Próbálják szabályszerűen üzemeltetni a lerakót

A csurgalékvíz kifolyásáról, annak tárolásáról és kezeléséről, valamint a Cekend-tetői szeméttelepen lévő körülményekről a helyszínen tájékoztatta a Székelyhon weboldalt az RDE Harghita Kft. vezetősége. Álláspontjuk szerint a nagyobb esőzések és az egyik tárolóaknában lévő pumpák meghibásodása miatt folyhatott a szennylé a lerakó körüli árkokba. Jelenleg egy e célból kiásott gödörben fogják fel a szennyező folyadékot, hosszú távon csövekkel oldanák meg az elvezetését.

Ezen az úton folyt be az esővízzel keveredett szennylé. Elvezető csöveket helyeznének a föld alá • Fotó: Barabás Ákos

A nagyobb viharok idején az esővízzel keveredve folyt bele a környező árkokba a Cekend-tetői szemétlerakóból származó csurgalékvíz – kezdett a korábbi problémák felelevenítésébe Koszta Attila, az RDE Harghita Kft. igazgatója. Mint mondta, ezután büntetést kaptak a Hargita Megyei Környezetőrségtől, amelynek munkatársai „procedurálisan” a telep működési engedélyének felfüggesztését javasolták, amíg megoldás születik a problémákra. A környezetvédelmi ügynökség szakemberei hatvan napot adtak a vállalatnak egy terv kidolgozására, amely orvosolja a mostani krízishelyzetet. Ha ez lejár, és a szemételszállító cég elképzeléseit elfogadják, vélhetően újabb határidő következik, ameddig a kivitelezést kell megoldani – vázolta a helyzetet az igazgató, hozzátéve, hogy működési engedélyük ez idő alatt sincs felfüggesztve.

A megoldásról

„Pillanatnyi” megoldásként egy nagy gödröt ásott a vállalat egy agyagos részen, ahol felfogják az esővel keveredett csurgalékvizet. Hosszú távon azt tervezik, hogy a hulladékhalomhoz vezető út alatt csöveket fektetnek le, amelyekkel a már meglévő aknákba – ezeket eleve a szemétből kifolyó csurgalék felfogása miatt létesítették – vezetik el a szennylevet. Innen egy nagyobb medencébe kerül a csurgalékvíz, ahol HIRDETÉS részlegesen megtisztítják – színében nem, csak tartalmában változik a folyadék –, majd az udvarhelyi szennyvízhálózati rendszerbe engedik. Koszta arra is kitért, hogy az aknákban két pumpa működik, ám a szennylé árokba folyásakor az egyik tárolóban mindkettő elromlott. Azóta modernizálták a rendszert, és szöveges üzenetet kapnak munkatársaik, ha meghibásodás van.

Tisztáknak tűntek a kutakból vett talajvízminták • Fotó: Barabás Ákos

Nem bírta a hálózat?

Napi 15 köbméter részlegesen megtisztított csurgalékvizet engedhet az RDE Harghita Kft. az udvarhelyi szennyvízhálózati rendszerbe – tudtuk meg Koszta Attilától. Mivel a környéken lezúduló esővíz a Termés utcai kanalizálási hálózatba folyik, előfordul, hogy a csövek nem tudják elvezetni a megnövekedett vízmennyiséget. Ilyenkor látni, hogy a csurgalék feltör a kanálisokból. Éppen ezért egyeztettek az Aqua Nova Hargita Kft.-vel, hogy másfelé vezessék el az esővizet – fogalmazott az igazgató.

Két medence is van, ahol a csurgalékvíz előtisztítását végzik • Fotó: Barabás Ákos

Több megyéből érkezik szemét Minden szemétszállító vállalatnak az a célja, hogy minél közelebbi lerakóba szállítsa a hulladékot, hiszen a távolsággal költségei is megnőnek, ami a lakosok által fizetett díj megemelését vonja maga után – magyarázta Koszta. Ez például Marosvásárhely esetében azt jelentette, hogy tíz lejnél is többe került a havi szemétdíj, míg Udvarhelyen hét lej körül maradt. Az igazgató rámutatott, jelenleg főleg a lerakójuktól számított 100 kilométeres körzetből fogadnak be szemetet, ami egyebek mellett Brassó és Maros megye – Marosvásárhely március óta nem tartozik ide – egy részét is magában foglalja. Ezenkívül jóval távolabbról, Fehér megyéből is hoznak hulladékot. A zónákban lévő települések vezetősége azért választotta ezt a megoldást, mert nem volt más lehetőségük a hulladék tárolására.

• Fotó: Barabás Ákos

Szelektív gyűjtés kell

Egyebek mellett külön tározókat kellene biztosítani a lakosoknak ahhoz, hogy szelektíven gyűjtsék a hulladékot, így elkerülhető lenne a szemétdíj emelkedése – jelentette ki Koszta. Súlyra például a zöld hulladék aránya a legnagyobb a telepre beérkező vegyes szemétben. Ha ezt tudná értékesíteni a vállalat, akkor tárolni sem kéne, így lényeges haszonnal számolhatnának. Ez természetesen a szemétdíjra is pozitívan vetül ki. Koszta a szelektív gyűjtésben látja a jövőt, máskülönben emelniük kell szolgáltatásuk ellenértékét a növekvő költségeik miatt. Jelenleg a PET-palackok, valamit az üveg- és papírhulladékok egy részét tárolják külön, amit eleve szétválogatva gyűjtenek be.

• Fotó: Barabás Ákos

Csak Udvarhely marad

A 2007-ben épített Cekend-tetői szemétlerakó egyike volt az első két EU-konform telepnek, amelyet Romániában hoztak létre – mesélte lapunknak Koszta Attila, az RDE Harghita szemételszállító vállalat igazgatója. Az európai uniós törvények akkor arra kötelezték a román államot, hogy minden régi szeméttelepet zárjanak be 2009-ig, és az új normák szerint építsenek újakat. A Cekend-tetői lerakót létrehozó osztrák vállalat úgy gondolta, hogy ezek után minden környékbeli településről hozzájuk viszik a hulladékot, ám ez mégsem így történt. Néhány szeméttelepet ugyanis csak az említett határidő lejárta után több évvel szüntettek meg, addig sokan azokba szállíttatták a hulladékot, mivel jóval költséghatékonyabb volt. Ez lényeges veszteségeket okozott a most már magyar állami tulajdonban lévő RDE Harghita Kft.-nek. A cég akkor működhetett volna gazdaságosan, ha évi 50 ezer tonna szemét érkezik be, ehhez képest csak 18 ezer tonna jött.

• Fotó: Barabás Ákos

Később javult a vállalat helyzete, hiszen több település önkormányzatával is szerződést kötöttek, most azonban úgy tűnik, hogy az EU-s pályázatból megépített gyergyóremetei szemétlerakó megnyitásával ismét klienseket veszítenek, és csak az udvarhelyi szemetet tudják majd tárolni. Ez évi 10 ezer tonna hulladékot jelent. Ennyi szeméttel nagyjából húsz év kell egy cella (szeméthalom) megtöltéséhez, amelyből eddig kettőt létesítettek az engedélyezett négyből – mondta Koszta megnyugtatásul azoknak, akik attól tartanak, hogy megtelik a lerakó. Egyébként egy új cella megnyitásakor a régebbit földdel takarják be. A telep alatt legalább nyolcméteres agyagréteg van mindenhol – tette hozzá. A Cekend-tetői területet 49 évre adta bérbe az udvarhelyi önkormányzat a szolgáltatónak, így a vállalat minden árbevételének egy százalékát a városvezetés számlájára kell utalják. Ez tavaly több mint 100 ezer lejes bevételt jelentett az önkormányzatnak.

• Fotó: Barabás Ákos

Ellenőrzik a talajvizeket
Az esőzések után rendszerint felgyűl és megáll a víz szeméthalmok közelében, ám stábunk azt tapasztalta, hogy ezekbe nem folyik bele a csurgalékvíz, így a körülményekhez képest tisztának mondhatók. Hasonló a helyzet a nekünk bemutatott talajvízmintákkal is – amelyeket a szemétszállító vállalat rendszeresen ellenőriztet –, ezek nem voltak büdösek, és laikusként szennyeződést sem láttunk benne. Maga a szeméttelep rossz szagot árasztott, de a szakemberek szerint ez nem mindig van így, időjárásfüggő, hogy mennyire bűzlik a cekendi szeméttározó.

A cikk megjelenése a szekelyhon.ro weboldal hozzájárulásával történt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: