Mi lesz ha Kína nem fogadja be a hulladékokat?

2016-ban Kínában végezte a világ réz- és műanyaghulladékának fele és a papírhulladék negyede. Hova fogjuk önteni a hulladékunkat, ha a harmadik világ megszűnik a nyugati polgárok szeméttelepének lenni? – teszi fel a kérdést a Piac és Profit.

Kína nemcsak az árutermelésben nagyágyú, az ezredforduló óta az importált hulladéknak is nagyhatalma. Papírt, rezet, műanyagot fogad be a hulladékfeldolgozó ipara. Az egyik legnagyobb exportőr az USA, a kaliforniai America Chung Nam például 333 900 konténernyi papírhulladékot szállított az ázsiai országba.

1995 és 2016 között kínai hulladékimportja megtízszereződött, 4,5 millió tonnáról 45 millió tonnára nőtt. A The Economist azt írta, hogy az export-importbiznisz éves nagyságrendje elérte az ötmilliárd dollárt, a World Economic Forum szerint azonban az USA-ából Kínába irányuló plasztikszemét értéke önmagában 5,4 milliárd dollárt tett ki 2016-ban.

  • 2016-ban a világ rézhulladékának fele végezte Kínában, főleg eldobott áramköri lapok.
  • A globális műanyaghulladék-mennyiségnek ugyancsak a fele került a kommunista országba.
  • A hulladékpapír egynegyedét fogadta be az ország.
  • Kína volt eddig az elsődleges felvevőpiaca az alacsony minőségű (low grade) hulladéknak.
  • Az EU-ból is a plasztikhulladék 87 százaléka ment Kínába, javarészt Hongkongon keresztül.
  • Japán és az USA is nagymértékben Kínára hagyatkozott műanyag-hulladéka eltüntetésénél. Az Egyesült Államok 2016-ban 1,42 millió tonnányi plasztikhulladékot szállított Kínába. Ez nagyjából 495 millió dollárt ért Kínának.

A hulladékexportbiznisz némiképp szimbiotikus kapcsolaton alapul. Kínában gyártják a multik a közkedvelt elektromos kütyüket, s ezekhez rengeteg réz kell. Márpedig olcsóbb újrafelhasználni a kidobott elektromos eszközökből a rezet, mint újonnan kitermelni a földből, főleg hogy a nyersanyagárak elég magasak.

Számos üzletember gazdagodott meg a korábban értéktelennek számító szemét importálásából. Anomáliák azonban mindig is voltak és lesznek. Egyes vállalkozók úgy sózták rá Kínára a hulladékot, hogy az nem volt gondosan szétválogatva, sőt nem egy esetben szennyező anyagokat is tartalmaztak a szállítmányok. Így került például 1996-ban a kínai gyárakba 100 tonna radioaktív fém Kazahsztánból. 1997-ben egy amerikai üzletembert ítéltek el azért, mert 200 tonna szét nem válogatott hulladékot hozott be papírhulladéknak címkézve.

Az ehhez hasonló ügyek miatt kezdett a pekingi vezetés 2013-ben kampányba (Zöld Kerítés Manőver néven), hogy korlátozza a „külföldi szemét” behozatalát. A program részeként gyakoribbá váltak a rajtaütésszerű ellenőrzések.

Idén júliusban azonban Kína hivatalosan is közölte a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO), hogy az év végétől kezdve többé nem fogadja be a „külföldi szilárd hulladék” 24 kategóriáját.

További részletek a Piac és profit oldalán ide kattintva.

A cikk megjelenése a piacesprofit.hu weboldal hozzájárulásával történt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: