Száz százalékban lebomló, de mégis kiváló építőanyag

A szakember szerint az egy hektáron megtermelt kender annyi szén-dioxidot tud megkötni, mint egy hektárnyi erdő egész élete során, és erre csupán négy hónap alatt képes. Mégis hosszú évekig méltatlanul elfeledett alapanyag volt Magyarországon.

2007-ben gyakorlatilag teljesen megszűnt termesztése, holott máig az egyik legsokoldalúbb ipari növényként tartják számon. A textilgyártás mellett az építőiparban is jól alkalmazható. Olcsó, környezetbarát és meglehetősen könnyű termeszteni is.

2007 óta gyakorlatilag űr tátongott a kender kérdéskörben, illetve a kendervertikum kapcsán. Nem olyan rég, egymástól párhuzamosan, az ország különböző pontjain, és úgy néz ki, hogy talán még az államapparátus részéről is egyfajta érdeklődés és nyitás indult meg az ipari kender irányába is – magyarázta Németh István, a Köszi Trade Szövetkezet elnöke az M1 – Kék bolygó című műsorában.

Hozzátette, egymástól függetlenül elkezdett egy úgynevezett kárpát-medencei kendervertikum ötlete megfogalmazódni, gyakorlatilag ezek a csoportok előbb-utóbb egymásra találtak, és úgy néz ki, hogy most némi közös szerveződés hatására ez az egész kenderkérdés kezd újra előtérbe kerülni.

Olyannyira, hogy a tervek szerint sorra épülnek majd Szeged környékén a kenderházak.

A kenderbeton szén-dioxid-megkötő képessége mellett rendkívül jól szigetel és száz százalékban lebomló alapanyag. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy kenderből készült ház ne lenne időtálló.

A szakember szavai szerint Japánban van 318 éves kenderház is. Maga az anyag újrahasznosítható a természetben, akár a szántóföldekre is elteríthető.

Szén-dioxid-megkötő képességének hatására indul be a kenderbetonban egy olyan folyamat, ami lehetővé teszi azt az úgynevezett átkristályosodást, ami folyamatosan egyre jobb és jobb tulajdonságokkal ruházza fel magát az egész kenderbetont – magyarázta a műsorban.

Németh István kifejtette, a termőtalaj kitisztításában is igen nagy jelentősége van a kenderbetonnak, van például, ahol a szennyezett talajok kitisztítására használják többször, ugyanabba a talajba belevetve.

A Szeged melletti Domaszéken épülő kenderháznak még úgy is nulla szén-dioxid-kibocsátású a besorolása, hogy az alapanyagát képező kender külföldről érkezett. Arra ugyanis még várnunk kell, hogy újra legyenek megfelelő kenderföldek Magyarországon is.

A családi házak mellett Szeged környékén hamarosan iskolák és óvodák is épülnek majd kenderből, sőt a jövőben arra is lehetősége nyílhat bárkinek, hogy megszálljon egy kenderből épült házban. Ezzel a kivitelező nem titkolt célja szélesebb körben megismertetni és megszerettetni a kendertechnológiát.

Forrás: hirado.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: