Merkel és Macron további erőfeszítéseket sürget a párizsi klímaegyezmény teljesítéséhez

További erőfeszítéseket sürgetett a párizsi klímavédelmi egyezmény teljesítéséhez Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő Bonnban az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 23. éves ülésén (COP 23).

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás az egész emberiség jövőjét meghatározó kihívás. A 2015-ös Párizsi Megállapodás “csak a kezdet”, az első lépés lehet, és már most látni, hogy az eddigi vállalások nem elégségesek legfőbb céljának eléréséhez, ahhoz, hogy az 1,5 és 2 Celsius fok közötti sávban maradjon a globális középhőmérséklet emelkedése – mondta a német kancellár.

A jobbközép CDU/CSU pártszövetség, a liberális FDP és a Zöldek nehezen haladó koalíciós egyeztetésére utalva kiemelte, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem Németországban is súlyos vitákkal jár. Az éghajlat felmelegedését okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez elengedhetetlen a szénre alapozott energiatermelés visszaszorítása – a széntüzelésű erőművek legalább egy részének bezárása -, ami azonban munkahelyek megszűnéséhez és súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezet. A koalíciós egyeztetéseken ésszerű és tartós megoldásokat kell kidolgozni ezekre a problémákra – mondta Angela Merkel.

Németországnak is többet kell tennie vállalásai teljesítéséhez, ami “egyáltalán nem egyszerű” – jegyezte meg, kiemelve, hogy sok munka van még hátra ahhoz, hogy elérjék 2020-ra kitűzött céljukat.

Németország azt vállalta, hogy 1990-hez képest 40 százalékkal csökkenti a felmelegedést okozó gázok szén-dioxidban számolt kibocsátását  2020-ra. A legutóbbi becslések szerint az eddigi intézkedésekkel legfeljebb 32 százalékos kibocsátáscsökkentést lehet elérni. A koalíciós egyeztetéseken az az egyik leginkább vitatott kérdés, hogy miként lehet mégis elérni a 40 százalékos célt. A Zöldek elsősorban a széntüzelésű erőművek bezárásában látják a megoldást, a többi párt viszont ellenzi az ágazat gyors leépítését.

Angela Merkel hangsúlyozta: nemcsak 2020-ra, hanem hosszabb távra kell tekinteni. Megerősítette: Németország legfőbb célja, hogy 2050-re csaknem teljes mértékben 80 és 90 százalék közötti kibocsátáscsökkentést érjen el, vagyis csaknem teljes mértékben átálljon az éghajlat alakulását nem befolyásoló, “klímasemleges” működésre.

Németország a nemzetközi klímavédelmi törekvésekhez is a lehető legnagyobb erővel hozzá akar járulni, készen áll az éghajlatvédelem szempontjából “tiszta” technológiák exportjára, és 2020-ig megduplázza a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi támogatását.

Emmanuel Macron az Európai Unió (EU) tagjai erőfeszítéseinek összefogását sürgette, kiemelve, hogy EU-nak az párizsi egyezményből távozó Egyesült Államok helyére kell lépnie a klímaváltozás elleni küzdelemben, így a többi között pótolnia kell az ENSZ legfelsőbb klímakutatási tudományos tanácsadó szervezete, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) a Washington által megvont pénzügyi támogatását.

Az EU-nak kell gondoskodnia arról, hogy az IPCC költségvetéséből “egy euró se hiányozzon” – hangoztatta Emmanuel Macron, hozzátéve, hogy Franciaország hajlandó befizetésének emelésére.

Mint mondta, országa a Párizsi Megállapodás sikeréhez a többi között azzal kíván hozzájárulni, hogy 2021-ig bezárja valamennyi széntüzelésű erőművét.

Az egyezmény aláírásának második évfordulójára, december 12-re a francia fővárosba összehívott nemzetközi konferencia témáira utalva kiemelte: fel kell lépni azért, hogy az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében legkevesebb 30 euróra (9400 forint) emelkedjen egy tonna szén-dioxid-kibocsátás tonnánkénti ára, és meg kell akadályozni, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemre nem áldozó, és ezért olcsóbban termelő országok előnyre tegyenek szert “dömpingáron” forgalmazott termékeikkel.

A COP 23 konferencián a Párizsi Megállapodás végrehajtási szabályairól tárgyalnak, a többi között arról, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről. A péntekig tartó tanácskozáson csak előkészítik az előírásokat, és a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében fogadják el a COP 24-en, amelyet a lengyelországi Katowicében rendeznek meg.

A 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről.

Bonnban így a többi között arról tárgyalnak, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről.

MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: