Önkormányzati feladatként szeretnék látni a hulladékgazdálkodást

A kormány április 1-jével átalakította a hulladékgazdálkodást, központosította a rendszert. Azonban az átállás csak káoszt okozott, későn kiküldött számlákat, elmaradt kifizetéseket hozott. Szabó Sándor országgyűlési képviselő már több alkalommal is felszólalt az ügyben a parlamentben – írja a szeged.hu.

Szabó Sándor, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője szeptemberben írásbeli kérdéssel fordult Seszták Miklóshoz, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőjéhez, azzal a céllal, hogy kiderüljön mi is a valódi szándéka a kormánynak ezzel az átalakítással.

A létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. szedi be a lakosságtól a pénzt, azonban a tényleges szolgáltatást továbbra is a legtöbbször önkormányzati tulajdonban lévő cégek végzik. Ezek a valódi feladatot ellátó cégek egyfajta szolgáltatási díjat kapnak az NHKV-tól ezért. Azonban ennek összege szinte hasra ütésszerű, de semmiképpen nem annyit, mint amekkora összegbe kerül a feladat ellátása. Munkájukért megközelítőleg költségeik 60-80 %-át kapják meg, már ha az NHKV kegyeskedik elismerni és befogadni a közszolgáltatást ellátó cégek számláit. – írja levelében Szabó Sándor.

A folytatásban a szegedi képviselő a számlázás problémájára is felhívta a figyelmet. Véleménye szerint gondot jelent, hogy az NHKV 1,5 év elteltével közel 700 Millió Ft-os állami támogatásból sem volt képes megfelelő informatikai rendszer kiépíteni, amivel a számlákat a lakosság felé kibocsátják. Előbb bérszámlázásra szerződött a központi cég azt követően pedig csupán negyedévente képes számlát kibocsátani a lakosság részére. Például ebben az évben Szegeden csak júliusban kapta meg a lakosság a 2017 évi januári, februári, márciusi számlákat, azóta azonban semmi nem történt, újabb számlák nem érkeztek. Természetesen gondot fog jelenteni a lakosság számára, amennyiben ismételten három, esetleg hat havi számlát fognak egyszerre megkapni és azt kell egy időben befizetniük. – fogalmaz a politikus.

Szabó Sándor a központosított hulladékgazdálkodás és a létrehozott cég teljes csődjét látva országgyűlési határozatot nyújtott be, hogy a Minisztérium azonnali hatállyal szűntesse meg az NHKV-t és a feladat elvégzését adják vissza az önkormányzatoknak és cégeinek, hiszen a mai napig ők látják el a feladatot, már amíg ki nem véreztetik ezeket a cégeket is teljesen. Az ésszerűtlen központosítás miatt ugyanis sorra bedőlni látszanak a hulladékgazdálkodással foglalkozó korábbi önkormányzati és egyéb cégek, amelyek már nem tudják kifizetni az üzemanyagszámlákat, béreket, járulékokat, és egyéb költségeiket.

Mivel semmi nem történt az ügyben a szegedi országgyűlési képviselő levélben fordult Seszták Miklós miniszterhez, amelyben hét kérdést fogalmazott meg:

1. Mekkora volt a bevétele az NHKV-nak 2016-ban, illetve 2017-ben eddig, amit a lakosságtól beszedett?

2. Mekkora az az összeg amit az NKHV saját hibájából 2017-ben jogosan még nem számlázott ki a lakosság felé?

3. Hány cég kapott megfelelőségi tanúsítványt az NKHV-tól az országban 2017-ben, azaz hány szolgáltató cég látja el a hulladékgazdálkodási feladatot?

4. Mennyi pénzt fizetett ki a valódi feladatot ellátó cégeknek, szolgáltatóknak a Koordináló központ külön-külön 2016-ban és 2017-ben?

5. Mekkora összegű kifizetetlen számla halmozódik az NKHV-nál, amit a szolgáltató cégeknek jogosan még nem fizettek ki?

6. Miért hozzák nehéz anyagilag megterhelő helyzetbe az ország lakosságát?

7. Miért akarják kivéreztetni a valódi feladatot ellátó cégeket? Kivel akarják elvégeztetni a munkát, ha csőd közeli helyzetbe hozzák a szolgáltató cégeket?

Seszták Miklós helyett államtitkára, Fónagy János válaszolt a feltett kérdésekre. Mint írta a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás korábbi területi felépítése figyelmen kívül hagyta a költséghatékonyságot, a szolgáltatók jelentős része a gazdaságos működési mérethatár alatt gazdálkodott. A teljes rendszer szempontjából éves szinten több milliárd forint érték veszett el azáltal, hogy a hulladékban rejlő haszonanyagok kinyerése és hasznosítása helyett a települési hulladék többségét lerakták.

A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nek a lakosság által 2016. és 2017. évben befizetett közszolgáltatási díjból eddig összesen 79,22 milliárd forint bevétele keletkezett.  – írta Fónagy János.

Az NHKV Zrt. a hulladékgazdálkodási szolgáltatási díjat a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint fizeti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatóknak. Az eddig megállapított hulladékgazdálkodási szolgáltatási díj 2016. és 2017. évben összesen 92,57 milliárd forint volt.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás korábbi rendszere nem biztosította megfelelően a működés fenntarthatóságát, ezért központi koordinációra volt szükség. Az NHKV Zrt.-t azért kellett létrehozni, hogy a rezsicsökkentés vívmányait meg lehessen őrizni. – állt a levélben.  Az államtitkár szerint a szolgáltatás emellett országosan folyamatos, színvonala javul, az átalakítás semmilyen többletterhet, díjemelést nem jelentett a lakosság számára, a cégnek pedig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók felé fizetési határidőn túli számlája nincs, időben teljesíti kötelezettségeit.

Szabó Sándor a szeged.hu-nak elmondta, egyáltalán nem olyan jó a helyzet, mint ahogy az a levélben áll. Az állami központ késlekedése miatt az év első felében jórészt bankhitelből kellett fenntartani Szeged és a környék tíz településének hulladékszállítását. A Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. eddig a költségeinek alig 60 százalékát kapta csak meg. Nem véletlen, hogy az önkormányzatnak többször is meg kellett emelnie a szolgáltató hitelkeretét, ennek kamatai havonta 6-8 millió forintot, és kétséges, hogy ez a kiadás megtérül. A képviselő azt is hangsúlyozta, a szegedi szolgáltatónak már több száz millió forinttal adós az állami központ.

A cikk megjelenése a szeged.hu weboldal hozzájárulásával történt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: