Jócskán megdrágulhat a szemétdíj, ha futni kell egy kört majd a hulladékkal

Nem tetszik az erdélyi megyéknek a Bukarestben kidolgozott Országos Hulladékgazdálkodási Terv, mindenki szeretné saját igényeihez alakítani a megye hulladékgazdálkodást. Senki sem akarja több mint száz kilométerre vinni a szemetét. Udvarhelyszéken megháromszorozódna a szemétszállítási díj, ha a feldolgozás előtt Brassó megyébe kellene szállítani a szemetet – írja a Székelyhon.

Ellehetetleníti a hatékony hulladékgazdálkodást az országos terv – nyilatkozzák egybehangzóan erdélyi megyei önkormányzati illetékesek, amikor az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről (PNGD) kérdezik őket. A környezetvédelmi minisztérium honlapján április végén tették közzé a dokumentum első változatát. Az érintettek azonban úgy gondolják, a terv életbe léptetésével az önkormányzatok többsége arra kényszerülne, hogy több mint száz kilométerre szállítsa a háztartási hulladékot, amennyiben a közelükben nem működik biológiai-mechanikai kezelőállomás vagy hulladékégető.

Márpedig jelenleg az országban csak két helyen, Bukarestben és Temes megyében üzemel ilyen kezelőállomás. Ugyanakkor folyamatban van még további tizenhat beüzemelése, de még ezek sem fedik le teljesen az egész ország igényét. Hulladékégető a terv szerint csak Bukarestben, valamint Bákó és Brassó megyében lenne, a hulladék több mint száz kilométerre való szállítása pedig jelentős többletköltséggel járna.

Brassó megye azonban nem akarja megépíteni az országos hulladékgazdálkodási tervben előírt hulladékégetőt, ahol évi 114 ezer tonna hulladékot égetnének el, 65 500 tonnát Brassó megyéből, 20 ezer tonnát Kovászna megyéből, és 28 500 tonnát Hargita megyéből. Adrian Gabor, a Brassó megyei önkormányzat alelnöke azt mondja, a hulladékkezelés kérdése még kezdetleges fázisban van Brassó megyében, és mindössze szeptemberben írják ki a versenytárgyalást a megyei hulladékgazdálkodási tervre, amelynek megvalósítására egymillió eurót tervez fordítani a megyei önkormányzat.

A terv egyébként nagy vonalakban megfelel majd az országos tervben felvázoltaknak, ám Adrian Gabor azt mondja, nemrég tárgyalt Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszterrel, mivel a Brassó megyei hatóságok nem szeretnék, ha a hulladékégető a megye területén kapna helyet.

Ez a hulladékégető az elöljáró elmondása szerint mintegy 90 millió euróba kerülne, amihez a két székely megye 15–15 millió euróval járulna hozzá, a különbözetet pedig Brassó megyének kellene fedeznie.

Ami ezt a hulladékégetőt illeti, nem kell azt feltétlenül Brassó megyében létesíteni. Először elkészítjük a megyei stratégiát, aztán tárgyalunk a Hargita és a Kovászna megyei önkormányzatok elnökével, hogy eldöntsük, van-e szükség egy ilyen beruházásra a környéken – összegzett Adrian Gabor.

A két székely megye illetékesei sem rajonganak az Országos Hulladékgazdálkodási Tervbe foglaltakért. „Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv abban a formában, ahogy a környezetvédelmi minisztérium honlapján megjelent, ellehetetleníti a megyékben a hatékony hulladékgazdálkodást” – szögezte le érdeklődésünkre Ambrus József, a Kovászna Megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület igazgatója. Egyúttal közölte, lobbiznak azért, hogy a tervet ebben a formában ne fogadják el. „A legnagyobb gond, hogy ha az országos tervet elfogadják, attól nem lehet eltérni, nem lehet kiegészíteni.

Most ott tartunk, hogy megint Brüsszel és Bukarest tudja jobban, mi a jó nekünk” – vallja Ambrus József. Mint rámutatott, a tervet egy magáncég készítette, amely kiküldött ugyan a megyéknek egy kérdőívet, de abban nem tértek ki olyan részletekre, amelyek rávilágítanak a sajátosságokra.

Hiába találták ki, hogy Kovászna, Hargita és Brassó megyének előírnak Brassóban egy hulladékégetőt, ha az gyakorlatilag keresztbe tesz a helyi hulladékgazdálkodásnak. Ambrus elmondta, sürgősen rendelnek egy tanulmányt, amelyben adatokkal igazolják, hogy az országos terv Kovászna megyére eső része sem jogilag, sem gazdaságilag nem állja meg a helyét.

Szeptembertől hordják majd a szemetet a Lécfalva közelében tizenhat hektáron, 82 millió lejből megépült hulladékgazdálkodási rendszerhez, amelynek működtetésére az ECO Bihar céggel kötöttek szerződést. „Ha Brassóba, az égetőbe kell vinni a hulladék egy részét, a feje tetejére áll az egész rendszer, hiszen a bihari céggel egy adott mennyiségre kötöttünk szerződést, ha annál kevesebbet szállítunk a tároló-feldolgozóba, már nem biztos, hogy a vállalkozásnak megéri, másrészt szerződést szegünk, és következnek a perek” – vázolta a bonyodalmakat az egyesület igazgatója.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy tíz évvel ezelőtt már eleve túlméretezték az egész országban a rendszereket, azóta csökkent a hulladék mennyisége, így vannak pluszgépek a lécfalvi lerakóban, amit kisebb költséggel be tudnának építeni, hogy megfeleljenek a megváltozott elvárásoknak. Az EU-s kötelezettségvállalás értelmében 2020-ig ötven százalékkal kell csökkenteni a lerakókba szállított szemetet, másrészt az egész mennyiséget kezelni kell.

„Az első vállalást teljesíteni tudjuk, és az égető megépítéséhez szükséges összeg töredékéből a másodikhoz szükséges feltételeket is meg tudjuk teremteni saját rendszerünkben” – szögezte le Ambrus József, aki szerint hiába találnak ki olyan megoldásokat, amelyek túlterhelik a fogyasztói számlákat.

Tetemesen megnövelné a költségeket, ha Brassó megyébe kellene szállítani a Hargita megyei hulladékot, ez pedig nem képezi a Hargita megyei hulladékkezelési stratégia részét – szögezte le megkeresésünkre Barti Tihamér, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke. Meglátása szerint ha több száz kilométerre kell a brassói égetőbe szállítani a szemetet, az nem költséghatékony.

Óriási hibákat követnek el Bukarestben, aztán utólag kénytelenek megyei szinten korrigálni – mutatott rá az alelnök. Szerinte folyamatosan kell konzultálni a helyiekkel, mielőtt végleges döntést hoznak a hulladékgazdálkodásról. „A Hargita megyei tanács számára az a legfontosabb szempont, hogy minél olcsóbban megfelelő szolgáltatást tudjon nyújtani a lakosságnak a hulladékgazdálkodás terén” – összegzett Barti Tihamér.

Megháromszorozódna a szemétdíj
Amennyiben a szemetet el kell szállítani a megyéből, jelentősen megnőnek a költségek, így a szemét elszállításának lakossági díjszabása is. „Minden száz kilométer a díjak duplázódását eredményezi” – fogalmazott Koszta Attila, a Cekend-tetői RDE Harghita Kft. hulladékgazdálkodási vállalat igazgatója. Gyors fejszámolást végezve elmagyarázta, megháromszorozódna a szemétszállítási díj Udvarhelyszéken, amennyiben Brassóba kellene szállítani a szemetet, hiszen a hulladékkezelés után azt vissza is kellene hozni feldolgozásra, szelektálásra, komposztálásra. Ő egyébként kételkedik abban, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet a jelenlegi formájában fogják elfogadni. „A törvény kimondja, hogy a hulladékot a lehető legrövidebb úton kell megsemmisíteni. Egyik előírás a másiknak ellentmond. Kérdés az is, miként lehet rákényszeríteni egy szolgáltatót arra, hogy elszállítsa a szemetet. Továbbá az is kérdés, hogy fel van-e készülve egy-egy biológiai feldolgozóüzem arra, hogy egész régiók hulladékát befogadja” – sorolta aggályait az igazgató. Koszta szerint a hulladékgazdálkodási törvénykezésben a szekér megelőzte a lovat, hiszen a gyakorlatban nem működik a papírforma, mert az állam nem teremtette meg a korszerű hulladékgazdálkodáshoz szükséges beruházások feltételeit. Például szelektíven kell gyűjteni a hulladékot, de annak egy részét nincs hol leadni. „Összegyűjtjük az üveget, de hova tudom elvinni feldolgozásra, ha a gyár nem fogadja be?” – fogalmazott az igazgató, hozzáfűzve, hogy hasonló a helyzet a fehér színű műanyag tejes- és tejfölösdobozokkal is. Az ellentmondásokra egy másik példát hozva emlékeztetett, két éve abból lettek nagy gondok, hogy a törvény rendelkezése értelmében bezárták a nem EU-konform hulladéklerakókat, de nem teremtették meg a feltételeit az újak megnyitásának. Koszta szerint az országos hulladékgazdálkodási terv csak félmegoldás, ami papíron jól mutat, de a gyakorlatban nem megvalósítható.

A cikk megjelenése a szekelyhon.ro weboldal hozzájárulásával történt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: