Kis koreai hulladék etikett

A szeméttől való megválás Dél-Koreában sokban különbözik a nálunk megszokottól, illetve számos szabály övezi, melyeket nem árt betartani, ha jót akar magának az ember. Az utóbbi évtizedekben az oktatásnak és hulladékkezelési szabályoknak köszönhetően a Dél-Koreában élő emberek meglehetősen környezettudatosak. A kormány erősen szabályozza a vállalatok környezetvédelmi intézkedéseit is, és különösen figyel a műanyaghulladékok újrahasználatára, illetve ártalmatlanítására – számol be a Koreai Kulturális Központ blogjában.

untitled_1.png

 

Szelektálni kötelező

Aki Koreában él, tudja, hogy Dél-Koreának meglehetősen szigorú szabályai vannak a hulladékgyűjtést illetően. Számos hulladékfajtát különböztetnek meg és gyűjtenek külön: biológiailag lebomló hulladék, PET palack, műanyag csomagolások, egyéb műanyagok, papírdoboz (üdítős-, tejes-), újságpapír/karton, üvegpalack, törött üveg, fém, ruha, elemek.. Ezen kívül lehet még más kategória is, mert a helyi adottságoktól, hulladékkezelő eljárásoktól függően nem egységes a kategóriák száma. Az általános hulladékokhoz csak az egyik kategóriába sem illő hulladék kerülhet. A szelektálás megkönnyítésére az erre használt hulladékgyűjtő zacskókon kis cimkék jelölik a kívánt tartalmat. A szabályok betartása erősen ajánlott, ha például valaki a PET palackot az általános szeméttárolójába dobja, annak elképzelhető, hogy legközelebb nem viszik el a szemetét. De figyelmeztetésre, illetve súlyosabb kihágásnál borsos büntetésre is számíthat.
Törekednek rá, hogy a lehető legtöbb hulladék szelektív gyűjtőbe kerüljön, ez nem csak lelkiismereti, hanem anyagi szempont is, hiszen az általános-, nem szelektív tárolóba került szemét kezelése jóval többe kerül.

kep1_4.jpg

 

Fizetős szemetes zsákok

Külön szolgáltatási díj helyett Dél-Koreában a szemeteszsákokért kell fizetni, melynek díja tartalmazza a szemét elszállítását, illetve feldolgozását (így működik nálunk a zöldhulladék kezelése). Ezek a zsákok könnyen beszerezhetőek, kaphatóak szupermarketekben, kisboltokban egyaránt. Az árak típustól és mérettől függően változóak, de az egyes körzetekben is eltérőek az árak. A különböző hulladékokhoz különböző színkódú zsákok vannak, melyeken pontosan jelölik, hogy mi kerülhet bele. A szemétkezelő vállalat embere nem viszi el a szemetet, csak ha az az erre kijelölt zsákban van. Illetve mindegyik kerületnek megvannak a maga saját szemeteszsákjai, aki tehát Szöulban átköltözik mondjuk Mapo-gu-ból Seocho-gu-ba, annak nincs értelme magával vinnie a régi szemeteszsákjait.

 

Megmenteni a maradékot

Az egyik legszokatlanabb és kétségtelenül a legtöbb szaggal járó dolog az ételmaradékok külön gyűjtése. Minden, biológiailag lebomló hulladékot külön gyűjtenek és vagy komposztálásra kerül, vagy a sertéseknek adják. Bár az utóbbi lehet csak városi legenda, ez a szokás nagyban hozzájárul a környezet kíméléséhez. A társasházakban így előfordulhat némi nem kívánt illatanyag, de fedő használattal, illetve a maradék lefagyasztásával ez megelőzhető.

 

Kávézók és éttermek

A legtöbb étteremben kerülik az eldobható evőeszközöket, tányérokat, elvitelhez újrahasznosítható műanyagot vagy a szinén feldolgozható styrofoam tárolókat használják.
Gondolhatnánk, hogy a gyorséttermekben elfogyasztott termékeiből származó hulladékok (gondoljunk csak a McDonald’s-ra vagy a Starbucks-ra) mentesülnek a szigorú újrahasznosítási kötelezettségtől, azonban Dél-Koreában itt is elvárják, a hulladék szelektíven történő kidobását. Külön tárolóba kerül a megmaradt étel/ital, a különböző műanyagok, poharak és minden más.

 

Lomtalanítás helyett

Ha meg szeretnénk szabadulni egy nagyobb méretű tárgytól (pl. bútorok, gumiabroncs, háztartási cikkek), külön el kell mennünk a helyi „dong office”-ba, ahol a tárgy méretétől függően matricát kell kiváltani. Három féle méretet különböztetnek meg: kicsi (pl. szék, porszívó), közepes (pl. hűtőszekrény, állólámpa), nagy (pl. zongora).

kep3b.jpg

Megunt, de még használható tárgyaink eladományozására is van lehetőség, külön tárolók vannak elhelyezve erre a célra.

Az elektronikai hulladékok a hazai gyakorlattól eltérően elhelyezhetőek az általános hulladéktárolókban is, azonban néhány vállalat elkezdte újrahasznosítani őket, így több helyen ingyenesen is kihelyezhetőek a háztartási kisgépek, egyéb elektronikai eszközök. Így nyugodt lelkiismerettel válhatunk meg az elromlott turmixgéptől, hajszárítótól vagy akár mp3 lejátszótól.

 

Dél-Koreában nagyobb erőfeszítést kíván a hulladékok elhelyezése, de mára már a mindennapi rutin részévé vált, és a lakosság elégedett ezzel a jól kidolgozott, példa értékű hulladékkezelési rendszerrel.

 

A cikket írta: Elekes Réka

Forrás: seoulistic.com

A cikk megjelenése a Koreai Kulturális Központ  jóváhagyásával történt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: