Újabb hulladékáram tolódik az égetés irányába

A múlt héten megjelent kormányhatározat alapján a Kormány egyetért azzal, hogy olyan hulladékégető kapacitások kerüljenek kiépítésre, amelyekben a mezőgazdasági hasznosításra nem kerülő szennyvíziszap mennyiségének égetése is lehetséges.

A határozatban a Kormány elfogadta a Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégiát (2018-2023) és egyben utasította az érintett minisztereket arra, hogy gondoskodjanak az egyes projektek és intézkedések megvalósításáról a Stratégiával összhangban, arra alapozva, hogy a mezőgazdasági területen hasznosított szennyvíziszap szárazanyag-tömeg a jövőben nem fog változni és az arányok a megfelelő égetési kapacitás létrehozásával párhuzamosan az égetés irányába tolódnak.

A Stratégia szerint a kitűzött cél eléréséhez új önálló iszaphasznosítási projektre nincs szükség, hanem a hulladékgazdálkodással és energiagazdálkodással közösen, ütemezetten meg kell valósítani az alábbi fejlesztéseket:

  • Meg kell valósítani a már előkészítés alatt álló budapesti szennyvíziszap hasznosítási projektet, amely 54 000 tsza/év nagyságrendű iszapfogadó kapacitást reprezentál. Ez önmagában elegendő a 2023-ra előirányzott energetikai hasznosítási kapacitás biztosítására. A legnagyobb valószínűséggel megvalósuló változat egy második Budapesti Hulladékhasznosító mű (HUHA II.).
  • Ki kell használni a cementgyárak aktuálisan rendelkezésre álló szennyvíziszap égetési kapacitásait is.
  • A többlet kapacitás igényt ki fogja elégíteni a ma is üzemelő Mátrai erőmű, ahol jelenleg mintegy 10 000 tsza/év iszap szárazanyagot hasznosítanak.
  • Folyamatban van a Vértesi Erőmű (Oroszlány) átalakítása biomassza égetésre, ebben várhatóan 10 000 – 20 000 tsza/év iszap szárazanyag hasznosítására lesz lehetőség, de ennek biztosítása érdekében feltétlenül csatlakozni kell az Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt.-nél folyamatban lévő fejlesztéshez.
  • A következő időszakban várhatóan előkészítik egy dél-dunántúli és esetleg egy dél-alföldi hulladékgazdálkodási céllal (várhatóan RDF hasznosítási céllal) épülő energetikai hasznosító mű beruházását is, amelyben a fogadásra kerülő szennyvíziszapok összesen akár 10-20%-ot (mintegy 20-30 ezer tszaot) is kitehetnek.

Fentiekből nyilvánvaló, hogy a stratégiailag szükséges energetikai hasznosító kapacitásokat alapvetően együttégetéssel, alapvetően a folyamatban lévő hulladékhasznosító mű fejlesztésekhez kapcsolódva, lehet megvalósítani. Ehhez a vízgazdálkodási ágazatnak szoros együttműködést kell teremtenie a hulladékos ágazattal.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

DW251

Please type the text above:

%d blogger ezt szereti: