Levél Orbán Viktornak

dontwasteit11 (1)

A Nők a Balatonért Egyesület (NABE) is aláírta hatvanöt másik civil szervezet társaságában a legnagyobb hazai zöldszervezetek petícióját, melyben arra kérik Orbán Viktor miniszterelnököt: az új kormányzati struktúrában erősítse meg a környezetügyet és állítsa vissza a környezetvédelmi tárca egységét, önállóságát. A hírek ugyanis ezzel ellentétes folyamatokról szólnak.

A hírek ugyanis ezzel ellentétes folyamatokról szólnak. E szerint a vízügyi szervezet immár teljes egészében átkerül a Belügyminisztériumhoz, a környezet- és természetvédelmi hatósági rendszer új gazdája a közigazgatási tárca lesz, a hulladékügyet pedig a nemzeti fejlesztési tárca kapná meg. A Vidékfejlesztési Minisztériumnál csak a nemzeti parkok felügyelete maradna, a környezetvédelmi államtitkárság, illetve annak vezetője, Illés Zoltán további sorsa egyelőre nem ismert.

Többször írtunk róla, hogy immár a balatoni vízeresztésről (azaz a siófoki zsilip nyitásáról, zárásáról) sem helyben, illetve a székesfehérvári központú vízügyi igazgatóságon döntenek, hanem a belügyi tárcánál. Az elmúlt négy év egyik nagy vesztese a környezet- és természetvédelem – írta a minap a greenfo.hu. A zöld szakterület ugyanis e ciklusban elveszítette önálló minisztériumát, a zöldhatósági intézményrendszer létszámának és költségvetésének negyven százalékát, a teljes vízügyet, a klímavédelmet és a nemzeti parki védett földek fölötti rendelkezést.

A környezetvédők az új kormányprogram kialakításához részletes környezetpolitikai javaslatcsomagot is készítettek. Ebben szerepel egyebek között, hogy erősítsék meg a környezet-és természetvédelmi hatóságokat, s legyen önálló környezetügyi minisztérium. 

Szorgalmazzák a megújuló energiák (elsődlegesen a nap-, a szél- és geotermikus energia, valamint a folyók ökoszisztémáját nem zavaró kis vízerőművek) térnyerését, a közösségi megújulóenergia-termelés támogatását, az intenzív szántóterületek csökkentését, a biogazdálkodás széles körű elterjesztését. Ne drága és pazarló infrastruktúra-beruházásokra költsék az uniós forrásokat – írják a zöldek –, hanem elsődlegesen a társadalmi és környezeti problémák megoldására, illetve megelőzésére. A termékdíjak, a lerakási járulék és a betétdíjak segítségével pedig érjék el, hogy minél több hulladékot eltérítsünk a lerakóktól és minél többet hasznosítsunk. Az arányos és differenciált háztartási hulladékdíj büntesse a sok hulladék termelését és támogassa a szelektálást és komposztálást.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.sonline.hu

14 hajdúsági település kap uniós támogatást a szelektív hulladékgyűjtére

dontwasteit11 (3)

Tizennégy hajdúsági település több mint 35 ezer háztartásában kezdi meg a szelektív hulladékgyűjtést a Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás – jelentette be Kiss Attila, a társulás elnöke, Hajdúböszörmény polgármestere a projektzáró tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón szerdán.

A több mint egymilliárd forintos beruházást, amely a szelektív válogatóban 8-15 új munkahelyet is teremt, az Európai Unió és a magyar állam 932,3 millió forinttal támogatta – tette hozzá.
    
A beruházás keretében 74 ezer sárga, illetve barna fedelű kukát osztanak ki, amelyekben külön válogatva gyűjtik majd a lakásokban keletkező zöldhulladékot, illetve csomagolási hulladékot (papír, pet-palack, konzervdoboz), míg a harmadik kukába a hagyományos, lerakóba kerülő hulladék kerül – magyarázta a térség 120 ezer lakosát érintő beruházás részleteit Kiss Attila.
    
Elsőként Hajdúböszörményben kezdődik a gyűjtés május 5-én, majd szakaszosan vezetik be a többi településen is. A biohulladék elkülönített gyűjtése a nagyobb települések kertes ingatlanjaiban augusztusban kezdődik – tette hozzá megjegyezve, hogy a regionális lerakótól távol eső, illetve a kisebb települések 5900 kertes ingatlanán, ahol a házi biohulladék-gyűjtést nem célszerű bevezetni, házi komposztálókat osztanak ki.
    
A társasházi és lakótelepi részeken továbbra is gyűjtőszigetek működnek, amelyeket fém gyűjtésére alkalmas konténerekkel is kiegészítenek – jegyezte meg a polgármester.
    
Elmondta azt is, hogy a házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtés és a gyűjtőszigetek jobb kiszolgálása érdekében öt új gépjárművel és egy görgős konténerszállítóval bővült a társulás járműparkja.
    
A kertes ingatlanokról a komposztáló telepre szállított biohulladékot önjáró komposztforgató gép és egy zöldhulladék aprító fogja hatékonyan kezelni. A gépek beszerzésére 450 millió forintot fordítottak – közölte Kiss Attila.

Forrás: MTI

Szelektív hulladék, újrahasznosítás – amiről sosem lehet eleget beszélni

dontwasteit11 (5)

Magyarországon évente 80 millió tonna szilárd hulladék keletkezik, ami körülbelül három Gellérthegynek felel meg. Ebből a háztartási szilárd hulladék 4,3 millió tonna. Egy fő átlagosan évi 242,5 kg szilárd háztartási hulladékot termel.

Miért fontos újrahasznosítani? A fenntarthatóság szempontjából azért, mert például, ha műanyagot akarunk előállítani, ahhoz nem kell újra kibányászni a kőolajat, hanem a begyűjtött műanyagból újra előállítják. A papírt például hét életcikluson keresztül lehet felhasználni, és így nem kell újabb fákat kivágni. Az viszont fontos tudnivaló, hogy a papír nem lehet szennyezett, tehát például egy pizzás dobozt nem tehetünk már a szelektív kukába, viszont a tejesdobozokat igen, csak el kell öblíteni. A visszagyűjtött hulladékból ugyanazt a terméket fogják előállítani, az üvegből üveget, a fémből fémet, a papírból papírt és így tovább, bár a visszaváltható üvegek esetében újratöltik a palackokat, amit 40 alkalomra maximáltak. Magyarországon a lakossági hulladék 12-15%-a kerül újrahasznosítása, míg Hollandiában, Ausztriában, és Németországban a lakosság a hulladék 77%-át hasznosítja újra. Sosem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a használt sütőolajat nem szabad a WC-be önteni, ez a zsiradék leadható a lakossági hulladékudvarokban. A veszélyes hulladékokat is mindig a gyűjtőhelyekre kell vinni.

És hogy miért nem lehet elég sokat beszélni a szelektív hulladékgyűjtésről? Fontos lenne, hogy miután az emberek ráébredtek ennek a fontosságára, tegyenek is érte.

Nézzék meg ma este az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén, melyben vendégek lesznek Török Szabolcs, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség szóvivője, aki a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról beszél, és Laczkó Juli tervező, a termini megalkotójával, ami egy újrahasznosított anyagokból készült alvósátor.

Forrás: ozonenetwork.hu

Pénzt termő hulladék

dontwasteit11 (5)

Magyarországon 2012-ben egy év alatt 5 785 069 422 kg hulladék termelődött. És habár a statisztika a lakossággal egybevont összmennyiségre vonatkozik, az arányok magukért beszélnek: míg a lakossági hulladék 30 százalékot képvisel, addig jóval jelentősebb, 70 százaléknyi az ipar számlájára írható.

– A cégek nagy része fontosnak tartja, hogy figyeljen a hulladékhasznosításra, általános tapasztalat szerint a kisebb és a nagyobb vállalatok egyaránt környezettudatosan próbálnak eljárni. A kulcs az, hogy ehhez megkapják a megfelelő szakmai segítséget – mondja Vass Zoltán, a többek között hulladékkezeléssel foglalkozó Éltex Kft. igazgatója. A tapasztalatok szerint a cégek a náluk termelődő hulladékok 75 százalékát hasznosítják valamilyen módon. Azonban még mindig vannak olyan vállalatok, ahol a hulladéklerakókat működtető multinacionális szolgáltató által kitett óriási konténerben helyezik el az összes hulladékot, és még fizetnek is érte, hogy elszállítsák azt.

Ennél jobb eset, amikor van némi szelektálás, ami azt jelenti, hogy a hasznosító cégek csupán a hulladéktorta 20-30 százalékát kitevő, számukra értékes anyaggal foglalkoznak. A hazai termelőcégek esetében egyelőre százalékról nem, csak ezrelékről beszélhetünk, amikor a nulla lerakás arányait tekintjük. Az Éltex partnereinek azonban már több mint a fele dicsekedhet azzal, hogy elkerülte a hulladéklerakással történő ártalmatlanítását.

Hulladékból érték – mégis hogyan?

Azok a cégek, amelyek szeretnének magasabb fokozatra kapcsolni, és nem fizetni akarnak a hulladék elszállításért, hanem keresni akarnak azon, először helyszíni bejárást biztosítanak a szakembereknek, majd átadják a kiindulási alapot jelentő hulladéklistájukat, amely a múltban keletkezett anyagaikat tartalmazza. Egy általános gyárbejárás során kiderül, aktuálisan milyen hulladékkezelő rendszer működik, szorul-e az fejlesztésre, és ha igen, mire lesz szükség a későbbiekben.

A rendszer megismerését követően a hasznosító cég kidolgozza innovatív megoldási javaslatait, kihelyezi a szükséges hulladékgyűjtőket, tehát felépíti a használni kívánt rendszert. Az üzemek dolgozói számára speciális tréningeket, oktatást és akár vetélkedőket tartanak; ezzel is erősítve a környezettudatos gondolkodást. A gyárban a legnagyobb alapossággal szortírozzák a megfelelő gyűjtőbe a hulladékot. Ez azonban még csak a folyamat kezdete, minden termelőüzem számára speciálisan, egyedileg kerül kialakításra a legalkalmasabb technológia.

– Abban hiszünk, hogy már a szállításnak is a lehető leghatékonyabbnak kell lennie. Nem mindegy, hogy levegő van a papírban, és azt szállítjuk el, vagy kihelyezünk egy speciális tömörítőgépet. Ez mindkét félnek gazdaságosabb, és nem utolsósorban a környezetnek is jobb – mondja Vermes Péter, az Éltex társtulajdonos-igazgatója. A gyárakból kikerülő hulladék útja aztán más és más helyekre vezet.

Üzemi hulladékból új üzemcsarnok

– Jó példa a kreatív hulladékfelhasználásra, amikor egyik partnerünknek javasoltuk, hogy épülő üzemcsarnokához használja annak a cementgyárnak a cementjét, amely az ő hulladékát hasznosítja. Partnerünk üdvözölte és alkalmazta az ötletet, így megvalósulhatott a „closed loop” hulladékkezelés, vagyis bebizonyosodott, hogy lehet egy gyár hulladékából termék, majd abból újra gyártócsarnok – szemlélteti Vass Zoltán mekkora – ráadásul pénzbeli befektetést nem igénylő – lehetőségeket rejt a hazai gyártócégeknek a korszerű hulladékhasznosítási technológia.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.gyartastrend.hu

2,3 tonna hulladékot gyűjtöttek össze

dontwasteit11 (3)

Az elmúlt napokban a Futurus-Pannonia Kft. munkatársai mindent megtettek azért, hogy húsvétkor a város terei, utcái tiszták és rendezettek legyenek.

A cég munkatársai a város összes szelektív szigetét felkeresték – a 87-ből 28-nál találtak problémát, elsősorban a lakótelepeken és a társasházas övezetben található szigeteknél.

„Van 7 darab, ami renitens, tehát visszatérő, minden ünnep előtt takarításnál ugyanazokat az állapotokat találjuk. Ez a Fortuna cukrászdánál lévő, az Űrhajós utcában, az uszoda felett lévő sziget, illetve a Dózsa György úton. Mindig ugyanazt tapasztaljuk, mosdókagylótól a használt bútorig minden megtalálható, és főleg kommunális hulladékot helyeznek el az emberek a szigeteknél” – mondta Molnár-Rodek Bernadett, a Futurus-Pannonia Kft. logisztikai vezetője.

A cég munkatársai ezúttal 2,3 tonnányi hulladékot gyűjtöttek be.

A szakemberek bíznak abban, hogy az idő múlásával egyre többen figyelnek oda környezetük tisztaságára, s minden hulladék a megfelelő helyre kerül. Így például a Vár utcai hulladékudvarba, ahol egész évben térítésmentesen adhatók le a háztartásokból származó szelektíven gyűjtött hulladékok és a lakossági veszélyes hulladékok, valamint háztartásonként 5 darab autógumi. 

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.kanizsatv.hu

Környezetvédelmi hagyomány indult útjára az egyetemen

dontwasteit11 (3)

Első, két napon át tartó szemétszedési akciót szerveztek a Miskolci Egyetemen. A hallgatók ötlete nyomán indult felhívás szerdán és csütörtökön tart – a papírhulladék szép mennyiségben érkezik is. A legjobbak pedig jutalmat is kapnak.

egyetemi_papirgyujtes_140416_vcs_01.jpg

A Miskolci Egyetemen van lehetőség szelektíven gyűjteni a szemetet, de az intézmény néhány energetikai mérnökhallgatója úgy döntött, megmozgatja társait, s az egyetemvárosi polgárságot – papírgyűjtést szerveztek szerdára és csütörtökre.

Szántó Emese, a Miskolci Egyetem környezetvédelmi megbízottja elmondta, kiemelten fontos, hogy a hallgatók maguk szervezték meg a környezetvédelmi akciót.

egyetemi_papirgyujtes_140416_vcs_03.jpg

– A hallgatók kerestek meg, hogy szeretnének papírgyűjtést szervezni a Föld napja alkalmából. Mindent ők készítettek elő, és szerveztek meg. Kerestek szponzorokat, támogatókat. Bárki hozhat szemetet az egyetemről, s csapatban és egyéniben is értékelik a legjobb hármat. Azokat, akik a legtöbb papírhulladékot hozzák. Az egyetemen lehet szelektíven gyűjteni a szemetet, de a hallgatók még nem nagyon élnek a lehetőséggel, ezért a figyelemfelhívás nagyon pozitív – mondta a megbízott, hozzátéve, hagyományteremtő céllal hirdették meg a Neptun rendszerben az akciót.

A fiatalok folyamatosan hozták is a kartondobozokat, a régi, már nem használt jegyzeteket, füzeteket, s volt olyan is, aki régi könyveit tette mérlegre. Juhász Márton főszervezőtől megtudtuk, a nap végére 1280 kiló papír gyűlik össze körülbelül.

egyetemi_papirgyujtes_140416_vcs_08.jpg

– A három tonnát tűztük ki célunknak a második nap végére. A hallgatótársak rengeteg jegyzetet halmoznak fel a koliszobákban. Őket szerettük volna elsősorban aktivizálni, hogy a papírhulladékot összeszedjük, egy cég segítségével elszállíttassuk, és remélhetőleg újrahasznosítják majd azt, ami már nekünk szemétvolt – hangsúlyozta, kiemelve, hogy egy bizonyos mennyiség felett sör is jár ajándékba, ezzel szerették volna az egyetemistákat még jobban motiválni.

A papírhulladékot hozók mindegyike örült a lehetőségnek, hiszen fontos és jó kezdeményezésnek tartják a papírgyűjtést. Volt, aki elmondta, nagyon sok papírszemét halmozódott fel nála, és eddig nem volt ilyen lehetőség az egyetemen, ezért kifejezetten üdítő, hogy meg tud szabadulni a sok papírtól.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.minap.hu

Hazai támogatásból kapott szelektív hulladékgyűjtő járműveket Miskolc térsége

dontwasteit11 (3)

A 74 és fél millió forintos hazai támogatásból két a szelektív hulladékgyűjtést segítő járművel bővül a miskolci székhelyű, térségi feladatokat ellátó önkormányzati tulajdonú közszolgáltató járműparkja.

A 100 százalékos, önrész nélküli támogatást az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség 2014. évi Iparfejlesztési Pályázata biztosította a MiReHuKöz Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. számára. A MiReHuKöz Nonprofit Kft. végzi Miskolc térségében 37 település 260 000 lakosnál keletkező nem veszélyes települési hulladékok gyűjtését, szállítását, előkezelését és ártalmatlanítását.

A szelektív gyűjtés az elmúlt években a térségben dinamikusan fejlődött, eddig azonban a házhoz menő gyűjtésre nem volt mindenhol lehetőség. Majoros Róbert, a MiReHuKöz Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az idén áprilisban beszerzésre kerülő gyűjtő járművek lehetővé teszik a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bővítését Miskolc városának és további 36 település családi házas övezeteiben, és a csomagolási hulladékok hatékonyabb gyűjtését is a cég régiós szolgáltatási területén. A pályázat keretében két tömörítős felépítményű modern gyűjtő járművet szerez be a társaság. A gyűjtésre kerülő hulladékok a térségi válogatóműben kerülnek utóválogatásra, ahol a frakciókra válogatás és ezt követő bálázás megfelelő személyzettel és gépparkkal már biztosított.

A beruházás megvalósításával és üzemeltetésével amellett, hogy 6 új munkahely létesül, a lerakásra kerülő csomagolóanyagok mennyisége is jelentősen csökken. A fejlesztés eredményeként a lerakás helyett az újrahasznosítás aránya növekszik, segítve így a hazánk számára kötelező uniós hulladékgazdálkodási, újrahasznosítási célok teljesülését.

Forrás: MiReHuKöz

Pályázatot nyert Lakitelek a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére

dontwasteit11 (5)

Jó hír a lakitelekieknek: jövőre elindulhat nálunk is a szelektív hulladékgyűjtés. 

A feltételek megteremtéséhez a helyi hulladékszállító cég, a Laki-Gazda Nonprofit Hulladékgazdálkodási Kft. vissza nem térítendő támogatást nyert el az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által kiírt pályázaton. A részletekről Tornyi Gyulával, a nyertes cég ügyvezetőjével beszélgettünk:

Mit tartalmaz ez a pályázat, mit nyert vele a település?

A projekt forrása Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 1. melléklete alapján a XII. VM fejezet 2013. évi költségvetésében az OHÜ szakmai tevékenységének finanszírozása, a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet költségvetésében az államháztartásért felelős miniszter NGM/22629/3/2013. számú többletbevétel felhasználásáról szóló engedélye, valamint a Kormány zárolás részbeni feloldásáról szóló 1868/2013. (XI. 19.) számú határozata.
Ennek szellemében a 2015. január 1. napjával bevezetendő szelektív hulladékgyűjtés tárgyi feltételeinek fejlesztése keretében még ebben az évben egy „kukás” autó, egy darus önrakodó gépkocsi, 4000 darab 80 literes szelektív hulladékgyűjtő edény, 16 darab 1200 literes szelektív hulladékgyűjtő edény beszerzésére nyílik lehetőségünk. Az elnyert pályázat 100 százalékos támogatottságú, teljes értéke nettó áron 58 millió 380 ezer Ft.

Milyen pluszt nyújt ez a helyieknek?

A megnyert eszközök birtokában teljesíteni tudjuk a „Hulladékgazdálkodási Törvény” által a lakosságra, az önkormányzatra és a közszolgáltatóra kiszabott feltételeket és feladatokat. Megalapozzuk költségek nélkül a szelektív hulladékgyűjtés tárgyi feltételeit. Összességében pedig gyarapítjuk az önkormányzat és a település vagyonát.

Az elnyert eszközökön kívül mit tartalmaz még a pályázat?

Át kell dolgoztatnunk a Laki-Gazda Nonprofit Hulladékgazdálkodási Kft. szelektív hulladékgazdálkodási tervét, cselekvési programját. Biztosítanunk kell a pályázat nyilvánossági feladatait, valamint a pályázat elkészítésével, elszámolásával kapcsolatos projektmenedzsmenti feladatokat. Ezek a költségnemek is 100 százalékban támogatottak és része a nettó támogatott összegnek.

A szelektív hulladékgyűjtés több odafigyelést, több energiát, több munkát jelent a családoknak és a hulladékot elszállító cégnek. Miért érdemes akkor mégis bevezetni?

Talán elcsépeltnek hangzik, de vallom én is, „A Földet csak kölcsön kaptuk unokáinktól”. Azzal a gyakorlattal, ami a múltat tükrözi, fel kell hagyni a hulladékgazdálkodásban. Tudatosan kell a hulladékot kezelni, gyűjteni, elszállítani, újrahasznosítani, megsemmisíteni. Ezt meg kell tanulni mindenkinek, aki ebben a folyamatban részt vesz.
És ez kinek jó? Nekünk, gyermekeinknek, unokáinknak és az ő unokáiknak. Nem beszélve arról, hogy mindenkit törvény kötelez rá.

Honnan tudják meg a lakitelekiek, hogy mi lesz a teendőjük?

A legnagyobb gondot az okozza, hogy nem hirdették ki azt a miniszteri rendeletet, amely a szelektív gyűjtés végrehajtásáról szól. Ennek ellenére nagyon jó alap a konstrukció, mely előkészíti a szelektív programot. Készítünk szórólapot, részletes ismertetőt a háznál történő szelektív feladatokra. Rendezünk szelektív próbanapot, ahol a lakosság kipróbálhatja, hogyan kell hulladékot szétválogatni otthon. Folyamatosan konzultálunk a lakossággal, indítunk külön szelektív infó elektronikus levelezési lehetőséget szakértő ügyintézővel. Naprakész aktuális információkat biztosítunk a http://www.lakigazdakft.hu honlapunkon.

Mit gondol: az emberek szívesen állnak majd át?

A lakiteleki lakosok döntő többsége látja a szelektív hulladékgyűjtés szükségességét. A többség segítőkészen vállalja a hulladék szétválogatásával kapcsolatos kellemetlenségeket. Ki kell alakítani az új gyűjtési programot. Menet közben ellenőrizni kell a válogatás, gyűjtés, szállítás szabályosságát ugyanúgy, ahogy a hatóságok fognak minket ellenőrizni. Lesznek fennakadások, de közös akarattal gyorsan megoldódhatnak. Bízunk a lakosság megértő és cselekvő segítségében.

Többletköltséggel jár ez a lakosság számára?

A szelektív hulladékgyűjtés mindig jóval többe kerül, mint a „normál” kommunális hulladék gyűjtése. A díjakról beszélni felelőtlenség lenne, mivel a 2012. évi CLXXXV törvény a hulladékról, 47/A. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. Ennek a kötelezettségének a felelős miniszter várhatóan november hónapban fog eleget tenni. Így még jóslásokba sem szabad bocsátkozni.

Forrás: ÖS

A Gyulai Közüzemi Kft. az elmúlt évben 240 tonna szemetet szállított el a szelektív szigetekről

petki

Sajnos egyesek helytelenül alkalmazzák a szigetek által nyújtotta lehetőséget.

Szelektív hulladékgyűjtő sziget Gyulán. Fotó: Gyulai Közüzemi Kft.

A Gyulai Közüzemi Kft. az elmúlt évben a városban található 30 db szelektív hulladékgyűjtő szigetről 240 tonna papír, műanyag, üveg és italosdoboz hulladékot szállított el. A szigetek elfogadottságát mutatja, hogy heti háromszori alkalommal kell a kihelyezett konténereket üríteni.

Sajnos egyesek helytelenül alkalmazzák a szigetek által nyújtotta lehetőséget, nem megfelelő konténerben helyezik el a hulladékaikat. Ez jelentősen megnöveli a hulladékok utóválogatásának idejét és költségét.

A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.gyulaihirlap.hu

Tényleg összeöntik a szelektíven gyűjtött szemetet?

dontwasteit11 (2)

Közismert városi legenda, hogy a szelektíven gyűjtött szemeteket egyetlen autóval viszik el, összeöntve a lakosság által gondosan szétválogatott szemetet. Mindenki hallott már olyanról, aki látott ilyet vagy akár saját maga tapasztalt furcsaságot a szelektív szigetek körül. De vajon mindez azt jelenti, hogy a mi válogató munkánk teljesen felesleges?

A szelektív szemétgyűjtésnek számtalan közvetett és közvetlen haszna is van, ezért a mi felfogásunk szerint semmiképpen sem lehet felesleges az ebbe fektetett munkánk. A válogatás tudatosítja a fogyasztóban az általa termelt hulladék összetételét, ami nagyobb odafigyeléshez vezethet a vásárlások során, segíthet az újrahasznosítás erősítésében vagy az utántöltős termékek favorizálásában. Az persze más kérdés, hogy a szemétszállítók ilyen módon való támogatása mennyire jelent valós segítséget. Pláne, ha tényleg összeöntik a válogatott szemetet.

Az igazság valahol a szürke zónában van, hiszen igaz is, meg nem is. Valóban vannak olyan esetek, amikor a kukák tartalmának összevegyítése nem jelent problémát, mert bizonyos anyagok utóválogatása elengedhetetlen. A fémek és a műanyagok szelektálása nem elegendő az újrahasznosításhoz.

Ekkor további válogatás szükséges, amely során kémiai összetétel szerint bontják tovább az egységet. Ilyen esetekben a lakosság által egyéb (szerves) hulladéktól megtisztított anyagok szállítása és válogatása történhet egyben. Ezért van egyre több olyan konténer, amibe egyaránt lehet fémet, műanyagot vagy papírt is tenni. De ez esetben sem beszélhetünk felesleges munkáról, hiszen ebből lesz a kommunális hulladéktól mentes újrahasznosítható szemét, ami fontos lépés a kevesebb szemétért vívott harcban.

Az összevegyítés-hívők másik erős érve, hogy a szelektív szemétszállítást is gyakran hagyományos kukásautókkal végzik, de a kommunális hulladékkal még így sem keverhetőek össze. Ez egyetlen egy esetben történhet meg, mégpedig akkor, ha az újrahasznosításra szánt konténerbe olyan veszélyes anyag kerül, ami lehetetlenné teszi a későbbi feldolgozást. Ilyenkor valóban egy szállítóba kerül minden, de ekkor már nem beszélhetünk újrahasznosításra szánt hulladékról.

Írta: Peitli Csilla

A cikk eredetiben itt olvasható: http://spatrendonline.hu