Tiltakozik a reklámpiac a termékdíj növelése miatt

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szeptember 26-án nyújtotta be a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosító javaslatát az Országgyűlés elnökének. A módosító javaslat szerint a reklámhordozó papír 1 kilogrammjára kivetett adó az eddigi 85 Ft-ról 114 Ft-ra emelkedhet.

A Magyar Reklámszövetség és a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség együttesen azt az álláspontot képviseli, hogy a termékdíj emelése indokolatlan, ilyen mértékű növelése pedig egyenesen elfogadhatatlan. Az MRSZ és a DIMSZ kérik a kormányt, hogy az előzetes szakmai egyeztetést ismét nélkülöző emelésről és annak mértékének okairól adjon tájékoztatást, valamint az ennek következményeit vizsgáló hatástanulmányt bocsájtsa az iparág rendelkezésére.

Az MRSZ és a DIMSZ véleménye szerint a közel 35%-os termékdíj emelés a direktmarketing tevékenységet folytató vállalatokat (nagyvállalatokat és kisvállalkozásokat egyaránt) és a magyar sajtótermékek egy részét olyan indokolatlan többlet teherrel sújtja, amely a 7,5%-os reklámadó mellett csaknem finanszírozhatatlanná teszi a vásárlói tájékoztatásban fontos szerepet betöltő reklámeszközök – az ingyenes reklámújságok, szórólapok, DM levelek – fenntartását, és egyértelműen áremelkedéshez vezet.

A tervezet elfogadásának legnagyobb vesztesei az üzletláncok és azok fogyasztó lesznek. A Magyarországon tevékenységet folytató élelmiszer- és más retail (bútor-, barkács-, sportszer- stb.) üzletláncok több milliárd forintot költenek ingyenes reklámújságok előállítására. Ez a reklámeszköz jelentős szerepet tölt be a fogyasztók tájékoztatásában. A termékdíj ilyen mértékű emelése e tájékoztató eszközök számának csökkenését eredményezheti, amely a fogyasztók alulinformáltságához vezet akadályozva a tudatos vásárlói magatartást. A termékdíj növelése ágazati becslésekre alapozva a teljes magyar piacra vetítve több mint 1 milliárd forint többlet adó terhet jelenthet, amely jórészét az érintett piaci szereplők kénytelenek lesznek beépíteni a termékek árába, ezzel áremelkedést generálva nemcsak a napi fogyasztási cikkek tekintetében.

Az intézkedés ellent mond a reklámipar versenyképességét fokozó szabályozási környezet megteremtésével is, melynek kiszámíthatatlansága 2017-ben tovább fokozta a piaci bizonytalanságot. Az elmúlt évek indokolatlan és szakmai egyeztetést nélkülöző, iparágat sújtó szabályozásai – reklámadó, bónusz törvény, közterület extra adóztatása, a településkép védelmi törvény és többszöri kiegészítése, az infotörvény módosítása, termékdíj – továbbra is nagymértékű bizonytalanságot okoznak a piacon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: