során a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás területén egy olyan komplex hulladékgazdálkodási rendszer jön létre, mely megfelel az uniós és a magyar jogszabályi előírásoknak. Kaposváron hulladékkezelő telep, korszerű, szigetelt hulladéklerakó tér és hulladékudvar, Nagybajom és Hőgyész településeken pedig további két hulladékudvar épül.

A hulladékudvarokban térítésmentesen leadhatók lesznek a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok, de beszállíthatók majd ezekre a már megunt, de még használható, vagy működőképes tárgyak. A kaposvári hulladékkezelő telep építése már idén tavasszal megkezdődött, Hőgyészen 1 hónapon belül kezdik el a munkákat, első körben a tereprendezéssel.

- Egyre fejlettebb a technológiánk, egyre nő a fogyasztásunk, egyre több szemetet termelünk. Kötelességünk megvédeni környezetünket, termőföldjeinket, vízbázisainkat! Tennünk kell azért, hogy unokáink is élhető környezetben élhessenek! – hangsúlyozta Botta György, Hőgyész polgármestere.

A programnak szerves része a szemléletformálás is. A társulás a szelektív gyűjtés és a házi komposztálás népszerűsítésével, s ezekben a lakosság érdekeltté tételével csökkenteni kívánja a lerakóra kerülő hulladék mennyiségét.

A beruházások a tervek szerint 2015 őszére fejeződnek be, ekkor kerül bevezetésre, a szelektív gyűjtés alapú új hulladékgazdálkodási rendszer. A projekt összértéke közel 6,3 milliárd forint, ebből 5,8 milliárd forint az uniós forrás.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://kapos.hu

A hulladéktörvény módosításával rendeződött az iskolai papírgyűjtés jogi háttere

kuka1

Az iskolai papírgyűjtés törvényi lehetőségét teremti meg a hulladékról szóló törvény módosítása. A változtatással egy 14 éve fennálló jogi anomáliát sikerült orvosolni. Az iskolai és óvodai papírgyűjtésre ugyanis eddig csupán általános szabály vonatkozott, vagyis hatósági engedéllyel lehetett végezni. Ennek ellenére a 14 év alatt egyetlen kormány, így az Orbán-kormány sem akadályozta az iskolai papírgyűjtést. Az iskolákat soha, semmilyen módon nem érte hátrány, nem indult ellenük hatósági eljárás.

A hulladékról szóló törvény módosítása értelmében az intézmények évi két alkalommal, legfeljebb öt-öt napon keresztül gyűjthetik a papírt. Ezt követően önállóan dönthetnek arról, hogy továbbértékesítik, amiből saját bevételhez juthatnak. A Kormány és ezen belül a Földművelésügyi Minisztérium elkötelezett a környezettudatos szemléletformálás mellett, amelyben az iskolai papírgyűjtésnek pótolhatatlan jelentősége van.

A jogi helyzet rendezésére azért volt szükség, hogy az iskolák és óvodák a jövőben jogilag is tiszta és rendezett szabályok között folytathassák a papírgyűjtést. Ez azért is fontos, mert Magyarországnak nagyon szigorú, egyre nagyobb hasznosítási arányokat meghatározó uniós előírásoknak kell megfelelnie a hulladékgyűjtés területén.

Befagyasztja a 2014-es szinten a hulladéklerakási járulék összegét a hulladékról szóló törvény másik módosítása. Ez 6000 forintot jelent tonnánként, és a jelentős mértékben köztulajdonban lévő lerakók üzemeltetőit érinti. A Kormány célja, hogy a járulék összegét a hazai gazdasági viszonyokhoz és a hulladékgazdálkodás jelenlegi fejlettségéhez igazítsa.

Jelentős pénzügyi és adminisztrációs könnyebbséget jelent a gazdálkodó szervezetek számára az a módosítás, amely lehetőséget teremt arra, hogy a gazdálkodó szervezetek begyűjtési és tárolási engedélyei ne veszítsék hatályukat 2014. december 31-jével, hanem az eredeti érvényességi időn belül használhassák azokat.

(Földművelésügyi Minisztérium/Sajtóiroda)

Magyarországon is egyre népszerűbb a csikkgyűjtés

kuka4

A TerraCycle és a Philip Morris Magyarország Kft. együttműködésével létrejött cigarettacsikk-újrahasznosító program, a Csikk Brigád eredményességét tükrözi az a több mint kétmillió csikk, amelyet résztvevők országszerte gyűjtöttek a program 2013-as indulása óta.

A Tom Szaky által alapított TerraCycle vállalata piacvezető a hagyományosan nem újrahasznosítható hulladékok feldolgozásában. A világszerte már több mint húsz országban működő cég célja, hogy a közösségi szellemre támaszkodva minél többféle hulladéktípus szelektív begyűjtését megszervezze, és széles körű újrahasznosítási megoldásaival a hulladéklerakókat és -égetőket feleslegessé tegye.

A hazánkban 2012 óta jelen levő cég egyik legizgalmasabb kezdeményezésének tekinthető a Csikk Brigád (http://www.terracycle.hu/hu/brigades/csikk-brigad.html). A cigarettahulladékok újrahasznosítására életre hívott programhoz, mely a környezettudatosság terjedésével egyre nagyobb népszerűségnek örvend itthon is, mára már több mint száz vállalat, szórakozó- és vendéglátóhely csatlakozott. Lelkes munkájuknak köszönhető az a kétmillió összegyűjtött cigarettacsikk, amelyből műanyag raklapok, öntözőkannák és számos további termékek készülnek.

A TerraCycle filozófiájával egyetértve csatlakozott a Csikk Brigádhoz a Budapest VII. kerületében található Filo Bár (http://www.terracycle.hu/hu/pages/aktiv_gyujtoink7.html) is, akik nyitásukkal egyidőben kezdték meg a csikkgyűjtést, és három hónap alatt már több mint tízezer csikket küldtek be a program segítségével újrahasznosításra. Nagy Márton és Simonics Miklós, a bár tulajdonosai elmondták, hogy a csikkek szelektív gyűjtése gyorsan a napi rutin részévé vált, és a kezdetektől nagy sikerrel működik, sőt, felhívásukra több környékbeli vendéglátóhely is csatlakozott a programhoz.

“Az ELTE Vezér úti Kollégiumában 2013 októbere óta 6000 szál csikk gyűlt össze” – nyilatkozta Mudra Viktória, az ELTE EKSZ önkéntes fenntarthatósági program vezetője. – „A kollégium mellett az őszi szemeszterben az egyetem további helyszínein is szeretnénk megkezdeni a gyűjtést, amely megvalósulásával több ezer csikk begyűjtése várható havonta.”

A Csikk Brigád idén először jelenik meg Magyarország egyik legismertebb képkulturális eseményén, a Te miben hiszel? 14. ARC közérzeti kiállításon, amely idén szeptember 5- 21. között lesz megtekinthető Budapesten, az Ötvenhatosok terén (Felvonulási tér). A TerraCycle csikkgyűjtő akciót szervez a kiállítás helyszínén szeptember 13-án, szombaton 17 órától, amelyhez bárki csatlakozhat (https://www.facebook.com/events/706256326137248/).

„A közösségi csikkgyűjtés remek alkalom arra, hogy felelősen gondolkodva, együttes erővel hozzájáruljunk környezetünk tisztaságához. Vállalatunk számára kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás, a csikkgyűjtés pedig kitűnő lehetőség arra, hogy minél több érdeklődőt vonjuk be az aktivitásokba” – nyilatkozta Németh Ferenc, a Philip Morris Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója.

A TerraCycle-ről

A TerraCycle Inc. egy nemzetközi, újrahasználattal és újrahasznosítással foglakozó vállalat, amely a nehezen újrahasznosítható csomagolóanyagokból mindenki számára elérhető és innovatív termékeket készít. A 2001-ben alapított TerraCycle világelső a nem újrahasznosítható fogyasztói csomagolási hulladékok gyűjtésében és újrahasznosításában. A TerraCycle több mint 30 világmárkával dolgozik együtt világszerte, olyan használt csomagolóanyagok és termékek gyűjtésében (chipses zacskó, édességcsomagolás, italos zacskó, írószer, fogkefe, stb.), amelyek máskülönben a hulladéklerakó helyekre kerülnének. A gyűjtött hulladékból újrahasznosított anyagok és termékek készülnek, amelyeket az interneten, vagy nagyobb áruházakban értékesítenek. A hulladékot a TerraCycle Brigádprogramok keretein belül gyűjti, amelyben a részvétel a felhasználók számára díjmentes. További információ a cégről, és a programokhoz való csatlakozásról a http://www.terracycle.hu/ oldalon található.

Forrás: sajtóközlemény

Ingyenes környezetvédelmi tanórákat tart az IKSZ

waste k hdr

Újrapapírgyártás konyhai robotgéppel, hulladékpiramis, családi ökológiai lábnyom: játékos feladatokkal, élménypedagógiai módszerekkel tanulhatják meg budapesti iskolások szeptembertől, hogyan lehet újrahasznosítani a szelektíven gyűjtött hulladékot, italos kartont. Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) most először induló környezeti nevelési programján 45 általános iskola, vagyis mintegy 15.000 diák vehet részt.

A kezdeményezés célja, hogy fejlessze az általános iskolás korosztály környezeti érzékenységét és szelektív hulladékgyűjtésre nevelje őket. A programot Budapest V., XI., XIV. kerületeiben indítja el, 2015 januárjától pedig várhatóan tovább bővíti az idén 10 éves non-profit szervezet.

Környezetvédelmi program keretében tartott tanórákon a csomagolások teljes életciklusát mutatja be az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ). Az 5 blokkból álló tanórák keretében olyan gyakorlati kérdésekre kapnak válaszokat a kisdiákok, mint hogy hogyan előzhetik meg a hulladékképződést, mi történik az italos kartonok újrahasznosítása során vagy, hogy mi történik a lerakókra kerülő hulladékokkal. Ezen túlmenően azt is bemutatja az IKSZ, egy kisfilm segítségével, hogy milyenné válhat Magyarország klímája 2050-re, ha nem figyelünk környezetünkre.

„Az egyesülés 10 éves fennállása alatt a lakosság ismeretei a környezetvédelemről, ezen belül is a szelektív hulladékgyűjtésről nagymértékben fejlődtek. A fiatal generáció már óvodás korban kezd tanulni a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról, éppen ezért ezen ismeretek elmélyítését általános iskolás gyerekeknél folytatni kell” – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. „Meggyőződésünk, hogy a hulladékgazdálkodási alapelvek megértésével, és helyszíni bemutatóval a gyerekek érzékenyebbé válnak a környezetvédelem, valamint a szelektív hulladékgyűjtés iránt, ezért indítottuk el környezeti nevelési programunkat” – tette hozzá az igazgató asszony.

Mivel a szelektív hulladékgyűjtés egyre inkább előtérbe kerül, szükségszerű, hogy a közeljövőben az oktatásban és a nevelésben is nagyobb teret kapjon. Ez a törekvés jogszabályi szinten is megjelenik, hiszen törvény írja elő a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismeretek oktatását, valamint ez a témakör része a Nemzeti Alaptantervnek is. Az ingyenes interaktív tanórákkal az IKSZ segíteni kívánja az intézményeket, hogy anyagi ráfordítás nélkül felelhessenek meg a jogszabályi kötelezettségnek.

Az IKSZ 2004-es megalakulása óta hirdeti, hogy az átlagosan 75%-ban papírból készülő tejes- és gyümölcsleves dobozok szelektíven gyűjthetők, a bennük lévő értékes papír pedig újrahasznosítható. Ennek köszönhetően az elmúlt tíz év során 14 ezer tonna italos kartonból mintegy 10.400 tonna újrapapír készülhetett. Napjainkra az egyesülés munkájának is köszönhetően az egy év alatt hulladékká váló, tejes és gyümölcsleves doboz 22%-át gyűjtjük szelektíven. Az IKSZ 50%-os szelektív visszagyűjtési arányt kíván elérni 2020-ra.

OrientPress Hírügynökség (OPH)

Legyen a környezettudatosság igény!

katicak

1 milliárd forintos beruházással 24 000 új hulladéktároló edényt vásárol a város, hogy élhetőbb környezetet biztosítson a jövő nemzedékének. A csütörtöki Napraforgó vendégei voltak Cserti Tamás önkormányzati képviselő és Lázár Mária projektmenedzser, akikkel az új, hódmezővásárhelyi szelektív hulladékgyűjtő rendszerről beszélgettünk.

Közel 1 milliárd forintos beruházás keretében új szelektív hulladékgyűjtő rendszer lesz Hódmezővásáhelyen. “A támogatás mértéke 95 százalékos, amihez 49,2 millió forint önerőt kell a városnak biztosítania.” – mondta el a csütörtöki Napraforgó műsorában Lázár Mária, projektvezető.

Hozzátette, összesen 7 darab hulladékot gyűjtő és tömörítő, valamint további 3 szállító, illetve 1 kommunális feladatokat ellátó gépjárművet szereznek be a pályázat során.

A szelektív hulladékgyűjtés ezzel gyakorlatilag tovább bővül a lakóházas övezetekben, hiszen még több hulladékgyűtő szigetet alakítnak ki a városban, így nem kell a lakosoknak messzire vinni a szemetet. Ezzel is talán ösztönözve őket a szelektív hulladékgyűjésre, és a környezet megóvására – fűzte hozzá Cseri Tamás önkormányzati képviselő.

A családi házas övezetekben a lakóknak megmarad a régi, kommunális hulladékgyűjtő edényük, amely egy chippel lesz ellátva a jövőben. Ennek segítségével a szolgáltató, a Hódmezővásárhelyi Köztisztasági Nonprofit Kft. regisztrálja az ürítések számát, és ez alapján történik majd a hulladékszállítási díj kiszámlázása. A szelektív hulladékot és a zöldhulladékot a szolgáltató ingyenesen elviszi majd, tehát csak a kommunális hulladék után kell fizetni. Minél inkább figyelünk a szelektivizálásra, annál kevesebbet kell majd fizetnünk a kommunális szemét után.

A lakók kapnak még 2 darab 240 literes hulladékgyűjtő edényt is a családi házas övezetben; egyikbe a szerves hulladékot, másikba pedig a szelektív hulladékot gyűjthetik majd. A szelektív gyűjtőbe lehet beletenni a papír, a műanyag és a fém hulladékokat is, amelyet majd elszállítás után válogatnak és dolgoznak fel.

“Jelenlegi számítás szerint 20-30 százalékkal csökkenhet a hatékony szelektív gyűjtéssel a keletkezett kommunkális hulladék.” – mondta el Cseri Tamás. A Nyugat-Európai normát szeretné előbb utóbb Magyarország is elérni.

Jelenleg a Hódmezővásárhelyen évente begyűjtött, mindegy 10 000 tonna lakossági hulladék 3 százaléka jut a szelektív gyűjtőkön át a szolgáltatóhoz újrahasznosításra. Ez európai viszonylatban sokkal magasabb arányt mutat.

Cseri Tamás önkormányzati képviselő hozzátette, nagyon fontosnak tartja, hogy ezzel a programmal elindulhat egy ösztönzés, hogy egészségesebb és tisztább környezetben éljünk. Természetesen ez egy hosszú folyamat. Mégis fontos, hogy már gyerekkorban kialakuljon egy igény a környezetvédelemre, a szelektív hulladékgyűjtésen keresztül, hogy mindannyian egy élhetőbb világban éljünk. A projekt 50 millió forintos része lehetőséget nyújt, hogy a lakosságot, gyerekeket megfelelően tájékoztassák.

Várhatóan 2015-ben megvalósul a program.

Bodrogi Klára

A cikk eredetiben itt olvasható: http://promenad.hu

Saját borosüveg-visszagyűjtő rendszert működtet a Varga Pincészet

petki

A Varga Pincészet a jövőben csak saját logós, betétdíjas üvegben palackozza borait, ez környezetbarát és költségtakarékos megoldás, ami versenyelőnyt jelent a külföldi termékekkel szemben is – mondta Varga Bálint, a Varga Pincészet Kft. ügyvezetője szerdán sajtótájékoztatón, a budai Borfesztiválon.

Elmondta: 2013 január elsején vezették be a sajátgyűjtésű rendszert, azóta a rendszerben lévő Varga logós üveg 70 százalékát visszavitték a vevők. Számításuk szerint az évi eladott 5 millió palackból 4-4,5 milliót vesznek vissza, ami üvegenként 63 forint megtakarítást hoz a palackozáskor, a vásárlónak pedig 99 forintot térítenek vissza visszaváltás esetén.

Jelenleg mintegy 2,8 millió Varga logóval ellátott borosüveg van a rendszerben, ennek az értéke 200 millió forint, és 150 ezer rekeszt mozgatnak 180 millió forint értékben, ez a mennyiség növekedni fog – tette hozzá.

A sajátgyűjtésű rendszer bevezetését a kereskedelem elfogadta, a környezettudatos kereskedők pedig egyértelműen támogatták, de voltak kétkedők is – mondta Varga Bálint, aki szerint rendszerük révén megvalósul a szennyező fizet elv is, mert az bukja el a mintegy 100 forint betétdíjat, aki nem vesz részt a visszagyűjtésben.

Wégner Krisztina, a szelektívhulladék területet koordináló állami szervezet, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) főosztályvezetője elmondta, hogy a csomagolási hulladék egyik kiemelt eleme az üveg. A magyarországi teljes éves csomagolás-kibocsátás 1-1,1 millió tonna, ebből 500-600 ezer tonnára tehető a visszagyűjtés, az üvegnél ennél kedvezőtlenebb az arány, 100-110 ezer tonnás kibocsátás mellett 30-35 ezer tonna a visszagyűjtés.

Wégner Krisztina elmondta, hogy az idén szeretnék elérni az üvegeknél a 60 százalékos visszagyűjtési arányt úgy, hogy az ügynökség az ipari szereplőknél és a visszagyűjtő rendszert működtető közszolgáltatóknál tovább emelné a begyűjtésért járó díjat.

Az OHÜ főosztályvezetője kiemelte a szemléletformálás fontosságát. Hangsúlyozta: uniós előírás alapján 2020-ra, 2025-re és 2030-ra 70, 80 és 90 százakra kell növelni a visszagyűjtési arányt.

Forrás: MTI

Száműzték a PET palackokat a polgármesteri hivatalból

dontwasteit11 (1)

Környezetünk védelme érdekében mostantól nem vásárol a polgármesteri hivatal eldobható műanyag palackos ásványvizet, üdítőket, továbbá felkérték az önkormányzat intézményeit is, hogy mellőzzék ezeket a termékeket – jelentette be Pokorni Zoltán polgármester.

Pokorni_Zoltan_Nagy_Zita

„A polgármesteri hivatal nem vásárol több műanyag flakonos ásványvizet, üdítőt.” – közölte mai sajtótájékoztatóján Pokorni Zoltán. A kerület polgármestere elmondta: az önkormányzat intézményeit is felkérték, hogy hasonlóképp járjanak el, azaz mostantól ne vegyenek eldobható műanyag palackos innivalókat. A munkavégzés közbeni folyadékpótlást ún. ballonos vízadagolók biztosítják a jövőben. Az ügyfeleket természetesen nem akadályozzák meg abban, hogy műanyag palackokat hozzanak be a hivatalba, számunkra a folyosókon található szelektív kukák továbbra is rendelkezésre állnak.

Pokorni Zoltán az intézkedést azzal indokolta, hogy eddig évente körülbelül 10 ezer darab üres műanyag flakont dobtak ki a polgármesteri hivatalban. Bár ezt a mintegy négyszáz kilónyi műanyag hulladékot is szelektíven gyűjtötték, környezetünk védelme érdekében a teljes kitiltás mellett döntöttek – hiszen a legjobb hulladék az, ami nincs.

A polgármester megemlítette, hogy az ország évente mintegy 300 ezer tonna műanyaghulladékot termel, ebből a műanyagpalackok 80 millió darabot tesznek ki, amivel akár a ferencvárosi stadiont is meg lehetne tölteni. „Szeretnénk, ha a kezdeményezésünkkel, hozzájárulhatnánk a műanyaghulladék mennyiségének csökkentéséhez” – fogalmazta meg célkitűzésüket Pokorni Zoltán.

„Az önkormányzat alapvető feladata, hogy jó példával járjon elől” – nyilatkozta Kovács Lajos alpolgármester. Hozzátette: bízik benne, hogy a Hegyvidéken sokan magukénak érzik majd a kezdeményezést, és követni fogják példájukat.

A környezetvédelmi ügyeket koordináló alpolgármester szólt arról is, hogy a házhoz járó szelektív hulladékgyűjtést – amellyel nagyban csökkenthető a kommunális hulladék mennyisége – 2011-ben vezették be a kerületben. Bár a Fővárosi Közterület-fenntartó a jogszabályi változások miatt ez év végéig minden területen átveszi a szolgáltatást, az önkormányzat programjának köszönhetően a Hegyvidéken az elmúlt évek során kialakult egy jól működő gyűjtési rendszer, amelyhez több mint négyszáz társasház csatlakozott. A begyűjtött mennyiségek folyamatos növekedést mutatnak: havonta – az FKF saját rendszerében gyűjtött hulladékot nem számítva – 6-8 tonna PET-palackot és fém italos dobozt, valamint 17 tonna vegyes papírhulladékot visznek el a hegyvidéki háztartásokból.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.hegyvidek.hu

Mókásan, de hasznosan

dontwasteit11 (2)

A környezetvédelmi napon játékosan hívják fel a figyelmet a hulladékgyűjtés fontosságára.

Hetedik alkalommal szervezik meg a Szelektív szombat elnevezésű környezetvédelmi családi napot,Nyíregyházán szeptember 13-án, a Kossuth téren. A reggel 9 órától kezdődő vetélkedősorozatra családokat várnak a szervezők.

A cél ezúttal is az, hogy játékos formában hívják fel a résztvevők figyelmét a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, valamint annak helyes gyakorlatára. A játékok közben ajándékokkal is gazdagodhatnak a résztvevők.

A legügyesebb család nyereménye egy notebook lesz, a második helyezett jutalma egy wellness hétvége, a harmadik helyezett pedig kerékpár­u­talványt vihet haza. Emellett sportszer- és játékszerutalványokkal díjazzák azokat az iskolákat és óvodákat is, akik a legtöbb családot mozgósítják. Senki sem marad ajándék nélkül, ugyanis a résztvevőknek apróbb meglepetéssel teszik emlékezetesebbé a napot. A tanulságos és gyakorlatias játékok mellett lufis bohóc, arcfestő, kukás-konténeres autóbemutató várja a jelenlévőket. A hulladékok újrahasznosításának egyik példájaként a kilátogatók a hulladékokból ékszereket és sok-sok érdekes használati tárgyat is készíthetnek. A játékokra nevezni a helyszínen lehet 9 és 14.30 óra között.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.szon.hu

Hulladékbirtokon belül

dontwasteit11 (3)

Lehet, hogy mégis szervezhetnek jövőre az iskolák papírgyűjtést? Állítólag október elsején derül ki, módosítják-e úgy hulladéktörvényt, hogy az iskolákban mégse mondhassák, befellegzett a papírgyűjtő akcióknak, amelyek nem csupán közösségteremtő alkalmat jelentettek, hanem átlagosan százezer forintos bevételt is jelentettek egy-egy iskolának. Az az érdekes, hogy ezt már a tavaszi jogszabály-módosításkor sem vették figyelembe.

A Metropol számolt be arról, hogy a Földművelődésügyi Minisztérium várhatóan úgy módosítja a hulladéktörvényt, hogy jövőre az iskolák, az óvodák mégiscsak szervezhetnek papírgyűjtést, átvehetik és szabadon értékesíthetik a papírhulladékot. Amivel egyébként a tavaszi jogszabály-módosítás értelmében 2015-től csak a közszolgáltatók (kereskedők, közvetítők, hulladékkezelők) foglalkozhatnának. Tavasszal a vidékfejlesztési tárcánál a módosítással kapcsolatban uniós kötelezettségekre hivatkoztak, hiszen az új EU-s irányelvek meghatározzák, ki rendelkezhet bárminemű hulladékkal. Másrészt azért is tartották szükségesnek az új szabályozást, mert az iskolai papírgyűjtésnek  az egyébként a közszolgáltatókat megillető hasznát magánvállalkozások fölözték le.

A tervek szerint azonban október elsején mégis kinyitnak egy kiskaput, hogy jövőre az iskolák továbbra is szervezhessenek papírgyűjtő akciókat. Hogy mégse szűnjön meg egy sok évtizedes hagyomány, amely jó ideje már a környezettudatos gondolkodásra, a szelektív hulladékgyűjtésre, a felelős hulladékkezelésre való nevelés egyik eszköze, cseppet sem mellesleg igazi közösségi alkalom, másrészt bevételt jelent az oktatási intézménynek. Néhol ebből töltötték fel az osztálypénztárt, máshol az iskola ezt a bevételt visszaforgatta az oktatásba, a nevelésbe, vagyis a tanulók javára hasznosította gyűjtőmunkájuk forintban is kifejezhető eredményét. Megint máshol versenyt hirdettek az osztályok között, a legjobban teljesítők osztálykirándulást kaptak jutalmul.

Az nyilvánvaló volt, hogy amikor megjelent a tervezett új hulladéktörvény, az iskolák miért fogadták értetlenül a módosításokat, melyekkel elestek ezektől az akcióktól. Annyi mindent elvettek már az iskoláktól, és már ezt sem hagyták meg nekik. Miközben lenne mit gyűjteni, hiszen friss adatok szerint egy átlagos magyar fogyasztó évente 85 kilogramm papírhulladékot termel. Igaz, ennek jelentős részét a vásárlások csomagolóanyagai teszik ki, de az újságok, reklámújságok, szóróanyagok, a postaládákat eltömítő ingyenes kiadványok is hizlalják ezt a majdnem egymázsányi mennyiséget.

A törvénymódosítással lehetővé válik, hogy bár a papírhulladék egy része továbbra is a közszolgáltatókhoz kerül, de az oktatási intézményeket sem fosztják meg a papírgyűjtéstől. Így válik az iskola, az óvoda “hulladékbirtokossá” és tetszés szerint eldöntheti, hogy mit kezd a tanulók által összegyűjtött papírral. Eme kiskapu megformálása persze már korábban is eszébe juthatott volna a tervezet kidolgozóinak, de hát, miként azt még az Illés énekelte: “Íróasztal mellett ülnek jó emberek, jót akarnak tenni, nem vitás”.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.mixonline.hu