Napirenden Budapest környezetvédelmi programja
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésen jóváhagyhatja Budapest 2017 és 2021 közötti időszakra vonatkozó környezeti programját, valamint a főváros zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepcióját.
A Budapest 2017 és 2021 közötti időszakra szóló környezeti programja által kijelölt feladatok között szerepel – a többi között – az árvízvédelmi rendszer fejlesztése, a mértékadó árvízszint megemelkedéséből adódó feladatok elvégzése, a fővárosi önkormányzat felelősségi körébe tartozó területek kármentesítése, valamint a budapestiek fűtési gyakorlatának “reformja”, a távfűtési rendszer bővítése, kapcsolva hőszigetelési programokhoz.
A javasolt feladatok között szerepel további P+R parkolók létesítése, a környezetbarát közlekedés erőteljes támogatása a kerékpárút-hálózat fejlesztésével és az elektromosjárműtöltő-hálózat kiépítésével, a közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése, valamint az üres közterületi fahelyek betelepítése.
A dokumentum szerint 2015-ben a főváros területének átlagos zöldfelület-intenzitása 52,5 százalék volt, ez magában foglalja a művelésből kivett, beépített területek zöldfelületeit is.
Más hasonló léptékű európai nagyvárossal összevetve Budapest közepesen ellátott közhasználatú zöldfelületekkel. A városban átlagosan egy emberre körülbelül 14 négyzetméter városi zöldfelület jut, amelyből 6 négyzetméter közpark, közkert. Ennek térbeli eloszlása egyenetlen, a belvárosi térség különösen zöldfelület-hiányos – olvasható az előterjesztésben.
A dokumentum szerint Budapest éghajlati viszonyainak alakulásában is egyértelműen megjelenik a globális klímaváltozás: 1901 és 2014 között, 114 év alatt, 1 Celsius fokos emelkedés mutatható ki az évi középhőmérséklet alakulásában.
Ezzel párhuzamosan a napfénytartam évi összege az 1970-es évek kezdetétől növekedést mutat. A besugárzás erősödése tovább fokozza a városlakók hőérzetét – mutattak rá.
Mint írták, Budapest levegőjét a 2015. évi éves átlageredmények alapján az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat a nitrogén-dioxid és a szálló por esetében szennyezettnek, az ózonra tekintettel kiválónak. A dokumentum szerint a főváros környezeti problémái közül az egyik legjelentősebb a magas zajterhelés, amely károsan befolyásolja az emberek közérzetét, életminőségét és egészségét. A fővárosi zajterhelés elsődleges forrása a közúti közlekedés.
Budapesten a lakosság mintegy 38 százaléka 65 decibel (dB) feletti zajszinttel terhelt, ami már egészségkárosító hatásúnak tekinthető – áll az előterjesztésben.
A fővárosi közlekedésről azt írták, hogy a közösségi közlekedésen belül a környezetbarátnak tekinthető kötöttpályás közlekedés aránya mintegy 57 százalék, továbbá folyamatosan növekszik a kerékpárral közlekedők száma, köszönhetően ez elmúlt évek fejlesztéseinek. Ugyanakkor a magántulajdonban levő benzinmotoros járművek üzemanyag-felhasználásának 2007-2013 közötti csökkenése megállt, 2014-ben kismértékű emelkedés volt tapasztalható, az áru- és személyszállításában használt dízeles járművek által felhasznált üzemanyag mennyiségében pedig az előző évek mértékét meghaladó növekedés figyelhető meg.
MTI