Az EU is lép most már a tengerek, óceánok szennyezése ellen

Az EU rendezésében október 5–6-án Máltán zajló „A mi óceánunk” konferencián az Európai Unió 36 konkrét intézkedés mellett kötelezte el magát az egészségesebb, tisztább, biztonságosabb és védettebb tengerek érdekében. A több mint 550 millió eurót kitevő és világszerte folytatott tevékenységeket érintő bejelentések kiemelik az EU azon szándékát, hogy javítsa a tengerek állapotát, és ösztönzést adjon a világ többi részének – a kormányoknak és a magánszektornak egyaránt – arra, hogy érdemben foglalkozzon az óceánokkal kapcsolatos, egyre nagyobb kihívások megoldásával, többek között a műanyaghulladékkal, a tengeri élővilág védelemével, az éghajlatváltozás hatásaival és a tengeri bűncselekmények visszaszorításával.

Az EU 36 kötelezettségvállalását az alábbiakban ismertetjük részletesen.

tengeri biztonság képezi a globális kereskedelem és jólét alapját, azonban a természeti katasztrófáktól a kalózkodásig, illetve az emberkereskedelemtől a fegyveres konfliktusokig számos veszély fenyegeti. Az Európai Unió az óceánok biztonságosabbá tétele és védelmének hatékonyabb biztosítása érdekében bejelentette a következőket:

  • 37,5 millió eurót szán a délkelet-afrikai partvonal és az Indiai-óceán tengerhajózási biztonságának garantálására, valamint a térségbeli kalóztevékenység elleni védelemre. A rendelkezésre bocsátott forrásokat négy regionális szervezet (IGAD, COMESA, EAC és IOC) használhatja fel, együttműködésben az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával (UNODC), az INTERPOL-lal és a FAO-val. A program támogatja az alternatív megélhetési lehetőségeket kínáló kezdeményezéseket Szomália kalóztevékenységtől sújtott parti területein, a nemzeti és regionális szintű nyomozati kapacitás fejlesztését, a börtönreformokat, az ügyészségi és bírósági kapacitásépítést, az illegális pénzmozgások felszámolását, a pénzmosás elleni küzdelmet, különféle egyéb tengerészeti feladatokat, valamint a tengerhajózási információk koordinációjának és cseréjének regionális mechanizmusát.
  • 2017-ben 4 millió eurót ruház be Föld-megfigyelési programjába (Kopernikusz), hogy támogassa az uniós ügynökségeket és az uniós tagállamokat az olajszennyezés és a nagyléptékű kereskedelmi halászat ellenőrzésében (ideértve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet is) az Atlanti-óceán északkeleti térségében, a Földközi-tengeren, a Balti-tengeren, az Északi-tengeren, a Fekete-tengeren, a Csendes-óceánon és a Kanári-szigetek körül. A Kopernikusz olyan új szolgáltatásokat is bevezet majd, amelyek a bűnüldözés és a hajózási biztonság támogatására szolgálnak a jeges vízterületeken.
  • Továbbra is támogatni fogja a Guineai-öböl tengerhajózási biztonságát, többek között a Guineai-öbölbeli régióközi hálózaton keresztül, valamint két új program elindításával: ezek a 29 millió euró értékű SWAIMS-program (Nyugat-Afrika integrált tengerhajózási biztonságának támogatása) és a nyugat-afrikai és közép-afrikai kikötőbiztonság javítását célzó, 8,5 millió euró értékű program.
  • 2017-ben 1 millió euróval hozzájárul az uniós tengerészeti hatóságok ikt-rendszereinek fejlesztéséhez és a közöttük való együttműködés megkönnyítéséhez. Emellett az Európai Unió bejelentette, hogy 80 000 euróval segíti az európai parti őrségek közötti együttműködést.
  • 2017 szeptemberében sor kerül egy olyan megfigyelőeszköz prototípusának üzembe helyezésére, amely észleli a hajókat azzal a céllal, hogy fény derüljön a tengeren végzett emberi tevékenységek nagyságrendjére. Az azonosítatlan tengeri objektumok felkutatására szolgáló eszköz (röviden: SUMO) olyan szoftver, amely automatikusan elemzi a radarfelvételeket készítő műholdak adatait, hogy észlelje az akár mindössze 1 méter hosszúságú vízi járműveket is, még felhős égbolt esetén, illetve éjszaka is. A SUMO nyílt forráskódú eszköz, ami elősegíti a felhasználók és fejlesztők körében történő igénybevételét, valamint megkönnyíti a nemzetközi együttműködést a hajózási útvonalak feltérképezésében, a hajózási intenzitás nyomon követésében, a szennyező hajók beazonosításában, a halászati tevékenység nyomon követésében, a kalóztevékenység és a csempészés elleni küzdelemben, valamint a tengeri határok ellenőrzésében.

tengerszennyezés komoly probléma: évente több mint 10 millió tonna hulladék kerül a tengerbe. 2050-re az óceánokban több műanyag lehet, mint a hal. E kihívások kezelése érdekében az EU bejelentette a következőket:

  • WISE-Marine (a tengerekre alkalmazott európai vízügyi információs rendszer) létrehozását, amelyen keresztül a nagyközönség és az érdekelt felek információhoz juthatnak az európai vízügyi kérdésekről, így mozdítva elő a megfelelőbb óceánpolitikai irányítást és az ökoszisztéma-alapú gazdálkodás térnyerését. A következő években sor kerül a platform kiterjesztésére és további integrálására is.
  • 2017-ben 2 millió euróval hozzájárul a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv tagállami végrehajtásának támogatásához, valamint további 2,3 millió eurót biztosít az e cél megvalósítására irányuló regionális és régióközi együttműködés finanszírozására. Az uniós szabályozás célja az, hogy a tagállamok vizei 2020-ra elérjék a jó környezeti állapotot, megvédve ezáltal a tengerrel összefüggő gazdasági és társadalmi tevékenységek alapját képező erőforrásokat.
  • 2,85 millió eurót különít el a tengerszennyezés megelőzésére és a szennyezés elhárítására való felkészülést célzó projektekre, továbbá 2,5 millió eurót szán a tengerszennyezés-elhárítási gyakorlatokra, így támogatva és kiegészítve az uniós országok közötti, illetve bizonyos, az Unióval szomszédos államokkal közösen folytatott határon átnyúló együttműködést.
  • műanyagokra vonatkozó, rövidesen közzéteendő stratégiája részeként 2017 végéig intézkedéstervezetet terjeszt elő a környezetbe jutó műanyagok mennyiségének csökkentésével kapcsolatban.
  • 2017-ben intézkedéstervezetet terjeszt elő arra vonatkozóan, hogy miként csökkenthető a hajókon keletkezett, tengerbe ürített hulladékok és a rakománymaradványok mennyisége.

A napjainkban 1,3 milliárd euróra becsült fenntartható kék gazdaság az előrejelzések szerint 2030-ra megkétszereződik. Az EU ezt a témakört felvette „A mi óceánunk” konferenciasorozat idei rendezvényének programjába azzal a céllal, hogy a világ part menti közösségeiben erősebb szinergiák alakuljanak ki a fenntartható óceángazdálkodás, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás között. E célból az EU bejelentette az alábbiakat:

  • 2017-ben több mint 250 millió euróval járul hozzá a tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás finanszírozásához. Ezen belül 40 millió euró van elkülönítve az alacsony kibocsátású és fejlett vízi közlekedés támogatására, több mint 30 millió euró pedig a tengeri energiára. Ezen túlmenően az EU bejelentette, hogy 12 millió eurót biztosít két olyan új innovációs projekt támogatására, amelyek célja a tengerek tengeri hulladéktól és más szennyező anyagoktól való megtisztítása. Végezetül, az Európai Unió bejelentette, hogy több mint 50 millió euróval támogatja a BlueMED kezdeményezést, amely tudományos és kutatási együttműködés révén törekszik előmozdítani a Földközi-tenger egészségi állapotát, termelékenységét és ellenálló képességét.
  • Az EU tovább fokozza erőfeszítéseit az Összatlanti Óceánkutatási Szövetség kialakítására, ösztönözve a belémi nyilatkozat szerinti, a tengertudomány, a tengerkutatás és a tengeri innováció területét érintő megerősített együttműködési kereteket olyan atlanti partnerekkel, mint Brazília és Dél-Afrika, és 2018-2019 folyamán több mint 60 millió eurót fog elkülöníteni e cél elérésére. Az EU ezenkívül folytatja az USA-val és Kanadával kötött óceánkutatási együttműködésről szóló, úttörő jelentőségű galway-i nyilatkozat végrehajtását. Az Európai Unió arról számolt be, hogy az Atlanti-óceánt érintő kihívásokkal foglalkozó nemzetközi konzorciumokban dolgozó kutatócsoportok száma 2019-re meg fogja haladni az 500-at.
  • 2017-ben 14,5 millió eurós beruházási kezdeményezést indít, hogy az Európai Unióban előmozdítsa a fenntartható kék gazdaságkialakítását. Ebből 8 millió euró van elkülönítve vállalkozásindítási támogatásra a fellendülőben lévő kék gazdasági ágazatokban Unió-szerte indítandó ígéretes projektek számára. A tengeri hulladék nyomon követésének javítása és az ellene való küzdelem fokozása érdekében az EU további 2 millió eurót biztosít az Európai Uniót övező vizekben fellelhető tengeri hulladék nyomon követésére és/vagy az ellene való küzdelemre szolgáló innovatív technológiák támogatására. Ezen túlmenően az EU 3 millió eurót biztosít a földközi-tengeri medencében folytatott ikerintézményi projektek támogatására, például tengerészeti képzési és oktatási intézmények, a kék gazdaságban tevékenykedő vállalkozások és a helyi halászközösségek között. Végezetül, 1,5 millió euró kerül elkülönítésre a földközi-tengeri térség tengeri és parti ökoszisztémáinak helyreállítására.
  • Elindítja a 45 millió euró értékű csendes-óceáni–európai uniós tengerészeti partnerségi programot (PEUMP). Svédország bejelentette, hogy 10 millió euróval hozzájárul a programhoz. A program egyrészt a halászat fenntartható kezelésének és fejlesztésének támogatására irányul az élelmiszerbiztonság és a gazdasági növekedés érdekében, másfelől az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciának és a tengeri biológiai sokféleség megőrzésének kérdésével is foglalkozik.
  • tengeri területrendezési eljárások felgyorsítása világszerte, együttműködésben az UNESCO Kormányközi Oceanográfiai Bizottságával (IOC-UNESCO). 2017. március 24-én mind az EU, mind az IOC-UNESCO elkötelezte magát e cél teljesítése mellett. A tengeri területrendezés határokon és ágazatokon átívelő tevékenység, amelynek célja a tengeren végzett emberi tevékenységek hatékonyságának, biztonságosságának és fenntarthatóságának biztosítása. A közös menetrendre támaszkodva az EU 1,4 millió euróstámogatást fog biztosítani az IOC-UNESCO számára arra a célra, hogy nemzetközi iránymutatásokat dolgozzon ki a tengeri területrendezés vonatkozásában. Ennek keretében 2018 elején két kísérleti tengeri területrendezési projekt fog indulni: egy a Földközi-tenger térségében, egy pedig a Csendes-óceán déli részén. Ezenkívül létre fog jönni egy nemzetközi tengeri területrendezési fórum, amely megkönnyíti annak megvitatását, hogy globális szinten hogyan alkalmazzuk a tengeri területrendezés eljárásait, többek között az ágazatokon átívelő intézkedéseket. Az első műhelytalálkozóra 2018 tavaszán kerül sor.
  • 3 millió eurót biztosít az arra irányuló projektek támogatására, hogy az uniós országok között határon átnyúló együttműködés jöjjön létre a tengeri területrendezés területén. A tengeri területrendezés határokon és ágazatokon átívelő tevékenység, amelynek célja a tengeren végzett emberi tevékenységek hatékonyságának, biztonságosságának és fenntarthatóságának biztosítása.
  • 2017 és 2018 folyamán 23 millió eurót fordít Föld-megfigyelési programjának (Kopernikusz) tengerikörnyezet-megfigyelési szolgáltatására. A szolgáltatás középpontjában az éghajlatváltozás, a halászat és a tengeri környezet védelme áll. Az Unió bejelentette továbbá, hogy a Kopernikusz lesz az első olyan program, amelynek keretében óceánfigyelési mutatókat dolgoznak ki, többek között a biokémia területén. Ezek a mutatók – melyek fontosak az óceánok egészségének mérése szempontjából – az óceánok állapotáról szóló jelentésben fognak megjelenni, amely 2018 végére elérhető lesz online.
  • Elkötelezett a parti államokkal kötött fenntartható halászati partnerségi megállapodások további elmélyítése mellett. A már meglévő megállapodások segítik az érintett országokat a fenntartható halászat kialakításában, a nyomonkövetési és ellenőrzési rendszerek hatékony irányításában, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben. Az új generációs megállapodásokban integráltabb megközelítést kell alkalmazni, belefoglalva a fenntartható kék gazdaság előmozdítását és a halászati ágazatba történő beruházások elősegítését. Az új megközelítés hozzásegítheti a partnerországokat ahhoz, hogy több hasznuk származzon az óceángazdaságból, mégpedig fenntartható módon.
  • 8,5 millió eurót biztosít a karibi tengermedence tengeri és tengerparti biológiai sokféleségének megőrzésére, szem előtt tartva a szóban forgó ökoszisztémáktól függő közösségek érdekeit. Ez a fellépés főképpen azokra a természeti területekre összpontosít, amelyeket fenyegetnek a helytelen használat, a túlzott kitermelés, a szennyezés és az éghajlatváltozás hatásai.
  • Közel 6 millió eurót biztosít az arra irányuló projektek támogatására, hogy az uniós országok között határon átnyúló együttműködés jöjjön létre a tengeri területrendezés területén. A tengeri területrendezés határokon és ágazatokon átívelő tevékenység, amelynek célja a tengeren végzett emberi tevékenységek hatékonyságának, biztonságosságának és fenntarthatóságának biztosítása.
  • 2017-ben finanszírozni fogja az első hullám- és árapályenergia-rendszerek telepítésének tesztelését, 1,5 millió euróvaltámogatva a környezeti megfigyelésben érintett közigazgatásokat és projektfejlesztőket.
  • Szándékában áll kifejleszteni a kísérleti „kék” tudományosadat-felhőt, amely a tengerre vonatkozó adatokhoz való hozzáférésnek, azok kezelésének és felhasználásának korszerűsítésére irányul azzal a céllal, hogy a felhőalapú technológiák kiaknázásával javítsa a nagy mennyiségű, különféle tengeri és tengerhasznosítási adatok kezelését. A kék felhő emellett várhatóan jobban megkönnyíti az uniós tudósok és nemzetközi partnereik közötti közös munkát. A felhőalapú technológiák révén pontosabbá válhat a globális és regionális szintű óceánmegfigyelés és az előrejelzés, amint azt „A tengerek és óceánok jövője” elnevezésű G7-kezdeményezés is szorgalmazza. Mindez a továbbfejlesztett Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszerének (GEOSS) kiépítésére irányuló világszintű törekvéseknek is részét képezi.
  • Legalább 1 millió euróval hozzájárul a Világbank globális halászati programjának (PROFISH) támogatásához. A program célja, hogy a világ halászati és akvakultúra-ágazatában javuljon a környezeti fenntarthatóság, az emberi jólét és a gazdasági teljesítmény, középpontba helyezve a fejlődő világ halászattal és haltenyésztéssel foglalkozó közösségeiben dolgozó szegények jólétét.

Az éghajlatváltozás közvetlen következményekkel jár az óceánokra nézve; ezek közül a tengerszint emelkedése és a fokozott savasodás a legaggasztóbbak. Az Európai Unió ezért bejelentette a következőket:

  • A Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO) közösen 10 millió eurós projektet indít a tengeri hajózási ágazatban az éghajlatváltozás mérséklése céljából. A projekt célja, hogy létrejöjjön öt tengerészeti technológiai együttműködési központ, amelyek globális hálózatot alkotnának azáltal, hogy az öt célrégió mindegyikében, vagyis Afrikában, Ázsiában, a Karib-térségben, Latin-Amerikában és a Csendes-óceáni térségben létesülne egy. A hálózat az említett térségekben lévő fejlődő országokat hivatott képessé tenni arra, hogy energiahatékonysági intézkedéseket dolgozzanak ki a tengeri közlekedés területén.
  • 1,5 millió eurót biztosít arra, hogy az Északi-sarkvidéken csökkenjen a koromkibocsátás. A projekt célja, hogy megerősítse az északi-sarkvidéki környezet védelmére irányuló nemzetközi együttműködést.
  • A következő két évben 600 000 euróval hozzájárul egy olyan integrált északi-sarkvidéki projekt megvalósításához, amely az uniós északi-sarkvidéki politika három kiemelt területére összpontosít: éghajlatváltozás és az északi-sarkvidéki környezet megőrzése; fenntartható fejlődés az Északi-sarkvidéken és környékén; valamint nemzetközi együttműködés az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos kérdésekben.

A tengeri környezet védelme: A világ tengeri és part menti területeinek jelenleg kevesebb mint 5%-a áll jogi védelem alatt, ezen belül pedig még alacsonyabb az olyan területek aránya, amelyek esetében érvényt is szereznek a jogszabályoknak, szemben az ENSZ azon célkitűzésével, amely 2020-ra a tengeri és part menti területek 10%-ának védelemét helyezi kilátásba. Az Európai Unió ezért bejelentette a következőket:

  • 2017 végére az eldobható műanyagpoharak használatának fokozatos megszüntetése az EU minden épületében és ülésein üzembe helyezett ivókutakban és italautomatákban. Az EU vállalja azt is, hogy „A mi óceánunk” konferenciasorozat 2018. évi rendezvényén beszámol arról, hogy épületeiben és rendezvényein a későbbiekben milyen más, eldobható műanyagtermékek használatát sikerült megszüntetni. Az e cél elérésére irányuló intézkedések közé tartozik a zöld közbeszerzés javítása, az eldobható műanyagtermékek használatának visszaszorítása az étkezdékben és a kávézókban, a csapvíz használatának ösztönzése, a személyzet számára széles körű figyelemfelkeltő kampány indítása a hulladék csökkentésével, válogatásával és újrahasznosításával kapcsolatban, valamint a Bizottság által szervezett rendezvények „kizöldítése”.
  • A BIOPAMA II (a biológiai sokféleség és a védett területek kezelésének programja) kezdeményezés keretében 20 millió euróvaltámogatja az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokban a védett tengeri területek kezelését.
  • Németországgal együtt támogatja egy ágazatközi és határon átnyúló többszereplős, a regionális óceánpolitikai irányításra szolgáló platform 2020-ig történő létrehozását. E platform annak a regionális óceánpolitikai irányítást célzó partnerségnek (PROG) a keretében kerül kialakításra, amelynek a létrejöttét 2015-ben kezdeményezte az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), a Fenntarthatóságkutató Intézet (IASS), a Fenntartható Fejlődés és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (IDDRI) és a Fenntarthatóságért agytröszt (TMG). A platform létrehozását Németország önkéntes vállalásként jelentette be az ENSZ 2017. június 5–9-én megrendezett Óceán-konferenciájának alkalmával. E lépéssel az ország a 14. fenntartható fejlesztési cél elérését kívánja biztosítani. A PROG fórum keretében három különböző szinten nyílik majd lehetőség az integrált óceánpolitikai irányítással kapcsolatos új ismeretek megosztására: 1. a régiókon belül; 2. a régiók között; és 3. a regionális szint és a globális szint között. A nemzetközi partnerekkel 2018 során kialakítandó együttműködésre építve az EU és Németország 2019-ben fogja megszervezni az első találkozót.
  • 1,5 millió eurót szán a Közép-Atlanti-hátság és a Rio Grande-hát területén található ökoszisztémák és az ott végzett gazdasági tevékenység vizsgálatára, ezzel támogatva a környezetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területek koherens jegyzékének meghatározását.
  • Azon szándékát, hogy támogatni fogja a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságot egy legalább 2 700 km² nagyságú, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület kialakításában, így védve a tengerfenéken élő állományokat ezen a több tengeri faj számára alapvető fontosságú halbölcsőhelynek és ívóterületnek számító élőhelyen, amely Olaszország és Horvátország felségvizein kívül, az Adriai-tenger Jabuka/Pomo Pit néven ismert részén található. A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság 2017. október 16–19-én tartandó éves ülésén születik majd döntést arról, hogy a Jabuka/Pomo Pit területén kialakításra kerüljön-e a halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület.

fenntartható halászat előfeltétele annak, hogy a jövő nemzedékek számára továbbra is elegendő mennyiségű és tápláló tengeri eredetű élelmiszer álljon rendelkezésre. A fenntartható halászat világszerte történő biztosítása érdekében az EU bejelentette az alábbiakat:

  • A PESCAO-program keretében 15 millió eurót juttat a regionális halászati tevékenységek irányításának javítására Nyugat-Afrikábanazzal a céllal, hogy kidolgozásra kerüljön egy olyan regionális halászati politika, amely regionális koordinációt tesz lehetővé a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben, és amelynek segítségével javul a halállományokkal való regionális szintű gazdálkodás.
  • 2017-ben 5,7 millió eurót szán az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) által a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntarthatóságának fokozása érdekében végzett munka támogatására.Ez az intézkedés a 2017. március 30-án aláírt MedFish4Ever-nyilatkozatra épül, amelyben a felek a Földközi-tenger halállományainak megmentésére és a régió ökológiai és gazdasági jólétének megóvására tettek tíz évre szóló vállalást.
  • 2017-ben legalább 1 millió eurót biztosít a FAO globális programjának, ezzel támogatva a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló, történelmi jelentőségű megállapodás végrehajtását. A program szakpolitikai, jogi és technikai segítségnyújtást és kapacitásépítést biztosít a megállapodás végrehajtásának erősítése céljából. Ezen túlmenően az EU bejelentette, hogy vállalja annak a nemzetközi konferenciának a megszervezését, amelynek alkalmával 2020-ban a feleknek lehetőségük lesz értékelni és felülvizsgálni a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló megállapodást. Végezetül az EU azt is bejelentette, hogy 2017-ben 225 000 euróvalhozzájárul egy olyan, a FAO által kifejlesztendő globális nyilvántartás létrehozásához, amelyben világszerte regisztrálni lehet majd a halászhajókat, a hűtőhajókat és az ellátóhajókat.
  • 2017 végéig várhatóan új szabályok lépnek életbe a külső vizeken halászó flották jobb és fenntarthatóbb kezelése érdekében. Az új szabályoknak köszönhetően az Európai Unió jobban nyomon követheti és ellenőrizheti flottáját, képes lesz hatékonyan kezelni az átlobogózással és a hajóbérléssel összefüggő problémákat, és ezáltal fokozni fogja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket.
  • Az Európai Unió elkötelezett az iránt, hogy a 2017 decemberében Buenos Airesben tartandó 11. WTO miniszteri konferencián többoldalú megállapodás jöjjön létre a halászati támogatások vonatkozásában. Ennek érdekében az EU 2017 júliusában módosított javaslatot terjesztett a Kereskedelmi Világszervezet elé, amelyben szorgalmazza egyes olyan halászati támogatások betiltását, amelyek felelőssé tehetők a túlzott flottakapacitás kialakulásáért és az állományok túlhalászásáért, továbbá azt is javasolja, hogy a WTO-tagok szüntessék be a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra ösztönző támogatások nyújtását, és tartózkodjanak újabb ilyen jellegű támogatások bevezetésétől. A 14.6. fenntartható fejlesztési cél megvalósítására irányuló javaslat az átláthatóság javítására irányuló rendelkezéseket is tartalmaz, továbbá iránymutatásokat fogalmaz meg a fejlődő és a legkevésbé fejlett országokkal szembeni különleges és differenciált bánásmód tekintetében. Ezen túlmenően az EU minden tőle telhetőt meg fog tenni e megállapodás előmozdítására, valamint a tárgyalások és a végrehajtás egyes szakaszaiban is teljes körű támogatást kíván annak biztosítani.

További információk

„A mi óceánunk” weboldal

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: