A Balti-tenger megúszta a műanyagszennyezés növekedését

Az elmúlt 30 évben nem növekedett a Balti-tengerben lebegő mikroműanyagok, vagyis az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskék koncentrációja, annak ellenére, hogy ugyanezen idő alatt világszerte jelentősen növekedett a műanyagtermelés – állapították meg kutatók.

Soha annyi műanyagtermék nem készült világszerte, mint manapság, miközben évente 5-15 millió tonna műanyaghulladék kerül a világ óceánjaiba. Mindezek fényében a kutatók úgy vélték, hogy a nyílt vizekbe és ezáltal a halak szervezetébe kerülő mikroműanyagok koncentrációja is növekedett, ám az ennek kiderítését célzó első hosszú távú tanulmány más eredményeket hozott – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.

A DTU Aqua, a Koppenhágai Egyetem és a németországi GEOMAR kutatói az 1987 és 2015 közötti időszakból származó balti-tengeri hal- és vízmintákban elemezték a mikroműanyagok mennyiségét.

“Az eredmények meglepőek. Ugyanannyi műanyagrészecske van most a víz- és halmintákban, mint 30 évvel ezelőtt” – mondta Torkel Gissel Nielsen professzor, a DTU Aqua munkatársa, hozzátéve, hogy eddig csak “pillanatfelvételek” készültek a nyílt vizekben lévő mikroműanyagok mennyiségéről, most azonban hosszú időre visszamenőleg végeztek elemzéseket.

“A tanulmány számtalan kérdést felvet. Mindannyian tanultuk az iskolában, hogy a műanyag száz év alatt bomlik le. Tudjuk, hogy manapság több műanyagot gyártanak, mint ezelőtt valaha. Tehát hova tűnik a műanyag? Lesüllyed a tengerfenékre? Vannak olyan organizmusok, amelyek képesek lebontani? Vagy az áramlatok sodorják odébb” – jegyezte meg a szakember.

A vizsgálatok során a kutatók minden ötödik hal gyomrában találtak mikroműanyagot. Egy köbméternyi tengervízben pedig 0,3 mikroműanyagrostot találtak, amely érték állandónak bizonyult az elmúlt 30 évben.

MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: