Egyre népszerűbbek a természetkímélő mezőgazdasági eljárások

Világszerte egyre népszerűbbek a természetkímélő mezőgazdasági módszerek – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az MTI-nek Bonnban, ahol az ENSZ klímakonferenciájához kapcsolódva magyar közreműködéssel rendeztek tanácskozást arról, hogy miként járulhat hozzá a klímavédelmi vállalások teljesítéséhez egy új mezőgazdasági szemléletmód, az agroökológiai megközelítés.

A miniszter a Franciaországgal és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) közösen szervezett fórum után telefonon adott nyilatkozatában kiemelte: Magyarországon és az egész világon nő az érdeklődés a mezőgazdaság természetkímélő formái, így az ökológiai- és a biogazdálkodás, és a hagyományos termelési eljárások iránt, amelyek a fogyasztóknak egészséges és minőségi élelmiszereket, a gazdáknak pedig megélhetést jelentenek, és csökkentik az ágazat “ökológiai lábnyomát”.

Az agroökológiai szemlélet a klímaváltozás elleni küzdelemben is hasznos, ezt mutatja például az az agroerdészeti megoldás, amikor fasorok közötti területeken folytatnak termelést, hiszen így több víz marad a talajban, energiaforrást biztosító fát is elő lehet állítani, és olyan növényeket lehet termeszteni, amelyek a fák védelme nélkül súlyosan károsodnának az éghajlatváltozás miatti forróságban – mondta Fazekas Sándor.

A miniszter részt vett az úgynevezett négy ezrelék kezdeményezés tanácskozásán is, amelyet ugyancsak a bonni klímakonferencia – hivatalos nevén az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 23. éves ülése (COP 23) – keretében rendeztek. A francia kezdeményezés célja a föld széntartalmának évi négy ezrelékes növelése, ami a termőföld  szervesanyag-tartalmának növelését jelenti.

Ezt talajjavító hatású növénytermesztési eljárásokkal lehet elősegíteni, arra kell törekedni, hogy a művelés a lehető legkisebb mértékű talajmozgatással járjon, és mindig fedje növényi melléktermék, szár és levél a talajt. Ezzel lehet biztosítani a szervesanyag-utánpótlást, és azt, hogy a környezeti hatások, például a szél vagy a víz ne hordja el a termőföldet – fejtette ki Fazekas Sándor.

A miniszter a COP 23 keretében számos kétoldalú megbeszélést is folytatott, mások mellett a francia és a lengyel szaktárca vezetőjével. Tárgyalt a német szövetségi élelmezésügyi és mezőgazdasági minisztérium államtitkárával,  Hermann Onko Aeikens-szel is, akivel egyetértettek abban, hogy az EU-ban az élelmiszertermelést és a gazdákat segítő, “erős közös agrárpolitikára” van szükség, és “jó minőségű, egészséges élelmiszert kell az asztalra tenni”, elérhető áron, amely egyben méltányos jövedelmet biztosít a gazdáknak – mondta Fazekas Sándor.

A COP 23 konferencián a Párizsi Megállapodás végrehajtási szabályairól tárgyalnak. A francia fővárosban 2015-ben elfogadott egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében a megállapodás részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről.

Így Bonnban a többi között arról tárgyalnak, hogy miként lehet egységesen mérni a felmelegedést fokozó gázok kibocsátásának csökkentését, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátás-csökkentési vállalások teljesítéséről. A péntekig tartó tanácskozáson csak előkészítik az előírásokat, és a teljes szabálykönyvet várhatóan 2018 decemberében fogadják el a COP 24-en, amelyet a lengyelországi Katowicében rendeznek meg.

MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: