Az év első felében 2000 tonna felesleggé vált élelmiszert gyűjtött össze az Élelmiszerbank

Míg világszerte hatalmas élelmiszerpazarlás zajlik, napjainkban egyre több szó esik arról, hogy hogyan fékezhetjük meg az élelmiszerek kidobását, tudva, hogy az éhezés hasonlóan nagy gondot jelent a világban. A mai tudatos társadalom szószólói egyre többször hangsúlyozzák a tudatosságot az élelmiszerek felhasználását illetően is. Hangjuk egyre jobban hallható, de talán még nem jut el mindenhova. Az Élelmiszerbank azon dolgozik, hogy az élelmiszerfelesleget eljuttassa azokhoz, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. Az Egyesület munkájának köszönhetően az év első félében 2000 tonnánál is több kidobásra ítélt élelmiszert juttatott el a nélkülözőkhöz.

Szektorok

Az Európai Unió évente mintegy 88 millió tonna élelmiszerhulladékot termel, ennek értéke megközelíti a 143 milliárd eurót – derült ki a Fusions[1]EU-s projekt adataiból. A legtöbb élelmiszerhulladékot termelő szektor a háztartásoké (47 millió tonna).

Ennek oka igen összetett, de a megfelelő jelölések hiányos ismerete, illetve a hanyagság szintén hozzájárulnak ehhez a magas számhoz.

A fogyasztók, kereskedők és vendéglátók szektora az EU élelmiszer-hulladékának 70%-áért felelős, ezért az ENSZ Fenntarthatósági Fejlesztési Célok 12.3 pontja ezen területeken tűzte ki az élelmiszerpazarlás 50%-os csökkentését 2030-ig. A fennmaradó 30% a termelő és feldolgozó szektorokból származik.

Pazarlás és környezet terhelés

A fenti számok az európai mérleget mutatják, a magyarországi adatokat tekintve éves szinten közel 2 millió tonna élelmiszer kerül a kukába.

2016 első negyedévében számos cikk foglalkozott az élelmiszer-pazarlással és annak negatív hatásaival. Az élelmiszer-felesleg képződése és annak nem megfelelő hasznosítása azzal jár, hogy sok esetben ezeket az élelmiszereket megsemmisítik, amelynek eredményeként a környezetre káros gázok pl. metán kerül a levegőbe. Egyes kutatások[2] szerint az élelmiszer-felesleg megsemmisítésével keletkező káros kibocsátás a klímaváltozás egyik okozója, s az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait.

A fenntarthatósági szempontok mellett etikai kérdéseket is feszeget az élelmiszer-pazarlás. Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

A teljes 1,8 millió tonnányi élelmiszer-feleslegen belül a fogyasztói felesleg Magyarországon eléri éves szinten a 400 000 tonnát, amely fejenként 40 kg élelmiszert jelent. Ennek nagy része abból is adódik, hogy a fogyasztók közel fele (42%-uk)[3] nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a minőségét megőrzi és a fogyaszthatósági dátum között. Az előbbi esetében a termék a minőségét megőrzi, s a dátum lejárta után is biztonsággal fogyasztható pár hónapig. A felesleg így csökkenthető lenne tudatos fogyasztással és vásárlással a vásárlói oldalon.

A gyártás és kereskedelem oldalán keletkező feleslegek begyűjtésére is vannak jó gyakorlatok. Magyarországon ezzel a Magyar Élelmiszerbank Egyesület foglalkozik, amely összegyűjtve ezeket a feleslegessé vált, de még biztonsággal fogyasztható élelmiszereket, eljuttatja azokat a nélkülözőkhöz. „2016 első félévében több mint 2000 tonna ilyen élelmiszert gyűjtött össze és juttatott el Egyesületünk azok asztalára, akiknek erre a legnagyobb szükségük van” – mondta Sczígel Andrea, az Egyesület munkatársa. Ezen élelmiszerek a nagy kereskedőláncokból és gyártói oldalról kerülnek el az Élelmiszerbankhoz, segítve ezáltal a nélkülözőket és egyben csökkentve a környezeti terhelést.

„Az Élelmiszerbank, amely az élelmiszerek begyűjtésével egyben zöld és segélycélokat is szolgál, ily módon hatékonyan támogatja az Európai Uniós célok megvalósulását. Folyamatosan nő azon vállalatok köre, akik felajánlják a felesleges élelmiszereket, segítve ezzel a kitűzött célok megvalósulását és a nélkülözők ellátását” – tette hozzá az Egyesület munkatársa.


[1] Fusions projekt: európai uniós finanszírozású FUSIONS project, www.eu-fusions.org

[2] Potsdami Klímahatás Kutatóintézet (PIK)

[3] Eurobarometer: Food waste and date marking 2015

Forrás: elelmiszerbank.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: