Füstölgés

Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Pedig szinte már mindenki számára elérhetők a szelektív gyűjtőrendszerek, edények, számos helyen folyamatosan osztanak komposztkereteket – írja az eszak.hu.

Kevesen tudják, hogy a nyílt téri tüzelés mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Egy átlagos kerti tűz (100 kg zöldhulladék), melyben vegyesen égetnek avart, fűnyesedéket és gallyakat, hatalmas légszennyezést okoz. Bosszankodásunk mellett komolyan aggódhatunk mániákusan füstölő szomszédainkért is: ugyanis avarégetésnél nagy mennyiségben keletkezik szén-monoxid, rákkeltő részecskék és szénhidrogének, tüdőkárosító nitrogén-oxidok és az egyik legmérgezőbb anyag, amit beszívhatunk, a benz-a-pirén. Sajnos a kerti hulladékkal a mérgező vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemetet is kevernek, tovább növelve a légszennyezők listáját. A favorit a PET palack! A műanyagok, mint például a PVC, a polisztirol, a polietilén (műanyag palackok, csomagoló anyagok, kábelek stb.), valamint a gumitermékek égetésekor szén-monoxid és dioxinok kerülnek a levegőbe. A dioxin klórt tartalmazó, mérgező szerves vegyület, melynek belélegzése elősegíti az asztmás betegségek kialakulását, különböző allergiákat okozhat és hosszabb távon halálos is lehet.

Ide az idézet nézőpontba stílus kell. Ide az idézet nézőpontba stílus kell. Ide az idézet nézőpontba stílus kell

Ám egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével is annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során… Minden józanul gondolkodó ember azt mondja, egyik sem kell nekünk.

A környezet védelméről szóló törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést. Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avarégetésről, alapértelmezésben belterületen a tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban előírtakat kell betartani. Kérdéses esetben, vagy az égetési tilalom megszegése esetén a jegyzőhöz fordulhatunk panasszal e rendeletre hivatkozva. A rendelet megszegése esetén komoly bírságokat szabhat ki a hatóság, magánszemélyek esetén 100 000 forint, vállalkozás esetén félmillió lehet a fizetendő összeg. S a törvény szigora egyre fokozódik, hiszen az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint 2014-től a külterületen történő növényi hulladék égetését előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal. Azért ezt talán nem gondolták alaposan végig a jogalkotók…

Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett. Igen ám, de vannak emberek, akik jó időben, amikor más normális ember szellőztet, altatja az udvaron a gyereket, esetleg kitereget, akkor gyújtja meg a „zöldhulladékait” a kertjében és gondosan ügyel rá, hogy semmiképpen ne az ő házára fújja a szél. A hatást fokozza, ha mindezt eső után, vagy friss nyesedékkel teszi. Elkeserítő, ahogy tönkreteszi a délutáni sziesztát, unokázós családi pikniket egy-egy unintelligens szomszéd. Mert talán nem is szigorú szabályozás, csupán egy kis figyelmességre és jóindulatra lenne szükség.

Vagy leginkább egy komposzthalomra, komposztládára, ismeretre. De erről majd legközelebb…

F. Nagy Zsuzsa az Ökológiai Intézet Alapítvány munkatársa

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: