fbpx

A hulladékról szóló törvény módosítását vitatta meg kedden az Országgyűlés

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a hulladékról szóló törvény módosítását azzal indokolta, hogy az átalakult hulladékgazdálkodási rendszer miatt szükség van a közszolgáltatással kapcsolatos egyes kérdések tisztázására, emellett új fogalomként jelenik meg közszolgáltatói alvállalkozó fogalma.

Emlékeztetett arra, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jogszabályi környezete 2016 áprilisában változott meg és az akkor létrejött koordináló szerv, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. tapasztalatai alapján felül kell vizsgálni a jogszabályokat a közszolgáltatás stabilitásának biztosítása, valamint a díjhátralék kezelésével kapcsolatos szabályok alkalmazhatósága érdekében.

Ismertetése szerint a koordináló szervnek hárommilliónál is nagyobb ingatlanhasználó adatait kell beszereznie, frissítenie, nyilvántartania. A járási hivatalok nagy száma miatt informatikai úton indokolt a személyes és lakcímadatok beszerzése a központi nyilvántartásból – tette hozzá.

Elmondta, a koordináló szerv a díjbeszedési, valamint a díjhátralék-kezelési feladatainak ellátásakor az adóhatóságnak átadja az adós nevét és az azonosításához szükséges adatokat. A jelenlegi szabályozás ezen adatok közlésének kötelezettségét csak részlegesen írja elő, ami jelentős mértékben nehezíti és lassítja a koordináló szerv feladatainak ellátását – mutatott rá.

Nagy István azt mondta, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatói alvállalkozókkal kapcsolatban a törvénymódosítás fő célja az adatszolgáltatási szabályok egyértelműsítése. Kifejtette: a módosítással a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal azokat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban alvállalkozóként közreműködő gazdasági szereplőket is adatszolgáltatásra tudja kötelezni, amelyek a szükséges adatokat ténylegesen birtokolják. Erre a közszolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos díjelőkészítői tevékenységéhez van szüksége – jegyezte meg.

Definiálják, elkülönítik a nonprofit formában működő közszolgáltatói alvállalkozó fogalmát a hulladékgazdálkodás egyéb alvállalkozóitól – közölte. Megjegyezte, az informatikai alvállalkozókra a nonprofit követelmény továbbra sem előírás.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a módosítás részben jogharmonizációt is tartalmaz az úgynevezett veszélyességi jellemzők esetében. Hozzátette: a törvény melléklete sorolja fel a veszélyességi jellemzőket, amelyekből a HP 14 környezetre veszélyes, ökotoxikus veszélyességi jellemző (vagyis olyan hulladék, amely azonnal vagy késleltetve veszélyt jelent vagy jelenthet egy vagy több környezeti elemre) már régóta részletes szabályozást igényelt.

Nagy István elmondta, a tagállamok az engedélyezési kötelezettség alól mentességet adhatnak a vállalkozásoknak a saját nem veszélyes hulladékuk termelés helyén való ártalmatlanítása vagy hulladékhasznosítása esetén. A javaslat célja, megalkotni a mentességre vonatkozó szabályokat – mondta.

Hozzátette: olyan tevékenységek kerülhetnének a mentességi körbe, amelyek környezetvédelmi kockázatot nem hordoznak, de “az életszerűség jegyében” könnyítést jelentenek a hulladékgazdálkodás szereplőinek. Példaként az előkészítési műveleteket említette, amikor az üzletek a csomagolási papírhulladékot tömörítik.

Az államtitkár a módosítások között említette, hogy hatályon kívül helyezik a területi hulladékgazdálkodási tervekkel kapcsolatos előírásokat, mivel ezek elkészítése nem kötelező Magyarországnak, így azok felesleges adminisztrációs feladatot rónak az érintettekre.

Nagy István a kitermelt szennyezetlen talaj jogi státuszáról azt mondta, ezek esetén a termelő vagy a birtokos szándéka lesz a központi elem.

Fidesz: környezetbarát rendszer kialakítása a cél 

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: gyors változások jellemzőek a területen, s azt szeretnék, ha minél inkább egy környezetbarát rendszer felé tolnák a mostani rendszert.

A hulladékgazdálkodás nagy kihívás, nem csak a hulladék mennyisége és hanem a minősége is változik. Fontos, hogy a javaslat segítse a mindennapi megvalósítást, és az előterjesztésben számos olyan pont van, ami az élethez igazítja a meglévő törvényt.

A fenntarthatóság szempontjait is kiemelte, és azt mondta: ilyen pont a javaslatban az ellenőrzés gyakorivá tétele, valamint a kitermelt szennyezetlen talaj jogi státuszának megteremtése.

MSZP: nem működő céget akarnak újból megsegíteni

Heringes Anita, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott: megint egy olyan cégnek, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-nek akarnak segítséget nyújtani, amelyik nem működik. A számlázási rendszerét már tavaly év elején létre kellett volna hozni, ez azonban azóta sem sikerült – mondott egy példát.

Ha egy piaci alapon működő cég így járt volna el, akkor már vagy bedőlt volna, vagy a vezetője lemondott volna, egyik sem történt meg – hangoztatta. A morál nem javult semmit, miért védik ennyire ezt a céget? – kérdezte.

A díjhátralék adó módjára történő behajtását sem sikerül ellátni – közölte. Arról, hogy az ügyfélszolgálatokat speciális gazdasági társaság működteti a jövőben, azt mondta, egy újabb kifizetőhelyet hoznak létre. Minél távolabb van az ügyfélszolgálat a lakosságtól, annál nehezebb az elérés – jegyezte meg. Azt javasolta, ne toldozgassák ezt a törvényt, hanem a szakmával beszéljék át, hogyan működhetne jól és hatékonyan a rendszer. Jelezte: nem támogatják a javaslatot, az NHKV-t meg kellene szüntetni, vezetőjét le kellene váltani.

Jobbik: nem akar megfelelően működni a rendszer

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: sokadjára módosítják a törvényt, ez azt mutatja, hogy a rendszer, amit a kormány kitalált, “nem akar megfelelően működni”. A törvénybe vetett bizalmat aknázza alá, ha sokszor kell módosítani – vélte. Hozzátette: fontos lenne, hogy a hulladékgazdálkodás jól működjön. Szóvá tette szintén, hogy nem működik a számlázás, s úgy látta: összetákolt a rendszer.

A pozitívumok közé sorolta az építési és bontási hulladékkal, a kitermelt földdel összefüggő változásokat. Üdvözlendő, hogy ne tekintsék hulladéknak az ilyen típusú talajokat – mondta. Az azbesztmentesítésre vonatkozó módosításokról azt mondta: az a kérdés, milyen áron, és hol találni olyan helyet, ahol el lehet az ilyen hulladékot helyezni. Most általában nem kezelik külön, az egyéb bontási hulladékkal szállítják el. Az intézkedések egy része pozitív, a koncepcióval továbbra sem tudnak egyetérteni, ezért tartózkodni fognak.

MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt szereti: