Arra kényszerülhet az önkormányzatok többsége, hogy jelentős távolságra szállítsa a háztartási hulladékot

A lakosság zsebe bánná, ha arra köteleznék a hulladékgazdálkodó vállalkozásokat, hogy több száz kilométerre szállítsák a háztartási hulladékot annak biológiai-mechanikai kezelésére vagy égetésére. Elfogadás előtt áll az Országos Hulladékgazdálkodási Terv, amelyben több javaslatot is megfogalmaztak a hulladékok hatékonyabb kezelésére – írja a szekelyhon.ro.

Csíkszeredából és környékéről naponta 45-50 tonna háztartási hulladékot gyűjtenek össze • Fotó: Barabás Ákos

A környezetvédelmi minisztérium honlapján április végén tették közzé az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (Planul Naţional de Gestionare a Deşeurilor) naprakésszé tett első változatát. A dokumentumban megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatban több kifogást is megfogalmaztak az Adevărul országos napilap nemrég megjelent cikkében. Mint írták, a terv életbe léptetésével az önkormányzatok többsége arra kényszerülne, hogy több mint száz kilométerre szállítsa a háztartási hulladékot, amennyiben a közelükben nem működik biológiai-mechanikai kezelő-állomás (Staţii de tratare mecano-biologică, TMB, incinerátor), vagy hulladékégető.

Márpedig az országban jelenleg csak két helyen, Bukarestben és Temes megyében üzemel biológiai-mechanikai kezelőállomás. Ugyanakkor folyamatban van még további 16 beüzemelése, de még ezek sem fedik le teljesen az egész ország igényét. Hulladékégető csak Bukarestben, Bákó, valamint Brassó megyében épült. A hulladék több mint száz kilométerre való szállítása pedig jelentős többletköltséggel járna. A 2018–2025-re vonatkozó terv szerint a háztartási hulladékot lerakás előtt elő kellene kezelni a fent említett állomásokon, a kezelés során pedig szilárd másodlagos tüzelőanyagot nyernének ki belőle. A dokumentumban megyére lebontva jelölték be, hogy hová, illetve melyik kezelőállomásra vagy hulladékégetőbe kell majd szállítaniuk a kommunális hulladékot.

A lista alapján Hargita megyéből a több mint 100 kilométerre található Brassó megyei hulladékégetőbe kellene eljuttatniuk a háztartási hulladékot. Pál Tamást, az Eco-Csík Kft. igazgatóját kérdeztük arról, hogy mi az álláspontja az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel kapcsolatban. Mint mondta, a cél az, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön végleges lerakásra, hiszen a háztartási hulladékban sok újrahasznosítható, komposztálható anyag van. Ezért szerinte az ideális az lenne, ha minden hulladéklerakó közelében működne egy biológiai-mechanikai kezelőállomás. Azzal ő is egyetért, hogy hatalmas költséggel járna a háztartási hulladék nagy távolságokra való szállítása, és ezt a pluszköltséget a hulladékot termelőnek kellene fizetnie, azaz a lakosságnak.

• Fotó: Barabás Ákos

Csíkszeredából és környékéről naponta 45–50 tonna háztartási hulladékot gyűjtenek össze. Átrakás előtt kiválogatjuk belőle azt, ami újrahasznosítható: a faágakat, az üveget, a műanyag palackokat, a fémeket, papírt, valamint az elektronikus hulladékokat. Így legalább 10 százalékkal csökken az a mennyiség, amelyet szállítani kell – ismertette az igazgató. Tőle tudjuk, hogy jelenleg a hulladék egy részét a Cekend-tetői lerakóba, másik részét pedig a Brassó megyei hulladékégetőbe, valamint a brassói lerakóba szállítják.

A tervben lévő elképzelések azonban így is érintenék a csíkszeredaiakat is, hiszen így nem csak egy részét, hanem a teljes háztartási hulladékmennyiséget Brassóba kellene szállítani, ami plusz kiadásokkal járna.

A cikk megjelenése a szekelyhon.ro weboldal hozzájárulásával történt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: