A 21. század rendszere a körforgásos gazdaság

A fenntarthatóságot és a takarékoskodást az erőforrásokkal, az ennek nyomán kialakuló új rendszert nevezik egyre gyakrabban körforgásos gazdaságnak. Lényege a szakember szerint az anyagok szétválasztásában rejlik – írja a hirado.hu.

Ma már a környezettudatos szemlélet nem csupán népszerű, hanem üzlet is. Ennek köszönhetően számos zöld megoldással találkozhatunk. Például készülhet nyaklánc használt kávékapszulából, csillár harisnyából, polc újrahasznosított papírból, de az elektromos áram is előállítható szemétből. Hulladékból akad bőven.

Urbán Csilla a Humusz Szövetség programvezetője az M1 – Kék bolygó című műsorában kifejtette, Magyarországon évente közel 120 millió tonna hulladék keletkezik, ami nagyon sokféle forrásból származik. Ebből a települési szilárd hulladék alig 3,7 millió tonna.

A hulladékhegyek nagysága jelzi, hogy mennyi energia vész kárba. Pedig a globális felmelegedés korában csínján kell bánni az erőforrásokkal. A fenntarthatóságot és a takarékoskodást az erőforrásokkal, az ennek nyomán kialakuló új rendszert egyre többször nevezik körforgásos gazdaságnak.

Olajos Péter, a Körforgásos Gazdaságért Alapítvány elnökségi tagja elmondta, a zászlóvivők nagyon sokszor startup cégek, amelyek kifejezetten valami nagyon jó ötlettel indultak el, illetve olyan kis- és középvállalkozások, amelyek ezzel egy piaci résbe lépnek bele, látván, hogy a többiek nem foglalkoznak vele.

A körforgásos gazdasági modell szavai szerint a fogyasztói társadalom által kiépített lineárisat (kibányászott anyagból termék, majd hulladék lesz) váltaná fel egy körkörössel. Lényege az anyagok szétválasztásában rejlik: ha ezek kellően jól meg lettek tervezve, könnyen szétválaszthatóak szervesen lebomló és nem lebomló anyagokra, akkor gyakorlatilag korlátlan mértékben újrahasznosíthatók – magyarázta.

bscap0012

Például ma Magyarországon csaknem négymillió tonna építési, bontási hulladék keletkezik évente, de ennek csak a felét hasznosítjuk, pedig ennél jóval többet lehetne.

Farkas Hilda a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője hozzátette, a betontörmelék, a téglatörmelék és a különböző inert anyagok gyakorlatilag száz százalékig újrahasznosíthatók, ezek adják az épületek 97 százalékát. Az ablakok és egyéb más beépített elemek – például a villanyvezetékek, a csövek, a vízvezetékek – is újra felhasználhatóak, ha a bontás szelektíven történik.

A körforgásos gazdaság lényege, hogy kevesebb nyersanyagot kell előállítani, ezáltal kevesebb hulladék keletkezik, mindez pénztárca- és környezetkímélő is egyszerre.

Újrahasznosított, összetömörített műanyag hulladék Párizs egyik hulladékkezelő cégénél. (Fotó: Reuters/Jacky Naegelen)

Illusztráció – Újrahasznosított, összetömörített műanyag hulladék Párizs egyik hulladékkezelő cégénél. (Fotó: Reuters/Jacky Naegelen)

De nem csak a gazdaság szereplői csökkenthetik a környezet terhelését. Magyarországon 2014-ben minden egyes emberre 385 kilogramm hulladék jutott. Ez ugyan kevesebb, mint a nyugat-európai átlag, de a szelektív gyűjtés és komposztálás terén rosszul állunk.

Urbán Csilla kifejtette, Magyarországon a települési szilárd hulladéknak 25 százalékát újrahasznosítják, de fontos megjegyezni, hogy a lakos ehhez csak töredékében – körülbelül 5-8 százalékban – járul hozzá.

Némi tervezéssel azt is elérhetjük, hogy ne kelljen annyi hulladékot szelektálni, hiszen a szemét jelentős részét a különféle csomagolóanyagok teszik ki.

És ezzel visszatértünk a körforgásos gazdaság fogalmához, ha tudatosabb a vásárlás, kevesebb a hulladék – kicsiben, az egyének szintjén ezt is jelentheti az új gazdasági modell. Nagyban pedig azt, hogy 2020-ig Magyarországon is fel kell dolgozni a szelektíven gyűjtött szemét felét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: