Mikroműanyag úszik a Tiszában

Magyarországon elsőként végzett mikroműanyag-vizsgálatot egy független laboratórium. Kiderült, hogy jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában is. A 2017 júliusában, az V. PET Kupa keretében a Tiszán vett víz- és üledékminták eredményei igazolják a nemzetközi kutatásokat:  a WESSLING Hungary Kft. eredményei alapján elmondható, hogy a mikroműanyag-szennyezés globálisan érinti vizeinket – számol be a Laboratorium.hu.

Mikroműanyagnak az 5 mm-nél kisebb, a környezetbe kerülő műanyagdarabokat nevezik. Természetes vizeinkbe két fő úton kerülhetnek be: a szintetikus szövetből készült ruhák mosásából és a kozmetikai szerekből a szennyvíztisztítókon keresztül, valamint a környezetben jelen lévő műanyaghulladékok fizikai-kémiai aprózódása útján. Előfordulásuk kutatása az utóbbi 5-10 évben a tudományos érdeklődés középpontjában áll, azonban eddig elsősorban tengeri környezetben hajtottak végre vizsgálatokat. Különböző kutatócsoportok ugyan már európai folyókban és tavakban is végeztek néhány vizsgálatot, azonban Közép-Kelet Európában eddig a mikroplasztikok jelenlétére csak következtetni lehetett a nagy mennyiségű, szemmel is látható, a vízen úszó, illetve a talajokon szerteszét heverő hulladékból. A mikroműanyagok vizsgálatával Magyarországon egyedüliként foglalkozó és környezeti vizsgálatok területén piacvezető WESSLING Hungary Kft. független laboratórium a PET kupa céljainak támogatása érdekében elsőként végezte el mikroplasztikok mintavételét és vizsgálatát hazánkban.

Bordós Gábor, a környezetvédelmi vizsgálatokkal is foglalkozó független laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. szakembere elsőként vesz mikroműanyag-mintát a folyóból. Fotó: Laboratorium.hu

„A magyarországi környezetvédelmi gyakorlatban történelmi pillanatnak tekinthető a Tiszán elvégzett sikeres mikroműanyag-mintavétel” – mondta el a Laboratorium.hu-nak Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere.

A WESSLING képviselői már korábban, Vásárosnaményban, a 2. Tiszai Ötletbörze és Kerekasztal alkalmával tettek ígéretet arra, hogy szúrópróba-szerű felmérést fognak végezni a Tiszában.

Az eredmények szerint a Tiszában köbméterenként 4,9 db 300 mikrométernél nagyobb, de 2 mm-nél kisebb, míg 62,5 db 15 és 300 mikron közé eső részecske található. Ezek az adatok a nemzetközi eredmények tükrében is jelentősek, hiszen a 300 mikrométernél nagyobb tartományban a Duna ausztriai szakaszán 0,3 részecskét, olaszországi tavakban 1-4 részecskét, míg a Rajna iparosodott szakaszán 15-20 részecskét mutattak ki köbméterenként.

A fenti adatok tükrében valószínűsíthető, hogy több millió mikroplasztik úszik le a Felső-Tiszán óránként!

„Az édesvizekről világszerte nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, és ezek mintavételezése a jelentős mennyiségű lebegőanyagok és hordalékok, illetve a nyári időszakban jelentkező algavirágzások következtében sokkal nagyobb kihívás lehet, mint az óceáni mintázás. A WESSLING Hungary Kft. által fejlesztett szivattyúból és szűrősorokból álló mintavételi módszer alkalmasnak bizonyult az általánosan elterjedt, 300 mikrométeres szűrőkkel (planktonhálókkal) mintázható részecskéknél is kisebb mikroplasztikok befogására” – tette hozzá Bordós Gábor.

Íme a mikroműanyag a mikroszkóp alatt. Fotó: WESSLING.

„A mostani eredmények is megerősítik azt a feltételezést, hogy a kisebb méretű mikroműanyagok jóval nagyobb mennyiségben fordulhatnak elő a környezetben, így fontos a módszerek olyan irányú fejlesztése, hogy ezeket is megfelelően tudjuk mintázni és mérni” – emeli ki a szakember.

A leggyakoribb kimutatott műanyagfajták a polipropilén, politetrafluoretilén (teflon) és a polietilén voltak. Az üledékminták eredményei alapján 1 kg tiszai üledék átlagosan 1,76 db mikroplasztikot tartalmaz. Ezek az infravörös mikroszkópos eredmények értelmében politetrafluoretilén és polisztirol részecskék voltak.

Természetesen ebből az egy mérésből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Jelen pillanatban globálisan sem állnak egységes adatok rendelkezésünkre a mikroműanyag-szennyezés hatásainak felmérésére. Ennek ellenére több tanulmányban is megkongatták a vészharangot, hiszen kimutatták, hogy bekerülhetnek az élőlények tápcsatornájába és szöveteibe, ott fizikai úton különböző elváltozásokat okozhatnak. További kockázatuk a műanyaggyártás során használt adalékok (pl. biszfenol-A, ftalátok) kioldódása, illetve a környezetben jelen lévő perzisztens (le nem bomló), valamint rákkeltő szerves szennyezőanyagok (pl. DDT, policiklikus aromás szénhidrogének – PAH-ok) megkötése a mikroműanyagok felületén.

   

A Tiszán leúszó PET-palackok egyre komolyabb környezetvédelmi veszélyt jelentenek, különösen az ártéri erdőkben felgyűlt mennyiség. A független laboratórium által tavaly végzett vizsgálatok alapján egy veszélyes vegyületet, ftalátot találtak a Tiszában.

Az analitikusok felhívják a figyelmet arra, hogy a felszíni vizek mikroműanyag-tartalma az emberi egészségre jelen ismereteink szerint közvetlen veszélyt nem jelent, a folyó vízitúrázásra, és a kijelölt strandokon fürdésre továbbra is alkalmas. A problémával a hosszú távú káros hatások elkerülése végett azonban mindenképpen foglalkozni kell.

A mikroműanyagok megjelenése felhívja a figyelmünket arra, hogy következmények nélkül nem folytatható a nagy mennyiségű műanyagtermelés, ha a hulladékok kezelése nem megfelelő, vagy nem megoldott (pl. kompozit anyagok, társított csomagolások).

„A PET Kupa – a tiszai szemétszedésen túl – folyamatosan dolgozik a hulladékprobléma okainak megszüntetésén. Ehhez szükséges, hogy a felhalmozott ismeretek, mérési eredmények határon túlra is eljussanak. Oda, ahonnan a folyó a legtöbb hulladékot szállítja” – kommentálta az eredményeket a Laboratorium.hu-nak Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője, aki hozzátette, hogy hamarosan nemzetközi pályázatot nyújtanak be a szemléletformálás érdekében, és igyekeznek a kormányzat, illetve a hatóságok segítségével megkeresni a leghatékonyabb megoldásokat. Addig is várják cégek, önkéntesek jelentkezését a petkupa@gmail.com címre, hogy minél több hulladékgyűjtési akciót tudjanak szervezni a probléma hosszú távú megoldásáig.

  

A mikroplasztik-szennyezés hatásainak megismeréséhez további adatgyűjtés, illetve monitoringprogramok felállítása szükséges. A WESSLING Hungary Kft. aktívan részt vesz a mikroműanyagok kockázatainak felderítésében, hiszen több nemzeti és EU-s pályázati konstrukció által kívánják a szennyezést a jövőben részletesebben felmérni. Következő lépésként a már nyertes NKFIH támogatású pályázat keretében a WESSLING laboratórium és többek között a Szent István Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének együttműködésével 2017-ben elindul a hazai halastavak mikroműanyag-terhelésének felmérése.

A mikroműanyagok napjainkban már szinte az összes élővízben jelen vannak. Korunk egyik legnagyobb kihívását az jelenti, hogy megismerjük a hatásokat, és megoldjuk ezt a világméretűvé nőtt problémát – vélekedtek a szakemberek.

A Laboratorium.hu már számos cikkben foglalkozott a mikroműanyagokról, íme néhány további érdekes anyag a témában:

Mikroműanyag, az új veszélyforrás

Planktonhálóval mikroműanyagra

Lezárul a parányi plasztiktalány

Ftalátot találtak a Tiszában

Dzsungelharc a PET-palackokért

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: