A tojásfestés is lehet környezetbarát

Csak néhány nap és a húsvéti hímes tojások fontos szerephez jutnak. De az ünnep se tántorítson el bennünket a környezet védelmétől, és még a tojás gondos kiválasztásával is tehetünk érte! – írja a hirado.hu.

Tojásvásárlásnál érdemes megnézni a kódot, abból is a legelső számot, ami nullától háromig terjed. A nullás jelentése, hogy ökológiai gazdaságból származó tojást vásárolunk, a hármas pedig arra utal, hogy olyan ketreces tartásból származó tyúk tojta, amelyik nem látott napfényt, valószínűleg le van vágva a csőre, és egy kicsi ketrecben él sok más tyúkkal összezárva – fejtette ki Kump Edina környezetkutató az M1 – Kék bolygó című műsorában.

És ha már tojásnál tartunk, akkor azt sem árt végiggondolnunk, hogy mivel fogjuk díszíteni. Környezetbarát megoldás lehet, ha a húsvéti tojásokat növényekkel színezzük.

Halmos Mónika gasztrobotanikus a műsorban kifejtette, vannak olyan növényi részek, illetve zöldségek és gyökerek, amelyek húsvétkor elérhetőek és szépen lehet velük színezni. Az egyik ilyen például a csalán, vagy a vérehulló fecskefű, amelyek most nagyon bőségesen teremnek a kertben.

A csalánból nagyon jó növényi színezőlevet készíteni, ehhez sok csalánt kell hozzá összegyűjteni. Érdemes gumikesztyűvel szedni, ha leforrázzuk, attól kezdve már nem fog csípni. Négy-öt órán keresztül érdemes a főtt tojásokat benne tartani, vagy akár a kifújt tojásokat – magyarázta.

De színezésre alkalmas akár a lilakáposzta, a cékla, a vöröshagyma héja is. Ráadásul, ha ezeket időben kezdjük el gyűjteni, akkor az otthoni élelmiszerhulladékból könnyedén félretehetők. A növényi színezőktől viszont, éppen azért, mert természetesek, ne várjuk nagyon intenzív árnyalatokat.

A konyhai hulladékot azonban nem csak színezőanyagként hasznosíthatjuk. Halmos Mónika szavai szerint, mikor elkészülnek a tojások, kissé matt a felületük, ekkor érdemes hagyományos módszerrel, szalonnabőrrel kifényesíteni. A tojás héja porózus, beszívja a zsiradékot, és nem kelt majd zsíros érzetet kezünkön.

A húsvét másik, elengedhetetlen kellékének, a csokoládénak a kiválasztásával többet tehetünk a természetért, mint gondolnánk.

Újszászi Györgyi a Védegylet főtitkára szavai szerint környezetvédelmi szempontból fontos, hogy a fair trade ültetvényeken önállóan növesztenek egy-egy kakaócserjét, és nem vágják tarra az esőerdőt, hanem foltokban terem a kakaó, ezáltal tudják garantálni, hogy élőhely nem vész oda. A hagyományos kereskedelmi hálózaton keresztül a csokoládéba bekerült kakaóért körülbelül 8 forintot kap a termelő táblánként, feltételezve, hogy 100 forint egy tábla csokoládé – tette hozzá a műsorban.

Fair trade termékek vásárlásával tehát nemcsak a Földnek, hanem a termelőknek is jót teszünk, mert a méltányos kereskedelem magasabb bevételt biztosít. Ha megvagyunk a tojással, a csokival, a barka és a színes virágok a helyükre kerültek, akkor természetesen jöhet a húsvéti nyúl is, vagy mégsem?

Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány sajtóreferense kifejtette, kampányuk részeként évek óta tartják a nyuszistopot. A gyakorlatot azért vezették be, mert felmérésük szerint a nyulukat leadni érkezők több mint 70 százaléka azért vett élő állatot, mert tudta, hogy az alapítványhoz be lehet hozni, de addig is játszótárs lehet a gyereknek. A Noé Állatotthon több másik ilyen intézménnyel együtt állított gátat ennek a szokásnak, vagyis, szavai szerint nem nyújtanak könnyű alternatívát azoknak, akik felelőtlenül vásárolnak állatot.

Hozzátette, a probléma, hogy az ilyenkor népszerű állatok, a nyulak, és egyre inkább a kis ludak, a kiscsibék, nagyon sérülékenyek. A húsvéti ünnepkörhöz a minél pelyhesebb, minél puhább állatok tartoznak, amelyeknek viszont sokszor még az anyjuk mellett lenne a helyük, nem bírnak egyedül életben maradni.

Ha pedig húsvétkor mégis látni szeretnénk nyulat, akkor jobb, ha egy közeli vadasparkban, állatkertben ünnepi látogatást teszünk nála.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: